Szokatlan médiaajánlat az [origo] portál OK.hu keresőjében

Az OK.hu keresőben 15-20 Ft egy megjelenés, a CT Networkön pedig 30Ft egy átkattintás. És mindkettő az Origo médiaportfóliójának része. Míg az OK kereső az orgio portfóliójának része, addig a CT Network hirdetései megjelennek az origo portálokon. Lesz-e változás 2007-ben?

Szöveges hirdetések (ún. text linkek, szponzorált linkek) általában keresőkben és/vagy különféle híroldalak, online magazinok stb. cikkei mellett jelennek meg. Más szóval keresőhálózatban (keresők), és tartalomhálózatban (cikkek). A hazai piacon a vezető kulcsszavas hirdetési rendszerek (a Google és az Etarget) egyaránt kínálnak keresőkben és cikkek melletti (alatti, feletti) szöveges hirdetési lehetőséget adott kulcsszavakra, és hasonló reklámot (tematikus text linket) az [origo] portálon is vásárolhatunk, itt azonban a megoldást külön rendszerben kapjuk a keresőre (ok.hu) és a tartalomhálózatra (CT Network).

Az [origo] médiaajánlatának szokatlansága az árazás ellentmondásában rejlik.

A CT Networkön ugyanis egy átkattintásért (tehát érdeklődő, vagy érdeklődőbb látogatért) 30Ft-ot fizetünk, míg az ok.hu-n egy megjelenésért (1. hely) 20 Ft-ot. Vagyis ha az origo keresőjében 500-1000 sok megjelenésből csak 1 átkattintás történik, akkor az ok.hu-n egy látogató ára 500x-1000x annyiba jóval többe kerül, mint a szintén origo kínálta tartalomhálózati hirdetésből érkező látogató ára. Mivel mindkettő az origo rendszeréhez tartozik kötődik, a Google és az Etarget rendszerében megszokott árazási arányokkal összevetve, ez az árdifferencia enyhén szólva szokatlan, és így mintha ellentmondásban lenne az origo alapelvével: “A T-Online nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az élen járjon a minél rugalmasabb árazási konstrukciók kidolgozásában és bevezetésében.”

Az óriási árkülönbség élenjáróan rugalmasnak nem igazán nevezhető. A “más online médiumoknál is bevett online iparági sztenderdekkel” való összhang, árazási szempontból mindenképp meglepő. Ki fog ennyi pénzért az ok.hu keresőjében hirdetni, ha a versenytársak ezen a téren jóval alacsonyabb megjelenési árakkal dolgoznak? Sőt, ha ugyanaz a szolgáltató egy jóval költséghatékonyabb megoldást is kínál médiaajánlatában? Meddig tartható egy elavult fizetési konstrukció az átpofozott Vizsla keresőben, az ok.hu-n? A Vizsla felületi változtatásával (új név, új fülek) várható lett volna egy CT-alapú elszámolás bevezetése is, de ezek szerint nem, vagy még nem történt meg. Tomka Tivadar értékesítési managertől talán választ kapunk, vannak-e ilyen irányú tervek 2007-ben. Sőt, várható-e a kulcsszavas hirdetés és a licitrendszer bevezetése?

ps: van ugyan kattintás alapú kulcsszavas hirdetés is az origon, de az a médiaajánlat szerint, csak néhány fórumban érhető el.

2007. január 03. Kiegészítés:

Az [origo] médiaértékesítését képviselve Somogyi Péter Pál válaszolt (13. sz. komment):
“Nyílván tisztában vagyunk vele, hogy ez az üzleti modell kifutóban van, … negyedévről negyedévre folymatos elemzéseket végzünk, hogy eljött-e már az a pont, amikor érdemes váltanunk. Jelenleg ez bevételekbe jóval többet hoz, mint ha áttérnénk a CT alapra, és az ügyfeleink is nagyon elégedettek, borzatóan örülnek – és meg is vannak lepődve -, hogy élő emberi hanggal tudnak kommunikálni stb.”

és az alábbi kérést intézte a blog készítőjéhez (vagyis hozzám, alias URL, Sebestyén Anna), amit a jövőben feltétlenül igyekszem betartani:

“1 kérésem lenne a jövővel kapcoslatban, még pedig az, hogy ha az [origo]-ról vagy bármiylen más médiumról írsz akármit, amik állítások, azt előtte ellenőrizd le – keresőkkel foglalkozól, tehát menni fog:) – hogy megfelel-e a valóságnak, mert akkor a médium is komolybban foglya venni a szakmaiságot, sőt építő jelleggel csatlakozik – még akkor is, ha ami megjelenik az negatív, de igaz -.”

