Miért nincs élő keresőmarketing fórum Magyarországon?

Körbeszaladtam a Google-ben a háztáji keresőmarketing, azon belül pedig a keresőoptimalizálási fórumokat keresve. Hát, kissé siralmas a helyzet. Keresőhirdetésre/ AdWords-re/ Etargetre stb. semmi, keresőoptimalizálásra pedig néhány névleges, vagy elhalt kezdeményezés. Mármint fórum – blog van garmadával.

Az egyetlen élő fórum, amit találtam, az szipeter kezdeményezése volt, ahol már nem 0 és 2 között mozgott a hozzászólások száma, és nem az admin meg az admin beszélgetett egymással magában.

Anno az első morzsákat az anonimitásba burkolózó ‘Keresőmarketing’ nevű adminman moderálta fórumon szedtem fel, és most szomorúan láttam (vagy ez jó hír lenne?), hogy ezt írta ki a kapura: “A keresomarketing.fpn.hu fóruma a mai nappal (2006.10.30) megszűnt. Két és fél éves működése alatt több, a témával foglalkozó weblap, blog és fórum indult – további fenntartását nem érzem szükségesnek.” Sajnálom, nagyon tetszett a stílusa. És a fórum igazi közösség volt, sok érdeklődővel, sok önkéntes segítővel. Kár. (a bejegyzést javítottam, nem Tigaman volt a moderátor – köszi Balázs – hanem kicsoda?)

AdSense fórum sincs, itt talán a webni.innen.hu oldalgazdája, Jároli József fogadta a legtöbb magyarországi AdSense felhasználót válaszokkal, beszélgetéssel.

Szóval nézegettem a szipeter SEO fórumot, egész ígéretes.

Van még itthon hasonlóan tapasztaltabbaknak célzott fórum szerintetek? (Mármint ami élő és nem egy szellemtanya mint ez.) És egyáltalán: kell-e fórum, ha van blog, komment, és egy maroknyi olyan szakmabeli, aki valamennyire is nyitott szakmai párbeszédre, és egyébként is éppen elég munkájuk van?

Szép nagy tartalomhálózati gyűjtemény – Etarget partnerek

Eddig is elég szépen fejlődött az Etarget a hazai piacon, és a CEE régióban is. Nos, az új ‘kiegészítők’ szépen megdobják majd a hirdetésmegjelenési számokat.

A BTL is kitér erre egy igen rövidke hír erejéig: “Közép-Európa egyik legnagyobb kulcsszavas reklám rendszerét üzemeltető cége az ETARGET további partnerportállal bővíttette portfolióját. 2007. február21-től csatlakoztak a hirdetési rendszerhez a leglátogatottabb Lap.hu oldalak, melyek a Startlapot, Magyarország legkedveltebb nyitóoldalát is magába foglaló, Startlap csoport tagjai. Az együttműködéssel a korábban 220 partnerportállal szerződésben álló internetes társaság hirdetései közel 500 új oldalon jelennek meg.”

Tekintve, hogy a hazai fogyasztók (felteszem, főként web 1.0-ás) közössége erőteljes Startlap fogyasztó, ez nem egy olyan esemény, ami mellett a médiás-marketingesek csendben elmehetnek.

Ha jól látom, a nagyforgalmú Startlap oldalakon az Etarget hirdetési helye/ szponzorált ajánlat doboza nagyjából a lap aljára került, de a kisebbeken, úgy látszik, jobb eséllyel kerülnek top pozícióba. A Startlap Nők oldalán a szponzorált ajánlat doboz az oldal legalsó részében található – a hirdető mégsem lehet elégedetlen, hiszen csak a kattintás után fizet, így ha viszonylag rikébban is kerül oda egy felhasználó, hogy az alsóbb részeket nézegesse, a hely még kihasznált marad, és a teljesítmény sem marad el – költséghatékonyan kap látogatót a hirdető cég. Persze egy jobb elhelyezéssel jobb átkattintási arányt, több látogatót lehetne hozni, de kezdetnek nem rossz.

A Spanyol kempingeket összegyűjtő oldalon viszont rögtön a lap felső szegmensébe kerültek a hirdetések. Sőt, szemben az autó, vagy az ingatlan lap.hu oldalán elhelyezett szöveggel, itt pirosan virít a text.

Kálmán Tamás, az Etarget magyarországi képviselője a web 2.2 symposiumon a web 2.0-ás üzleti modellekről beszélget.

Ami számomra érdekes ebben a témakörben, hogy mennyire öszvérmegoldásban vannak a hazai web 2.0-ás oldalak (konkrétan a blogszolgáltatók, és bizony az iwiw) a web 1.0-ás hirdetési modelljükkel. A Startlap-Etarget megállapodás ígéretes.

