Bukása? Nem tudni. 11 oldalas önéletrajzát és 6 perces videós önreklámozását küldte el egy Yale egyetemista (bizonyos Aleksey Vayner) különböző Wall Street-i cégeknek, írja a New York Times. Az egyik HR-es annyira viccesen gusztustalannak vagy gusztustalanul viccesnek találta, hogy felnyomta a YouTube-ra. Sikerkalauz zselatinban.
A videós önéletrajz nem új műfaj, és már az sem, hogy az önéletrajzod végében megadod a honlapod vagy a szakmai blogod URL címét. Tényleg nem a régi típusú találkozások adják a jövőbeli fejvadászat, álláskeresés, munkahelyváltás alapját. A rich media (hang- és képi effektek) ugyanúgy megváltoztatja azt is, hogy hogyan tudunk sikeresen állást vagy új alkalmazottat szerezni. Ott van hozzá alapvetően a Google keresés, a MySpace/iwiw, és minden, ami többlet infót ad, a személyes találkozáson kívül, illetve azt megelőzően. Jó tehát a saját bejáratú kisfilm összeállítása, csak ne legyen túl mortal combat a póz, mert a közönség azonnal kiherél. De Aleksey-en ez nem találhat fogást.
Egyszerűen nincs még kész az a szakma, nincs olyan gondosan mixelt ügynökség, ami nyíltan felvállalja, hogy abban segít neked, hogy ha rád keresnek az interneten, akkor a lehető legjobb, legeladhatóbb és -vállalhatóbb arcodat lássák. Kéne hozzá egy HR-es, egy keresőmarketinges, egy designer, egy videofilm készítésében jártasabb ember (mondjuk jobb mint a lagzikra meghívott ‘rendezők’), egy, az adott területen jártas szakmai konzulens, meg egy nem létező webpszichológus. Hm, az már 5,5 ember. Ez így összeadva elég drága szolgáltatás lesz, ha beindul. Aleksey példájában viszont valami ilyesfajta szolgáltatás igénye fogalmazódik meg.
Ezt a szakmát mondjuk Online CV kommunikációnak vagy fejlesztésnek lehetne hívni, és ha valaminek van jövője, ez az.
De mi is van Aleksey-jel, akiről még nem tudni, hogy a ‘hogy kell csinálni’ vagy a ‘hogy nem szabad csinálni’ példája lesz.
A lent látható filmből megismerhetjük Aleksey sikerről vallott nézeteit, tánctudását, erőtől duzzadó body buildingezését, valótlan símutatványait, karatés téglatörését, de leginkább robotikus elszántságát, hogy kitűnjön a tengernyi jelentkező közül álmai állásának elnyerése érdekében. A Fox TV-nek nyilatkozó PR-os szakember szerint ez a legnárcisztikusabb, legegoistább, leghiúbb bemutatkozás, amit eddig látott, és a srácnál tökéletesebb befektetési bankárt nehezebb lenne találni. Épp ezért nem is érti, hogy Aleksey miért nem a jó oldaláról látja a nem kért hírnevet, és miért fenyegetőzik perrel.
Aleksey videofelvételének címe: Semmi sem lehetetlen/ Impossible is nothing
És mit mond nekünk Mr Bankár?
A sikerhez nélkülözhetetlen a fizikai jóllét és a megfelelő energiaszint (eközben Aleksey irtózatos súlyokat nyom ki, hol egyedül, hol 3 edző segítségével). A bukás kizárt, edzd a szellemedet, told kijjebb a határokat stb. Aztán a sikerkalauz mondatai jönnek: A sikeres emberek nem szerencsések, hanem nagyon specifikus mintákban gondolkoznak, amely hozzásegíti őket a lehetőségek sikeres megragadásához. Kitartóak, türelmesek és figyelnek a részletekre stb. stb.
Utána jön a tőzsdecápás rész: “Amikor kicsi voltam, a teniszedzőm azt mondta, hogy nem tudok futni. Amikor már tudtam futni, azt mondta, hogy nem jók a reakcióim, nem lesz belőlem jó játékos.” (Aleksey megvető hm-mel kíséri, a képek jó teniszezőként mutatják). “Aki kételkedik a sikereidben, azt zárd ki az életedből. Ne foglalkozz a lúzerekkel. “
Aztán jön a dögös csávó rész:
“Szívvel csináld a sikert, ha dolgozol dolgozz, ha edzel, edzz, ha táncolsz, táncolj.” És itt egy cicifixes lánnyal (Nansi Xuval) megindul a csipőmozgás fekete feszülős naciban (valahogy a Fiestás gyerek meg SchNorbi keverékeként).
Az összefoglalás: ‘a siker mentális dolog, nem fizikai’ (khm, eddig kizárólag a pasi fizikai kondijához kapcsolódtak a felvételek). Végül szétzúz egy téglarakást, szemüvegben, fehér ruciban, ahogy kell. Felcsendül a klasszikus zene, crescendo, feliratok. Most még hírnek számít egy ilyen eset, de néhány év múlva, szerintem, szakállas vicc lesz.