Welcome Vista-pista: Wow starts now

Ha valamilyen reklámfogáson fájdalmasan megvonaglik az arcom, az az esetek nagy részében a Microsofthoz kötődik.

A Vista reklámok is valahogy akkora lendülettel próbálják átugorni az ugrószekrényt, hogy már a dobbantó előtt dobbantanak, aztán végigkenődnek a szekrényen, a tornatanár pedig nem mer felnézni, csak a textilzsebkendőjébe bámul.

Szóval a Vista utolsó starttal még 2006-ban kijött, így nem került fel a Wired Vaporware listájára, ahova a beígért de végül piacra nem dobott termékek kerülnek. A nagy (nagyobb mint a novemberi) nyitócsinnadrattaság viszont 2007- jan. 29-én lesz (pont egy nappal a teljes piaci özönvíz előtt). Ez rendjén is van, meg kell adni a módját. Természetesen hol máshol, mint a Times Square-en? Itt készül majd a legtöbb flickr és blogposzt fotó.

A szlogen, igen, igen: “Wow Starts Now” Oh yes.
Arrogáns, öltönyös, pecsétgyűrűs golyómorzsolgatás. (Mintha) egy öreg versenyző próbál(na) cool dínó lenni. Ők előre megmondták, hogy most vegyél nagy levegőt öreg, mert igazából csak mostantól datáljuk a húdejót. Jurakrétában nem vették észre, hogy a trendy dolog mostanság a béta szlogen, lebétázni, aztán majd lesz jobb is. Nem fölé- hanem aláígérni. Microsoft szerint itt a WOW-korszak. TRexmond volt, van, lesz. Pista itt a Vista.

(Pedig már júniusban azt jósolták, hogy Steve Ballmer lemond.)

Beigliszezon, blogvírus, bizony ez 5 bigyó

Még a súlyos halászlé és beigli cunami sem állíthatta meg Verát: blogvírust indított, miszerint “mindenkinek, akit egy előző blogger megnevez a post-ja végén, el kell mondania magáról 5 személyes dolgot, amit egyébként nem tudnak róla. Aztán megnevez 5 másik bloggert, és továbbadja a vírust.”

Legyen. Aztán lenyelem az utolsó halálos beiglit, a töltött káposztával egyidőben.

Tehát 5 kevésbé ismert dolog rólam:

1. Voltam statiszta kiskoromban, és így véletlenül bekerültem az imdb adatbázisába.
2. Anyai ágon veszélyesen sokáig élünk: dédnagymamám (nanó, Nagy Mátyásné) 2007. július 10-én lesz 100 éves. Szerinte, fontos, hogy az ember fáin ember legyen. Ha nem fáin, nem jó. Ezt eltanultam tőle.
3. 3 hónapot töltöttem Portugáliában (angoltanítás) és megszerettem a portugál atmoszférát (egészen konkrétan pl. a kajákat, a kávékat, az esti sétákat, meg a nagycsaládi karattyot). A legkedvesebb ajándékot egy idős bácsitól kaptam, a szurkolós Sporting sálját.
4. Az egyik dolog, ami jól hangzik, hogy ‘titokban érdekel’, az a számítógépes nyelvészet. Van esélye, hogy valóban érdekel.
5. Ennek a 4 dolognak a beírásához legalább 10 másikat töröltem ki. Szeretek szerkesztgetni.

OK. Ennyit erről, és a láncreakciókról.

Aki a fejemhez vághatja a maradék beiglirudat, vagy kreálhat egy újabb 5×5 listát:

B.András, Str (Napi adag), Laci, BülBül, HarZol.

JJ, (ez sajna wiki és nem blog), Bőgel Gy.,(már meghívták). Köszönöm.

Kiegészítések:

Ahol a lánc eddigi alakulása még némileg követhető: Zhaoman blogja.

A láncreakció (mémjáték) történetének össze nem foglalhatósága, és a mém definíciója: Vera

Top tíz kulcsszó a Google 2006-os keresésekben: iwiw number one

Hogy mi a 10 leggyorsabban növekvő kulcsszó a Google-ben 2006-ban (magyarországi adatok)?