És a pontos program:

Web 2.0 üzleti modelljei – Reklámok a blogokon és a közösségi oldalakon (blogteres szponzorált blogok, indexes normál banneres blogok, freeblogos önkéntes banneres kísérlet, Adsense és magyar verziói, E-Target, stb) – Berényi Konrád (onlinemarketing.hu), Kálmán Tamás (etarget.hu), Kiss Attila (Carnation Zrt), Novák Péter (Kirowski) – Moderátor: Nagy Bálint (MRSZ)

Kulcsszavas hirdetés: melyik weboldal mennyit hozott

Akik használják a Google, az Etarget hirdetéseket, azok tudják, hogy hirdethetnek

• a keresőkben (Google ill. Startlap-Tango, Miner, Blogsearch, PoyMeta stb.) azaz a keresőhálózatban,
• vagy hirdethetnek híroldalak cikkei, fórumok, blogok bejegyzései stb. mellett, azaz a tartalomhálózatban.

És azt is tudják, hogy összesen hány látogatót hozott a kampány (egy konkrét napon, héten, hónapban, a teljes kampány ideje alatt, adott időszakokban, hétvégente – ahogy tetszik)- de nem tudni, hogy egy Google AdWords kulcsszavas kampány pontosan hány látogatót hozott pontosan melyik honlapról. Márpedig a megbízókat nagyon is érdekli, hogy mennyire teljesített egyik vagy másik weboldal jobban: nem pusztán az, hogy hol kattintottak át többen (CT), hanem pl. az is, hogy hol lesz a látogatókból valamilyen utólagos kapcsolattartásra lehetőséget adó fogyasztó (CR)- kevésbé emberközpontú megfogalmazásban, az átkattintásokból melyik honlapon lesz nagyobb eséllyel ‘lead’ (telefonszám, email, kb. demó verziót/ esettanulmányt stb. letöltő látogató, aki megadja az adatait, sőt, vásárló pl. hányan rendelték meg a Sörgyári capricciot, vagy hányan vettek a héten 4 GB-os iPod nanot, vagy plüss törpe makit). Vagyis: milyen a konverziós arány, konkrétan melyik honlapon?

Mivel ezt az adatot eddig a Google nem tette nyilvánossá, piaci rés volt ezen a téren, amit a 2000-ben alapított Quigo használt ki. “Az elmúlt másfél évben néhány nagy médiaoldal, mint pl. az ESPN.com, a FoxNews.com, vagy most februárban a Forbes magazin inkább a Quigo hirdetési rendszerét választotta, és felmondta a Google-lel ill. Yahoo-val kötött megállapodását,” írja a New York Times.

Amit a Quigo ígér az az, hogy

1, a hirdető által speciálisan megválasztott honlapokon helyezik el a szponzorált linkeket – ez nem újdonság: a többi nagyobb rendszerben is elérhető funkció, nemcsak a Quigo-ban. Csak épp pl. a Google-ben nincs erről egy teljes lista, ahol végigbogarászhatjuk, hogy milyen tartalomhálózati oldalak vannak a rendszerben: ha megadunk egy kulcsszót, akkor a rendszer javasol néhány oldalt, és amelyik nem tetszik, azt egyesével kizárhatjuk. Ez a viszonylagos anonimitás fontos része volt a stratégiának, és jobban kedvez a long tail (hosszú farok) elméletnek, mint a ’site targeted’ kulcsszavas hirdetés, ahol mindenki a zászlóshajókra esküszik. Cserében azért, hogy nem tudjuk, hogy hol mennyi látogató jött a tartalomhálózatból, a Google egy ún. ’smart pricing’ (kb. okos árazás) rendszert használ, aminek az a lényege, hogy a kisebb, vásárlásra nem igazán ösztönző honlapoknál optimalizálja, vagyis jelentősen csökkenti, az egy átkattintás árát. Ezzel biztosítja azt, hogy kisebb blogok, kisközepes honlapok is a rendszerben vannak, viszont a hirdető nem érzi azt, hogy ugyanannyi pénzért ‘értéktelenebb’ helyen hirdet, mint a Google.hu keresőben.

Hazai viszonyokat tekintve, az Etarget részben ezen a téren van előnyben: itt az aktuálisan elérhető teljes listát láthatjuk, köztük kisebb és nagyobb szájtokat. Itt is kiszűrhetjük azokat az oldalakat, amik a termékünk szempontjából nem ígéretesek a ROI (befektetési megtérülés) terén.

