Google Pont hu: már nem a Kurzor villog

A Google perelt

Megszokhattuk már, hogy inkább a Google-t perelő vállalatokról olvashatunk, mintsem arról, hogy a Google perel. Márpedig a név kötelez.

Egyre megszokottabb, hogy egy weboldalt úgy találunk meg, hogy bepötyögjük a cég vagy termék nevét, mögé illesztjük a ponthu (.hu) végződést és már irány is a releváns honlap. Ha eddig a Google keresőt így próbáltuk elérni, akkor hiába is próbálkoztunk. A tavalyi év során például a magyar fejlesztésű kurzor.hu keresőmotor oldalán landoltunk.

Sok kezdő felhasználó azt hihette, hogy ’na akkor ez a Gugli!’ vagy bosszankodva megállapíthatta, hogy ’de trükkös ez a kurzor.hu.’ ’Végül is ezen is lehet keresni, ha már itt vagyok’ vagy ’ez felháborító! Akkor hol a jó égben van a Google?’ (és lehet, hogy pont a kurzor.hu keresőből ment tovább az amerikai szolgáltatóhoz).

“Az eddig a kurzor.hu-ra irányított webcímen már a Google magyar nyelvű szolgáltatása érhető el,” adta hírül a FigyelőNet. Korábbi cikkemben beszámoltam arról, hogy a ’szemfüles’ Hírek Média a google.hu címet lefoglalta, így az amerikai keresőcég átmenetileg, több mint 4 éven keresztül a google.co.hu kacifántosabb verzióját volt kénytelen használni. A Kurzor.hu-t üzemeltető Hírek Média ezzel az átirányítási trükkel feltehetően jelentős számú potenciális látogatót szerzett magának, illetve vett el a Google-től 2005 óta (a domainnevet 3 éven át birtokolták/ bitorolták, de csak 2005-től használták saját látogatói bázisuk építésére).

Kik halászták el a karakterláncot?

Mivel a Google Inc.-nek nem volt érvényes védjegye a ’google’ karakterláncra, szabad prédaként az egyik előfizetőtől a másikhoz vándorolt a név. A domainabc arról is beszámol, hogy a Hírek Média nem az egyetlen a google.hu domain birtokosainak sorában. Köztük volt még a Lilo 2000 Bt., A Vianovo Rt., Czinke Domonkos, Kőfalvi Zoltán, akik az sg.hu állítása szerint, „2 millió forintos eladási árral hirdették meg a domain nevet.” Szép summa, nagy márka. Ezt követte csak a Hírek Média Kft., illetve 2006. július 7-től a Google Inc. Mind a DomainABC, mind az Sg.hu a hazai domainhackelés történetének egyik legnagyobb eseményeként értékelte a cégnév visszaszolgáltatását.

Még a Kurzor villog, egy ideig

Ha beütjük a (Google) keresőbe, hogy ’google, kurzor’ az első helyen kapott találat beköszönője még (2006. július 12-én) a Kurzor lapját reklámozza, azonban a link maga már a Google keresőhöz vezet.

Kurzor – a Találó

Kulcsszavas kereső és linkgyűjtemény. Gyors és pontos találatok 8 millió weboldal tartalmából. Speciális keresők: állás, térkép, apróhirdetés, szótár, …

www.google.hu/ – 16k – Tárolt változat – Hasonló lapok

Mások is próbálkoznak

Ne is csodálkozzunk azon, hogy nem a magyarok az egyedüliek, akik a google névvel üzletelni próbáltak. Teszteljük nyugodtan a következőket is: csehek: google.cz, észtek: google.ee, Sierra Leone: google.sl, Marokkó: google.ma, hogy csak néhányat említsünk a sok közül.

És a kurzor.hu negatív PR-ja?

Marketing PR szempontból mennyire tekinthetjük sikeresnek a hackelés/ jogsértés, a felhasználói panaszáradat, a bírósági tárgyalás megszellőztetését a sajtó fő orgánumaiban? Ismertség szempontjából jó, de kell-e ez a fajta ismertség? Nem nyerőbb egy olyan fogás, mint a tango.hu keresőé, ami a FigyelőNet belsejében helyezte el magát és így tudatosítja a márkát? Vagy van abban valami, hogy mások is lenyúlják a nagyokat?

Mobilkeresés: a japán teszt

Használd a mobilt varázspálcaként, célozz és lőj, és csiribú egy csilibár. Egyelőre Tokióban.

És ott sem minden készülékkel megy.

Állsz az utcán, jó lenne bemenni valahova kávézni, de hova/ mennyiért stb.? Becélzol egy irányt és a mobilod kilistázza a legközelebbi helyeket. Kiírja, hogy hány méterre vagy, és ha elindulsz, elindul a final countdown is, a bal felső sarokban visszavágja a megtett métereket. Még egy klikk és rajta vagy te is meg a választott célpont is a térképen. Turista vagy, becélzol egy híres emlékművet, és megjelenik az összes fontos infó, amit két percig tudnod kell. De bevárod a barátod, mert a számláló szerint már csak 500 méterre van tőled. Amit Battelle még jóslatként írt, itt is van.