Íme a lista, segítsetek értelmezni (vigyázat, ezek nem a legkeresettebb kifejezések, hanem a növekedési ütemük a legdinamikusabb):

1. iwiw

2. ingyenfilmek

3. tokio hotel

4. chuck norris

5. utorrent

6. digitv

7. választás

8. hotdog

9. prison break

10. karsai zita

És a 2006. novemberi top tíz?

Hirdetés a Google-ben mobilos kereséseknél

Röviden a Google mobilhirdetésről (még nincs itt, egyelőre a ‘coming soon’ kategóriában vagyunk).

Ha a felhasználó a mobilján keres a Google-ben, akkor ott is megjelenhetnek keresőhirdetések (ugyanúgy CPC fizetési rendszeren alapul).

Terjedelem: A kulcsszavas hirdetés ilyenkor rövidebb, mint a normál webes (PC) keresés esetén, a limitált hely miatt (2 soros, 12-18 karakterből állhat soronként).

Weboldal: A fizetett hivatkozás egy ún. mobil website-ra irányul, vagy a cég által megadott telefonszám van feltüntetve, amit a felhasználó egy gombnyomásra aktiválhat.

Hol használható jelenleg?(számlázási hely) USA, UK, Németország, Japán stb. („At this time, mobile ads are available to advertisers with a billing address in the United States, the United Kingdom, Japan, Germany, France, Italy, the Netherlands, Spain, China, Ireland, India, Russia and Australia. We look forward to expanding mobile ads to more locations in the future.”)

Mi a mobil weboldal?

A cég weboldalának XHTML, WML, vagy CHTML nyelvű változata.

Na ez egy szép, kicsit más, kicsit új feladat lesz a keresőhirdetéssel foglalkozó cégeknek. Már csak azért is, mert lehet, hogy weben nem vagyunk túl jók Magyarországon, de mobilja rengeteg embernek van, és innen megfogni az internethasználatot érdekes lesz.

Kiegészítés: a mobilmarketingről ígért posztokat Hamvas Bálint. Remélem, lesz jó termés.

Google a telefon

GigaOm, az Observer sustorogja, a Google a telefonbizniszbe is beszáll (HTC, Orange), és a spekulációk szerint Google szoftver hajtja a mobil lendkerekét, márkázott vaj, márkázott Google telefon. Hm. Hipergyors webkezelés 2008-tól?

Keresni, GMail postafiókot nézegetni, levelezni, GTalkolni már most lehet mobilon. És persze néhány országban keresőhirdetést is lehet a Google mobilkeresőben használni.

Az igazi az lesz, ha csak URL-t hívok (pl. cicifix.hu), és a számokat meg sem kell jegyezni, csak rendelek, bonyolítok.

Keresőkonferencia (SES) képregényben, és Tihany

Igen, Danny Sullivan vezetésével lezajlott ‘A keresőmarketing’ konferencia Chicago-ban, és Danny marad a posztján, sikerült megállapodnia (keresőmarketingbe beleértve a keresőoptimalizálást/SEO, a keresőhirdetést/CPC stb.). Ma beszámolót tartott Laci (Fazakas), elhozta a nagy spirál ‘füzetet,’ amit lazán hozzá vágtak a rendezvényen. Lesz mit olvasnom egy pár napig.