2, ami új a Quigo-ban, hogy az adott honlapon belül azt is kiválaszthatjuk, hogy pontosan melyik oldalon akarunk hirdetni. Átlátható és ellenőrizhető – még az eddigi rendszereknél is átláthatóbb, és kontrollálhatóbb, tegyük hozzá, hiszen mi kell annál több, mint hogy a nap 24 órájában akkor indítok, és állítok le kampányokat, olyan szavakra, és oldalakra, illetve annyi napi/ havi pénzért, amennyiért én gondolom? Úgy látszik, a több, ami igenis kell, azok a bannerkampányokból is megszokott adatok: melyik oldal mit termelt.

3, Sőt, akár az is, hogy a prémium média képviselői közvetlenül tárgyalhassanak, egyeztethessenek a hirdetőkkel (felteszem, van hozzá minimális költségelvárás, multi-year, multi-million). Ez azért is lényeges, mert a prémium honlapok így a saját speciális licitáraikat vezethetik be, és nem egy ‘átlagosra csökkentett’ licitet.

A hirdetők elvárásaira reagált idejében és jó stratégiával a quigo, Michael Yavonditte vezetésével. A NYTimes szerint, a quigo egyelőre kisebb versenytársnak számít a kulcsszavas tartalomhálózati hirdetések terén, és kb. 10%-os a piaci részesedése (gondolom, az USA-ban), “de úgy tűnik, hogy meggyőzte a Google-t a változtatás, a nyitás szüklségességéről.”

A Google nemzetközi tartalomhálózatának talán legismertebb gyémántjai a YouTube és a New York Times, aztán ott van még a tengernyi blog, katalógus, fórum, kisebb-nagyobb hírportálok – de melyik mennyit hoz? Kim Malone, a Google AdSense programjának online értékesítési vezetője nem aggódik a Quigo miatt. A Quigo, CRO-ja, Henry Vogel viszont azt állítja, hogy sem a Yahoo sem a Google nem építenek ki hosszútávú stratégiai kapcsolatokat. Kim Malone pedig azt, hogy számos nagyobb hirdetőjük próbált ki más hirdetési rendszereket és tért vissza a Google-höz. De úgy néz ki, hogy a Google módosítja a tartalomhálózati szolgáltatást, a Quigo-t másolva: néhány hónapon belül az AdWords jelentésekből látható lesz, hogy honnan is érkeztek a látogatók (“In the next few months, Google’s advertiser reports will begin listing the sites where each ad runs, Ms. Malone said.”). Sőt, lehetséges opció lesz az egyéni szájtokon való egyéni licit is (“advertisers on the Google networks would soon be able to bid on contextual ads on particular Web sites”) Malone szerint csak a brand hirdetők számára jelent ez majd változást, de igazán nagy keresletre nem számítanak az egyedi kulcsszó-licit egyedi weboldalak szolgáltatásnál. Persze nem kell egyetérteni Malone-val, sok reklámszakember, és én sem teszem. Reális elvárás a hirdetők részéről, hogy tudatosabban dönthessenek arról, hogy milyen felületeken kívánnak megjelenni. És ha az átláthatóság kedvéért még többet is hajlandóak fizetni egy látogatóért, akkor azt teszik. Egy grandiózus nemzetközi kampánynál azért ez nem egy könnyű feladat … Némileg könnyebb a helyzet, ha a kisebb szájtok x paraméterekkel (téma, látogatottság stb.) vannak ellátva és egy csokorba vannak szedve, ami lehetővé teszi a csoportos kezelést (kb. bulk management). De ezeknek a kisebb honlap csoportoknak a karbantartása nem kis feladat.

Csak annyi a kérdés, hogy hol éri meg jobban nekik a befektetés. A Google reagált, izgalmasan alakul a helyzet, és kérdés, hogy a külföldi trendek hogyan csapódnak le a hazai piacon.

Peresztegi Zoltán a Google erősebb magyarországi jelenlétéért

A már említett sajtóbemutatóhoz előrebocsátva: különösen fontosnak tartom, hogy a hivatalos sajtón kívülálló, de a szakmától nem független, ‘kis bloggerként’ is részt vehettem a sajtóbemutatón. Ez nekem a web 2.0 elismerése is. Köszönöm.