A japánok egy kis amerikai céggel, a GeoVectorral együttműködve tesztelik az új mobilkereső szolgáltatást. A ’geofon’ kombinálja a műholdas navigációt egy elektronikus iránytűvel, és persze az internettel. Az átlagos hatáskörzet úgy 30 lábnyi (914 cm).

És csak ennyi: célozz és kattints.

Hogy miért éppen Japán és nem Alaszka, arra elég könnyű választ adni. Az USA a széles sávval is hadilábon áll az ázsiai hájtekhez képest, kiváltképp az általános felhasználók mobilozása terén. De elsősorban nem ezért, hanem a jogszabályok miatt: Japánban a sürgősségi esetekre vonatkozó rendeletek előírják, hogy minden mobilkészülék GPS-szel (Global Positioning System-mel, vagyis műholdas alapú lokalizációs rendszerrel) legyen ellátva 2007-től. Az USA-ban a közvetítő szolgáltatók a hívás bemérését a legközelebbi mobiltoronyhoz is igazíthatják, nincs kötelezően előírva számukra a GPS technológia használata. Márpedig a toronyhoz viszonyított adatok csak kb. 100 yardos (91,4 m) távolságon belül nevezhetők viszonylag pontosnak, írja a New York Times. Jelenleg két amerikai szolgáltató használja a GPS technológiát és egyelőre egyik sem látta meg a lehetőséget az elektronikus iránytűben, pedig a fejlesztők szerint ez teszi lehetővé az igazán pontos bemérést a betondzsungelben. Nem csoda, ha az előrejelzések szerint, a japánok nagy előnyre tesznek szert és a Seiko gyorsaságával húznak el a toronyórák mellett.

A GeoVector az Ellenby család vállalkozása (apja, apja fia, másik fia) és egy nem túl sikeres mexikói vitorlázáskor álmodták meg a fenti kombinációt, amiben egyesül az iránytű, a GPS vevőkészülék és egy távcső (mindezt 91-ben, ezért a web valahogy kimaradt a listából). A fejlesztéseket már évek óta támogatja a Microsoft. A japcsi készülékekhez kifejlesztették a szoftvert és a technológiát, és jelenleg kb. 700.000 különböző helyről érhető el részletes leírás.

Magától értetődik, hogy reklámok már most vannak (na igen, a helyi keresés), és a Különvéleménnyel (Tom Cruise) ellentétben megoldódott a reklámspamek kérdése is. Mivel te irányítod a mobil tekintetét, nem dől rád mindenféle reklám (állítólag). Az idei japán tesztből sok mindent megtudhatunk. Egy biztos, a GeoVector becslése szerint több mint egymillió Sony Ericsson geofon kelt el, és ősszel indítják a fizetős prémiumszolgáltatásokat.

Az iparági elemzők szerint a keresőmotorok szolgáltatásában a következő logikus lépés a mobilos helyi kereséssel járó hirdetési lehetőségek kiaknázása a bevételek növelése érdekében. A Microsoftnál ez a Windows Mobile szoftver, a Google-nél pedig megint csak pletykák vannak (van valami Google phone készülőben a plex alatt).

A Frost & Sullivan piackutató cég szerint a helyi adottságokhoz kötődő alkalmazások amerikai költségvetése a tavalyi $90 millió dollárról kb. $600 millióra nő 2008-ban. Én ezt óvatos alábecslésnek érzem, kivéve, ha a jogszabályok keresztbe fekszenek a sínen.

Trendrakás: a Wired 40 céglistában első helyen a tej (azaz a Google)

Mi az a titokzatos X-faktor, amitől egy cég a versenytársak közül kiemelkedik? Ezúttal nem a Fortune, és nem a Népszabi szemelgetett, hanem az önjelölt trendspotter Wired. A kiválasztott 40 cég attól fluoreszkál, hogy nemcsak stratégiát, globális elterjedtséget, gyilkos technológiát tudhat maga mögött, hanem az X-faktort (véletlenül nem mostanában ment az X-men, a nagyszerű mutánsokkal?). Szóval mit tud egy mutáns cég?

Több mint nyitott az újdonságokra. Éhes. Fal. Türelmetlen. Nem az elsőbbségi kopaszodás jogán méltóságteljes és erős. Nem is vakítóan fehér pegazus. Ez itt a kitartó kojotok földje, az acélkarmos izzadt prérifarkas falkáké, gyorsan villanó szemek, digitális lokátorok, thermobunda a globális fagyban. Stb. stb. stb.

A francokat! Pedig jó lenne mitizálni a pólóinges farmeres srácokat, de minek?