A konferencia szokásos networking pillanatai képregényben összesítve a SEOMOZ-on érhetők el itt. Már a regisztrációkor (nem utólag) egy vaskos, kb. 4-5 cm vastag anyag várta a résztvevőket, benne az előadók anyagaival, és ami nekem kifejezetten tetszett, egy olyan többszintű programajánlóval, ami az egyidejű előadásokból, szekciókból kínált a résztvevők tapasztalatához igazított S, M, L, XL-es programcsomagokat. A szervezők szabadkoztak a hiányzó (!) jegyzetek miatt, de nem volt mit tenni, ha vki nem küldte be előre az előadás anyagát, az kimaradt a könyvből. Így a füzetke csak 3-4kg-os volt, bevásárlókocsit nem adtak hozzá. Aki viszont, a majdnem egyhetes, kifejezetten a keresőmarketingre koncentráló eseményt követően, inkább digitálisan akarja tárolni a preziket, az csak ellátogat a konferencia előadások oldalára, és rögtön hozzáfér az aktuális okosságokhoz. A SES (Search Engine Strategies) rendezvény a Hilton hotelben volt, de ezekhez a szervezési megoldásokhoz nem kell óriási pénz, ‘csak’ jó szervezés, időzítés, és ide kellene eljutni a tihanyi Internet Hungary konferenciákon is. Meg oda is, hogy ne 2 napban próbáljuk lefedni a hazai internetes ügyeket, amikor régen 4-5 napossá kellene szélesíteni. Senki nem mondta, hogy szervezni könnyű vagy hálás dolog (pláne nem technikai gikszereknek kitéve). De nem is a negatív kritikára helyezném a hangsúlyt, inkább arra, hogy ennél nagyobb és másabb az igény, és az igényfelmérést jó lenne már2007 januárban érzékelni (sőt 2006 októbere óta is folyamatosan fel-felbukkan), első nap a konferencia-anyagokat megkapni, sokat beszélgetni előadások után, és sok _nem_ szakmabelit, hanem érdeklődőt, felhasználót látni, hallani, stb.

És hogy a szokásos heppem se maradjon el, jó lenne a hazai keresőmarketingesekkel találkozni, ismerkedni, piacot formálni. Növekszünk, igény van, elférünk a magyar és a regionális piacon is, sőt, ha jól csináljuk, azon túl is. Ahogy Laci mondta az ottaniakról ‘ a hangulat nem az volt, hogy ellenségek vagyunk, hanem az, hogy versenytársak. Más a mentalitás.’ Én meg szeretek ellenkezni, de nem az ellenkezés kedvéért, hanem a ‘jobbára optimista vagyok, minden eshetőségre készen’ elv szerint: szóval mi van akkor, ha nem mások az emberek annyira, csak nincs aki szervezzen?

Szerintem, legyen 2007-ben nemcsak általában offline-online integráltan, nemcsak simán online (és azon belül keresők), hanem külön keresőmarketinges fórum az Internet Hungary-n, legyenek ott azok, akiket a weben, a keresőmarketingben aktívnak mutatják maguk (Damjanovich Nebojsa, Tigaman-Balázs, Jároli József, Bánóczy Zoltán, Berényi Konrád, Bobály Mihály, Grégász Zsolt, Csepregi Balázs, Széll András, SziPeter, természetesen Fazakas Laci, és még sorolhatnám, hiszen már most kb. 100 ügynökség kínál keresőmarketinges szolgáltatást!). Nem hiszem el, hogy nincs rá havi, kéthavi 1 óra, vagy nincs rá affinitás. Tényleg érdekelne, hogy mi az akadály. Egyébként is jön a karácsony, meg a világbéke. Válasz? (remélem a személyes Google alertjére mindenki reagál…)

Blogposzt és kommentarány, mit takarnak az arányok?

A Kispad blog azon kevés magyar blogok egyike, ahol sűrűn esnek be kommentek, van egy egészen stabil és stabilan növekvő közösség, normális, sőt baráti hangnemben beszélnek egymással az emberek, és mindenféle témakört érintenek, határozottan körberajzolt szakmaiság nélkül. Mostanában ünnepelték 30.000. hozzászólásukat. Juhéj. Attacs kérdése jogos, ebből a 30k kommentből mennyi a Kispad sajátja? A választ Ervin (Kispad szerkesztő) saccolta: “az értelemszerű trend az, hogy egyre kisebb arányt képviselnek az önkommentek, és szerintem már túlvagyunk azon a ponton, amikor a 10% alá estünk vele.” Eszpee hivatalos grafikonnal korrigált: az eredmény 20%. Ennek kapcsán elmerengtem, hogy a blogger önkommentjeinek száma hogyan dekódolható, ha egyáltalán, és erre jutottam:

Ha nem lenne ‘önkomment,’ akkor nem lenne élő egy blog. Persze az mindenképp érdekes, hogy milyen a bloggerek és a közösség jelenléti aránya a blog interaktív, azaz komment részében. Ha nagyjából sávozni kellene, vmi ilyesmit képzelnék el:

• 0-5% önkomment sztem kifejezetten negatív, (népszerű blog, bloggernek alig van ideje fenntartani a kapcsolatot)
• 50% önkomment egy olyan blog lehet, ahol még nincs sok komment és kezelhető,
• 10-15% sztem kb. ideális (van idő lépést tartani a látogatókkal, folyamatos jelenlétet jelez)
• 50% felett az egy kicsit gáz: miért beszél többet a blogger mint az olvasók, miközben ő az, aki a posztokat is uralja?
• 15-50% egy igen ráérős blogger, jó neki. :)

Persze a fenti besorolásnál feltételeztem, hogy az önkomment egy kommentre reakció, tényleges válasz (és nem a poszt frissítése, kiegészítése, nem flame-ről van szó vagy olyanokról, hogy menjél máshova, meg ezért és ezért töröltem a kommentedet, meg önkorrekciók helyesírásra, tört linkekre stb.).

Online marketing képzések: még az USA is el van maradva

Ha már a clickz.com is arról panaszkodik, hogy az amerikai egyetemi professzorok, és oktatók is évekkel le vannak maradva az internetes marketing terén, akkor mi mit mondhatnánk? Igen, tehetséges emberek kellenek odakint is, és ezért van esély arra, hogy az igazán jó hazai ügynökségek, kellő networkinggel, nagy volumenű megbízásokra tegyenek szert, persze csak ha gyorsan lépnek, és versenyképes a tudásuk.

Robin Neifield azt írja, hogy azok a cégek, amelyek komolyabban veszik az online marketinget, keresztrendszert alakítanak ki a belső képzésnél (újak esetén pedig alap szintű betanítás van), és persze a már meglévő tudásra építenek, ahol lehet (pl. viselkedésmarketingnél a fogyasztói viselkedést elemző tanulmányokra).

Hiányzik a szükséges szakértelem a megfelelő területek metszéspontjában: akadémiai szintű képzettség, kutatói háttér, illetve online tapasztalat az adott területen. Ehhez se tanmenet, se oktató, se tananyag. Ez utóbbi márcsak azért sem, mert a villámgyors változásokat nem lehet kiadott könyvekkel nyomon követni.

És ami a legfontosabb, a diákok nem tanulják meg azt, hogy hogyan gondolkozzanak marketingszemlélettel interaktív piaci környezetben, amilyen az az üzleti jelenlét digitális vetülete : nem értik a vásárlói motivációkat, viselkedésmintákat. Pedig az új generáció már az interneten nőtt fel, energikusak és lelkesek, csak épp nincs egy megbízható tréninghez online marketingben jártas, ahhoz értő, azzal lépést tartó professzor, vagy legalább tanársegéd, aki legalább néhány jó, versenyképes órát tartana.

Hozzáteszem, az is lehet, sőt biztos, hogy nyitottak az oktatók és az iskolák: kell az online szakember, vagy legalábbis van érdeklődés. Pl. a keresőmarketinges szakdolgozatom védése sok ponton abból állt, hogy a vizsgabizottság (egyetemi, főiskolai oktatók) leesett állal hallgatták, hogy mi fán terem a keresőmarketing, és hogy tényleg nem random a Google találati listája, és ha ebből gazdagodott meg a Google, plusz ebből növelte bevételét a regionális Etarget, akkor az azt jelenti, hogy tényleg kattintanak azokra a kulcsszavas hirdetésekre a látogatók? Szóval faramuci vizsgahelyzet volt.

Nincsenek tankönyvek sem, csak néhány úttörő módon, vaktában összeállított ‘Marketing nyulaknak’, ‘A blog, a vlog, meg az RSS és még sok száz kifejezés, amit a suliban nem tudtál megkérdezni, de a wikipédia megmondta.’ Ráadásul, ami még nehezíti a jó könyvek kiadását, az nem csak a megírási, kiadási idő, vagy a napról napra változó információk. Hanem az a tény, hogy ha egy rendszer ennyire gyorsan változik, akkor nincs idő arra, hogy felgyűljön annyi tapasztalat, azaz elteljen annyi idő, hogy kellően reflektálni lehessen az online marketingre és a webes jelenségekre, mert egy dinamikus környezetben vagyunk: ami igaz ma, az tarthatatlan holnap. Jelenleg itt tartunk, és az is lehet, hogy két év múlva is. Márpedig ha versenyképes akar maradni a magyar piac, akkor erre a folyamatos változásra fel kell készülni és egy másfajta képzést kell kialakítani.