Nekem, (bevallottan szubjektív válogatás szerint) az alábbi infók voltak fontosak (‘megjegyzés’ címszóval kiegészítve a hivatalos állásfoglalást)

1, Miért jött a Google Magyarországra? (azaz a szervereken túl, miért lett személyes képviselet)

Peresztegi Zoltán:

• Magyaroszágon az internetpenetráció elérte a kritikus küszöböt, a 30%-ot
• a széles sáv hazánkban kiemelkedően magas
• az infókeresésen kívül, az internet egyben szórakoztató médium is (a Google Kft. által használt felmérések szerint a felhasználók kb. 80%-a használja a webet keresésre, 70%-a e-mailezésre, és hasonló arányban, hírolvasásra)

megjegyzés: Ami nekem ebből fontos, az az, ami ki lett mondva, és az is, ami nem, vagyis az, hogy ‘mennyit költöttek a hazai ügyfelek az AdWords-ben.’ Bizonyára ennek is volt egy küszöbértéke, amit elértünk.

2, Mennyi a kulcsszavas hirdetés részesedése az online piacból?

Peresztegi Zoltán:

Erre vonatkozóan nincsenek adataink. Az viszont biztos, hogy a piaci és kormányzati szereplők is 50%-os online növekedést prognosztizálnak.

megjegyzés: elhangzott viszont a TNS Media Intelligence Kft. és a MOHI által közölt 2006-os reklámadatok kapcsán az, hogy a Google Kft. 2-4%-os online reklámpiaci részesedést valószínűsít a teljes hazai reklámpiacból, ahol, tegyük hozzá, messze az internetes hirdetések növekedési rátája vezet (MOHI: 50%-kal, TNS: 70%-kal). És azt se feledjük, hogy pl. a TNS eredményekben listaáras adatok vannak, hogy a MOHI sok és jelentős költést nem tart nyilván (kb. 30%-át) stb. De lesznek-e 2007-ben auditált Google adatok? Belső céges bizonyára – de remélhetőleg, publikus adatok is. :)

3, Milyen Google termékek érhetők el magyar nyelven? (ahol az önkéntes fordítók korszaka véget ért)

Peresztegi Zoltán: GMail, Toolbar/ Eszköztár, Desktop/Asztali alkalmazások, Picasa képrendszerező, AdWords

4, Hogyan reklámozza a Google a saját AdWords termékét, az üzleti modell magját (ami, szemben a Page Rank algoritmussal nem saját fejlesztésű)?

Peresztegi Zoltán:

Nem pusztán a szájreklámra (WoMM) támaszkodunk, hanem egyéb eszközöket is használunk. A mai sajtóbemutató pl. ilyen, illetve a Google használja a saját, költséghatékony hirdetési rendszerét is. ATL (above the line) típusú reklámokra Google rendkívül keveset költ, és ez így lesz Magyarországon is.

Megjegyzés: vagyis a Google hirdet a Google-ben, és itthon az Etargetben is (és az Etarget is hasonlóképp tesz), valahogy így, de ne várjunk egy borsodi meg egy soproni tusfürdő habos ital között felbukkanó Google reklámot. Ez egyrészt érthető (minek költsön a cég nagyon drága tévéreklámokra, hiszen van jó PR, és van keresőhirdetés is, ahol a Google saját magának ad el és fizet), másrészt viszont ellentmondásos, és ez a fajta, valahogy nem a Google céges arculatához illő gesztus, a nemzetközi blogoszférában is érezhető kritikát váltott ki.

Kérdeztem Tope-t (Google Sales London, vállalati kommunikáció, szintén a Google munkatársa), hogy beindul-e majd Magyarországon is a Google Pizza Ambassador program. Persze a válasz az volt, hogy kérdezzem Zoltánt. Mivel ez az egyik legokosabb marketing program, nem tágítottam: elméletileg, hogy lehet egy egyetemből például pizza nagykövet? Csak jelentkezik a Google-nél, és jóváhagyják? A válasz: felmérik az igényeket és megnézik, hogy mennyire érdeklődnek az egyetemi mérnökhallgatók a Google iránt. Igény és motiváció. Úgyhogy: Műszaki Egyetem, ill. műszaki egyetemisták, főiskolások, programozók figyelem: kérdezzétek meg a Google magyar PR ügynökségét, mi lenne ha. Mármint, ha van olyan hallgatói tömörülés, ahol szeretik a pizzát (’strong pizza-eating skills’) – is.

Hogyan történik a partnerek felkutatása?

Peresztegi Zoltán:

Lesznek Google hivatalos partnerek, amennyiben a piac érett rá. Partneri kapcsolatot építünk ki az érdekeltekkel, tehát partner alatt értem az infópartnereket, egy videó- vagy könyv-tartalomszolgáltatót, egy éttermi adatbázist, stb. Ez elengedhetetlenül szükséges a jövőben, és lesznek tárgyalások.