Szóval tavalyról eggyel előbbre került a Google, vagyis egy lávalámpával a kezében az első helyen vigyoroghat Sergey Brin és Larry Page (már ha érdekli őket–azért a jelek szerint igen). Már nem a vicces fejű külsősök, akiket szeretni lehet– most már csak a Microsofthoz képest ‘aranyosak.’ Ahogy a Google feljebb kúszott, úgy csúszott le eggyel az Alma. Harmadik helyen a Samsung, akitől máris a következő hiperkütyüt várják (‘Next iPod, please!’), ha már egyszer megduplázta a kutatók számát…

Nem került fel a dobogóra a biotechnológiai cég, a Genentech, de a tavalyi 7. helyezéshez képest szépen előre tolta a nyelvét a finisnél (l. Verdák). A nyelvén nem újabb bogyók világítanak, hanem speciális, testreszabott terápiák.

A web 2.0 kezdeményezések habzsolója, a YAHOO az 5. helyen áll. A napi 3,5 milliárd tálcán kínált weboldallal, a Wired a kibertér McDonald’s-ának keresztelte el a Yahoo-t. Valóban irigylés- és tiszteletreméltó.

Az Amazon visszaesett két helyezéssel, de így is az előkelő 6. helyen áll, és ha jól használja ki a zene- és videoletöltések iránti kereslet irányítását, akkor a kárbaveszett kutatási pénzek (pl. A9 keresőmotor) újra haszonná válhatnak. Az Amazonnal szemben, az eBay viszont nem tudott jól manőverezni és 9 helyet visszaesett (10-ről 19.). Az indoklás szerint a MySpace kinöveszthet egy külön bejáratú adok-veszek funkciót (a wiwen az eladás organikusan fejlődött, hát még a látszatra nem olyan fontos ‘ingyen elvihető’), és ezzel leszoríthatja az eBay-t (a Skype felvásárlása még nem old meg semmit). Ezt egy kicsit faramuci logikának látom. Ennyi erővel a közösségi hálózatok ugyanúgy lefoglalhatják az amazon.com-os funkciókat is.

Most jönnek azok a cégek, akiket nagyszüleink is ismerhetnek: Toyota (GM liheg a nyakában a hibridiénával), GE (legnagyobb ugrás! A 2005-ös 17.-ről jött föl 9 helyet–az új zöld forradalom letéteményeseként tartják számon a megamindenit).

Az első tízen belül a 9. a News Corp (Rupert Murdoch a webes globálmédia alakítója), és a 10. a SAP.

Bár a tízes listán kívül esik, még vegyük ide az Infosys Tech-et, mert az indiai Bangalore nevét érdemes megjegyezni (‘the software outsourcing capital of the world’).

És az meg végképp biztató a keresőmarketingeseknek, hogy az 1. és az 5. helyen keresőmotorok berregnek.

Végül egy szubjektív válogatás a fennmaradó listás cégekből:

14. NETFLIX top online DVD kölcsönző. És nem a digitális fajtából, hanem a kürtös postás US Postal Service-re építve. Év végére már ígérik a letölthetős verziót. Reagált a lomha Hollywood.

15. SALESFORCE.COM a kis üzletek online ügyfélkezelésének szoftverszolgáltatója (havi 65 dollár potom kezdőáron), 2000 különböző alkalmazást kínál.

16. MEDTRONIC a vállalat legújabb beültethető defibrillátora mindenféle adatot nyomon követ (frekvencia, nyomás, hőmérséklet stb.) és megküld a dokidnak a neten.

22. VERIZON a dél-koreai igazi széles sáv, 30 Mbps, bekábelezik simán az amerikai kábelkéket.

25. MONSANTO génmódosított termékek gyártója, pl. aszálytűrő gabona, nyírásmentes gyep

27. DUPONT az ipari biotech úttörője (növényi kivonatok, ökobarát műanyag)

29. LENOVO az észak-karolinai központú kínai vállalat a PC-k piacán terjeszkedik; kérdés, hogy kell-e ott is az olcsó és szar

31. BP (9 helyet jött fel) egyre komolyabban foglalkozik alternatív energiaforrásokkal, a 2015-ös évre az éves bevétel a tervek szerint eléri a 6 milliárd dollárt (ez a jelenleginek csak a 2%-át teszi ki, bár ‘kezdetnek megteszi’ a Wired értékelése szerint).

32. LI & FUNG ezt a hongkongi ruházati céget azért érdekes megemlíteni, mert gyárak, boltok és márkák nélkül tartja a helyét stabilan. A tervezéstől a terítésig minden itt fut össze, itt van valahol a Levi’s is elásva (ezt a márkát mintha elnyelte volna a föld–hova lett?)

33. EXELON lehet, hogy az utóbbi évek első új reaktorát az Exelon építi az USA-ban (ilyen Carter óta nem volt).

35. GEN-PROBE pl. járványok esetén DNS-tesztek.

Ki esett ki? A DELL, FEDEX, NOKIA, PIXAR, TD AMERITRADE (online bróker), VODAFONE

Kár volt a Pixarért. Máris kiütközik a filmeken a Disney szimfónia és a hólyagos romantika.