És most térek vissza a fenti keresztrendszerre: az online marketing tantárgy csak úgy lehet plasztikus, rugalmas és hatékony, ha egy viszonylag jól frissített bevezető kurzus után, minden részterületre más előadót hívunk meg, aki a saját területén kellően friss, naprakész tud maradni. A tankönyvek helyett, a félévnyi szavatossági idejű rapid jegyzetek és ezek blogban korrigált kiegészítései (egyetemi intranetes, vagy teljesen open source) jelenthetnek megoldást, vagyis blogkönyvek. Feladatként pedig óriási részben a projekt-alapú tanítási módszer, rengeteg konkrét feladattal, esettanulmánnyal felejtve a pulpitust, padot és pergameneket. Más-más előadóknál a viszonylagos egységességet, kellő mélységet nem lehet garantálni. Amit lehet, az a konkrét szempontrendszerek kidolgozása: mi alapján állítsa össze a felkért előadó a témakört (időegységek, eszközök, módszertan és még ezt is rugalmasan kezelve).

De ennél is továbbmegyek, meglátásom szerint, az egyetlen igazi terep az internetes marketing képzéshez az maga a munkahely, naponta változó megbízásokkal, igényekkel, trendekkel. Ezért rögtön az első éves képzés első hetében már munkahelyi gyakorlattal kell összefűzni a szakirányú oktatást, és ne csodálkozzunk, ha a munkahelyi, nem akkreditált belső képzés messze modernebb és jobb színvonalú mint a hivatalos, pecséttel elismert főiskolai, egyetemi képzés (ha van!). Ami viszont egyértelműen ahhoz a következtetéshez vezet, hogy _nincs_ olyan foglalkozás, hogy online marketing professzor teljes munkaidőben, mert egy félév sem kell hozzá, hogy idegen legyen a saját szakterületén. Online marketinget tanítani csak azok tudnak hitelesen, jól, versenyképesen, akik a rendes piaci, ügynökségi munkájukból szakítanak erre időt, részmunkaidőben oktatnak, megbízásos alapon. És hozzáteszem, az online marketing kutatókra is ez áll: ha nem forognak a fogaskerekek közt, nincsenek benne a ‘bizniszben,’ azt az irdatlan mennyiségű digitális adatot, amit egyre jobban fel tudunk halmozni, tökéletesen félre is értelmezhetik – persze akkor is, ha benne vannak, ez tény, de akkor a próba – tévedés elve alapján legalább közelebbről tudják korrigálni a saját hipotéziseiket.

Rendkívül érdekel a szakmabeliek, oktatók meglátása. Senki ne fogja vissza magát a kommentároktól, szerintem, egy nagyon fontos témáról van szó, és fontos a szakmai diskurzus is ebben a témakörben, ami stílusosan, legyen digitális. Elvégre hosszú távon az offline és online eszközöket kombináló integrált marketingről van szó, és arról, hogy mennyire vagyunk/ leszünk szinkronban a saját piacunkkal, ahogy egyre nő az internethasználat, és remélhetőleg, a tényleges kihasználtság.

Fizetett hirdetések (break: csirkék) a YouTube-on

Aki a YouTube kezelői felületén történt változásokat szeretné nyomon követni, annak ezt ajánlom: link: milyen elv alapján kerülhet ki valaki a nyitóoldalra (Featured videos, Director videos)? Kapcsolat? Pénz? Avagy? Jennifer Nielsen YouTube marketingmenedzser emailjére hivatkozva a Mediashift blog azt írja, hogy a Featured videos (kiemelt videók) nem fizetős hely, nem is volt az: szerkesztők válogatják ki a legszórakoztatóbb darabokat (a szerkesztőknek itt lehet tippeket küldeni: editor@youtube.com). Egy kivétel van, a jobb felső gólsarok (Participatory Video Ad), ami viszont, jól hangzó neve ellenére, fizetős páholy.

Ha ez így van, akkor örülök, hogy nem a képernyő kellős közepét foglalták le fizetős helynek, sőt még csak nem is a nyitóoldal 50%-át, ahogy ez néhány kiemelt hazai médiaszolgáltatónál látható (bordó kalickában a tartalom, amiért az oldara látogatunk).

Aki meg csak lazítana annak a ‘Variációk csirkére’ tévéadás imitációt ajánlom (egy csirke SouthPark, egy TV Evangelista, egy kvízműsor, egy Jerry Springer Show stílusban) . A csirke egy hálás állat.