Megjegyzés: Zoltán nem említette a leendő partnerek között a szakácsot, pedig a Google sokat ad az alkalmazottak étkeztetésére. De egy személynek még biztos nincs szakácsa – valószínűleg onnantól beszélhetünk igazán nagy volumenű magyar Google irodáról, hogy Budapesten egy szakácsot is felvesz a kft. És persze rendezvényszervezőt, aki Segway-eket is hoz. De ez vsz. nem idén lesz.

A hazai rivális Etargetnek jelenleg csaknem 200 nagyobb forgalmú portál a partnere. Milyen nagyobb portálok érhetők el a Google tartalomhálózatában?

Peresztegi Zoltán:

Az erre vonatkozó adataink nem publikusak.

Mit tudhatunk utólag a Google.hu domain visszanyeréséről?

Peresztegi Zoltán:

Igyekszünk a felhasználókra figyelni és nem a versenytársakra.

Lesz-e magyar nyelvű blogja a Google Kft-nek?

Ha azt látjuk, hogy a potenciális partnereink a blogokból tájékozódnak, akkor igen. Addig elsősorban a mainstream média marad – de pl. az sg.hu cikkeinél van kommentálási lehetőség.

Állítólag a Google a 21. század Microsoftja, igaz ez?

Peresztegi Zoltán:

A Google elsősorban a fogyasztóra/ felhasználóra, és az innovációra koncentrál. És akinek nem felel meg a Google, annak egy klikk odébbállni.

Zoli talán úgy véli, hogy a legjobban sikerült válasza az volt, hogy a ‘versenytársakról még órákat beszélhetnék,’ de szerintem ez volt a legjobb, mert a Google növekedését gyakran szeretik párhuzamba állítani a Microsoft növekedésével és piaci magatartásával – pedig a kettő között óriási különbségek vannak – és ezt elegánsan is helyre lehet tenni.

Végül…

.. amit jó lett volna tudni, de nincs (még) rá válasz: magyar vonatkozású adatok, várható magyar fejlesztések (jut eszembe: Zoli azt is elmondta, hogy a magyar termékportfólió a magyar igények alapján, és nem központi irányelveket követve áll össze), a Startlap 27%-ból a Google, a Tangó és a lap.hu oldalak tényleges megoszlása, a közvetlen vásárló KKV-k és ügynökségek aránya a Google AdWords hirdetési szolgáltatásában (itt Zoli a közvetlen értékesítést igyekszik ösztönözni és a ‘long tail’ elvét követni) stb. – lényegében a piaci önreflexióra alkalmas iparági információk.

Etarget és Google és ügynökségi verseny – minősítés és garancia

Verseny: Google és Etarget
A verseny egyelőre legérdekesebb része, hogy kinek hoz több bevételt a 2007-es év, majd a ‘hosszú táv,’ meg a ‘hosszú farok‘ (Chris Anderson: long tail). De ez a bejegyzés nem az Etarget és Google (Kft.) közti versenyt szedi ízekre, és nem a keresőhirdetések bevételi megoszlását kísérli megjósolni – ahhoz túl izgalmas év előtt állunk. A PR versenyt sem akarom prognosztizálni, de látható, hogy verseny van a Google és az Etarget közt a kiosztott minősítések terén (is). Természetesen az Etarget nem maradhat el a kellő gyakorlottságra szert tett hirdetéskezelők minősítésében – pláne ha a szakma/közel/i sajtóban egyre többször olvashatunk a Google-ről, a Google minősítésekről. Igaz, a Google AdWords Qualified vizsga nemzetközi sztenderdet biztosít, az Etarget elismerése pedig lokális, mégis hírértékűnek számít, hogy az Etarget is bevezette a maga ‘ETARGET Certified Partner’ logóját.

Verseny: ügynökségek
Közismert tény, hogy a Google és az Etarget is erősen érdekelt abban, hogy az ügyfeleket ne ügynökségeken keresztül, hanem közvetlenül érje el (jelenleg, elsősorban KKV-k). Tehát a legfőbb partner egyben versenytárs is. Ezen túl az ügynökségek is versenyeznek egymással (offline – online, online – SEM, offline- SEM vonalakon). Az Arcanian Consulting (ahol dolgozom), a hazai piacvezető keresőmarketing ügynökség, és mindkét jelentős hirdetési rendszer, a Google és az Etarget ügynökségi szintű elismerését is magáénak tudhatja. Kérdés, hogy meddig. Senki nem ül a babérjain. A fokozódó versenyben mi sem természetesebb, hogy vannak kihívók, és hogy az ügynökségek és szakmabeliek körében egyre fontosabb a tudás, és a gyakorlottság bizonyítása a meglévő és potenciális ügyfelek részére. (Persze naivitás lenne azt gondolni, hogy ezen múlik az üzlet, de ha csak kb. 2-5%-ban, akkor ezen is.) Meddig lesz az Arcanian nemcsak az egyetlen Google AdWords hanem az egyetlen Etarget Certified Partner is Magyarországon? Nem tudni, de ha így pörögnek az események, az is lehet, hogy 2007 végére már valami mással kell előállnia, ha továbbra is a faltörő kos szerepét akarja játszani.

A fejemen átbucskázva, vezető tanácsadóból blogger szerepbe bújva, meg is kérdeztem az Arcanian cégvezetőjét (aka: a főnököm) Fazakas Lacit, hogy pl. mi az, amiben az Arcanian jelenleg nem túl jó – ha már egyszer minősítések terén mindkét fontos és lehetséges vizsgát kilőttük (aztán megkérdeztem, hogy ezt leközölhetem-e, és azt mondta, ‘mehet’). Pl. nem jó internetes kommunikációban: az Arcaniannek nem jó a weboldala – bőven van mit javítani. És mi van a PR értelemben vett kommunikációval? Laci szerint, kimagaslóan jó, sok cikk jelenik meg a cégről. Szerintem ez távolról sincs így, sokkal jobb is lehetne, és kevés az a néhány Figyelőnet, IT Business stb. cikk, itt-ott (pl. Internet Hungary-n) elmondott előadások. Ebben nem értünk egyet. A kommunikáción kívül pedig, még az is probléma, hogy ” látszik kívülről hogy többet tudunk, mint amennyit mondunk – a meglévő elméleti tudást gyakorlati tudássá kell alakítani.” Igen, ezt én is így látom.
Verseny van, de ezen felülemelkedve, öröm nézni, ahogy profivá válik a hazai keresőpiac.

Egyrészt egyre profibb az áru-összehasonlító Árukereső cég online stratégiája (ideértve apróbb ötleteket is, mint pl. rendszeres statisztikák – sajnos főként táblázatos – megjelentetése Konrád blogján): itt, akárcsak a Google-ben és az Etargetben, szintén átkattintási áron, különféle cégek hirdethetnek (‘irány a bolt’).

Másrészt, le a kalappal a Netpincér előtt, amely a keresők találati listáiban (természetes és szponzorált) a topon van – ráadásul egy jól definiált vertikális csatornában. Ügyes. Persze fejtörést is okoz. :) Vertikális csatornát mondtam? Netpincért? Tévedtem, nemcsak ételrendelésre állt rá a Viala Kft., azaz a Netpincér cége, hanem hasonlóképp az Arcanianhoz, a keresőmarketingre specializálódik (remélem, kijavít majd a Viala Kft., ha félrevezetőek a találgatások) . :)
“A Netpincér gyakorlatilag “versenytársnak deklarálta magát azzal, hogy a profession.hu-n keresőmarketing (SEO) munkatársat keres,” mondja Fazakas Laci, illetve, “elindította Klikkmánia oldalát is.” Szóval ismét keresőmarketinges munkatárs kerestetik vialaseo1@profession.hu címen, de most optimalizálási területre és nem keresőhirdetésre (?). Állításuk szerint már van Google AdWords minősítés is a cégen belül “Ezt tanusítja [sic] munkatársaink Google Adwords Professional minősítése is, amely azt jelenti, hogy a Google szolgáltatásának hivatalosan is elismert specialistái vagyunk” de sajnos név és link nincs hozzá, így nem tudom bővíteni a GAP (Google AdWords Professional, azaz Google Qualified) listát.

Verseny: régiók
Valószínűleg, a hazai piac is felismeri, hogy piacnak nemcsak a magyar nyelvű illetve magyarországi piacot tekinthetjük, hanem tágabban a régiót is – ez, valamint a felhasználók növekvő száma, és a fejlődő internet kultúra segíthet levezetni a viszonylag szűkebb hazai piaci terepből adódó feszültségeket, érdekellentéteket – legalábbis egy ideig. :) Ilyen értelemben viszont határozottan jó, hogy a magyar keresőmarketingesek is felzárkóznak a cseh, lengyel, sőt lassanként a német, angol, ír stb. szakmai színvonalhoz és versenyképességhez.

Szerettem volna még egy ‘Verseny: képzések’ részt is, de nem igazán látok versenyt ezen a vonalon. Vagy mégis van?

Úgy néz ki, hogy a 100% tiszta gyapjú keresőmarketing kapós lesz 2007-ben. Csin-csin. Win-win.

(a kép eredetileg itt található)

Keresőmarketing nélkül, avagy a GM-ről lehúzzák a bőrt

Két jó hírem van:

Az egyik jó hír, ami nem a GM-hez kapcsolódik, hogy 2006-ban a keresőmarketing felnőtté vált Magyarországon is, vagyis felnőtt is volt, csak éppen többen, többet fogtak vele kezet, és megitták a pertut. Ez jó hír. Mivel minden olyan dolog jó hír, ami nem terheli, passzírozza a vevőket, és nem arra készteti a hétköznapi embert (értsd: mindenkit, beleértve a marketingeseket is, a régi öltönyösöket és az új pólósokat is), hogy a marketinget a furmányos átveréssel azonosítsák. A 2006-os országos online marketingköltésen belül, auditált adatok híján, az Arcanian Consulting cégvezetőjének becslése szerint, kb. 5-10% közé esik a keresőmarketingre fordított médiaköltés. Némi rossz hír, hogy mindez a MOHI-ból kimaradt. De remélhetőleg, 2007-ben ez már nem így lesz, ill. a Google és az Etarget adatai legalább 2007-ben már publikusak lesznek.

A másik jó hír, hogy a nemzetközi reklámszakmabeliek elértek a számonkérés szintjére: ‘Oké, reklámoztatok a Super Bowlon – de nem volt keresőkampányotok? Nem mondod komolyan?!’ Erős kritika, hiszen ez az USA, mondhatni, nemzeti ünnepe, ahol a családok összejönnek a kanapén – az ‘internetes TV’ előtt. Itt már messze nem arról van szó, hogy ‘igen, az emberek keresnek az interneten, legyél a keresőben Te is.’

AdAge: A General Motors az amerikaifoci-bajnokság előtt egy nagy PR buzz (light- year) mutatványt hajtott végre, három triplalux után viszont kifelejtette a keresőket, az USA-ban elsősorban a kb. 80%-ot lefedő Google-t + Yahoo-t. A nagy felhajtásban az emberek keresték, hogy mi van a GM bajnoksági reklámjával, vagy a Doritos-szal (rágcsa, kb. chips), és semmi: a keresők találati listájában mindenféle oldalak jöttek fel, de nem voltak kulcsszavas hirdetések/ szponzorált linkek a jobb oldalon, amik az aktuális microsite-ra mutattak volna, hogy készen álljanak a több ezer érdeklődő azonnali és tárt… ööö… linkű fogadására. A GM által választott reklámügynökség _sem_ figyelt arra, hogy olyan versenyképes árajánlatot adjon, amiben a méregdrága 30 másodperces szpot mellett, az online egyéb eszközei, pl. a keresőmarketing is szerepel a microsite-ra építve, ráadásul megfelelő súllyal és szerepben. Nem voltak a GM-től linkek, de voltak a YouTube-tól és a CBS Sportsline-tól, akik egyszerűen meglovagolták a GM drága pénzen vett 30s-es szpotját. A keresőkben. (angolul ‘drafting‘ néven fut a szemfüles tolvajlás ezen módja)

Szóval, Super Bowl, lement szuperül a bajnokság, a felhasználók felhevültek a játék gondolatára, aztán kóvályoghattak, hogy hol és mit tegyenek, ha többet akarnak tudni, (és venni) mint az a 30 másodperces GM reklámból kiderülhetett többmillió dollárért. Ezzel ellentétben kik használták a keresőket? A Pizza Hut (előttünk a bajnokság-sörhas-pizzaszelet trió), a Salesgenie.com, a GoDaddy stb.

És most jön az integrált web 2.0 marketing egy szép korai példája: a Pizza Hut nem a hivatalos pizzahut vállalati oldalra mutató hivatkozásokért fizetett, hanem a YouTube-on épülő pizzahut csatornáját reklámozta, a saját márkával ellátott videócsatornájukat.

És most jön az, hogy a szép korai példában hiba van. Még pizzahuték sem csinálják tökéletesen, de mernek és kockáztatnak és nyernek. :) Látogassunk el a hivatalos YouTube Pizza Hut csatornára: ezen az oldalon nem engedi lejátszani a Super Bowlra készült reklámot. Mi értelme innen továbbmenni egy másik oldalra, ha értékelhetem és kommentálhatom a felvételt a pizzahut felhasználói oldalon is?

Szokatlan médiaajánlat az [origo] portál OK.hu keresőjében

Az OK.hu keresőben 15-20 Ft egy megjelenés, a CT Networkön pedig 30Ft egy átkattintás. És mindkettő az Origo médiaportfóliójának része. Míg az OK kereső az orgio portfóliójának része, addig a CT Network hirdetései megjelennek az origo portálokon. Lesz-e változás 2007-ben?

Szöveges hirdetések (ún. text linkek, szponzorált linkek) általában keresőkben és/vagy különféle híroldalak, online magazinok stb. cikkei mellett jelennek meg. Más szóval keresőhálózatban (keresők), és tartalomhálózatban (cikkek). A hazai piacon a vezető kulcsszavas hirdetési rendszerek (a Google és az Etarget) egyaránt kínálnak keresőkben és cikkek melletti (alatti, feletti) szöveges hirdetési lehetőséget adott kulcsszavakra, és hasonló reklámot (tematikus text linket) az [origo] portálon is vásárolhatunk, itt azonban a megoldást külön rendszerben kapjuk a keresőre (ok.hu) és a tartalomhálózatra (CT Network).

Az [origo] médiaajánlatának szokatlansága az árazás ellentmondásában rejlik.

A CT Networkön ugyanis egy átkattintásért (tehát érdeklődő, vagy érdeklődőbb látogatért) 30Ft-ot fizetünk, míg az ok.hu-n egy megjelenésért (1. hely) 20 Ft-ot. Vagyis ha az origo keresőjében 500-1000 sok megjelenésből csak 1 átkattintás történik, akkor az ok.hu-n egy látogató ára 500x-1000x annyiba jóval többe kerül, mint a szintén origo kínálta tartalomhálózati hirdetésből érkező látogató ára. Mivel mindkettő az origo rendszeréhez tartozik kötődik, a Google és az Etarget rendszerében megszokott árazási arányokkal összevetve, ez az árdifferencia enyhén szólva szokatlan, és így mintha ellentmondásban lenne az origo alapelvével: “A T-Online nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az élen járjon a minél rugalmasabb árazási konstrukciók kidolgozásában és bevezetésében.”

Az óriási árkülönbség élenjáróan rugalmasnak nem igazán nevezhető. A “más online médiumoknál is bevett online iparági sztenderdekkel” való összhang, árazási szempontból mindenképp meglepő. Ki fog ennyi pénzért az ok.hu keresőjében hirdetni, ha a versenytársak ezen a téren jóval alacsonyabb megjelenési árakkal dolgoznak? Sőt, ha ugyanaz a szolgáltató egy jóval költséghatékonyabb megoldást is kínál médiaajánlatában? Meddig tartható egy elavult fizetési konstrukció az átpofozott Vizsla keresőben, az ok.hu-n? A Vizsla felületi változtatásával (új név, új fülek) várható lett volna egy CT-alapú elszámolás bevezetése is, de ezek szerint nem, vagy még nem történt meg. Tomka Tivadar értékesítési managertől talán választ kapunk, vannak-e ilyen irányú tervek 2007-ben. Sőt, várható-e a kulcsszavas hirdetés és a licitrendszer bevezetése?

ps: van ugyan kattintás alapú kulcsszavas hirdetés is az origon, de az a médiaajánlat szerint, csak néhány fórumban érhető el.

2007. január 03. Kiegészítés:

Az [origo] médiaértékesítését képviselve Somogyi Péter Pál válaszolt (13. sz. komment):
“Nyílván tisztában vagyunk vele, hogy ez az üzleti modell kifutóban van, … negyedévről negyedévre folymatos elemzéseket végzünk, hogy eljött-e már az a pont, amikor érdemes váltanunk. Jelenleg ez bevételekbe jóval többet hoz, mint ha áttérnénk a CT alapra, és az ügyfeleink is nagyon elégedettek, borzatóan örülnek – és meg is vannak lepődve -, hogy élő emberi hanggal tudnak kommunikálni stb.”

és az alábbi kérést intézte a blog készítőjéhez (vagyis hozzám, alias URL, Sebestyén Anna), amit a jövőben feltétlenül igyekszem betartani:

“1 kérésem lenne a jövővel kapcoslatban, még pedig az, hogy ha az [origo]-ról vagy bármiylen más médiumról írsz akármit, amik állítások, azt előtte ellenőrizd le – keresőkkel foglalkozól, tehát menni fog:) – hogy megfelel-e a valóságnak, mert akkor a médium is komolybban foglya venni a szakmaiságot, sőt építő jelleggel csatlakozik – még akkor is, ha ami megjelenik az negatív, de igaz -.”

Keresőkonferencia (SES) képregényben, és Tihany

Igen, Danny Sullivan vezetésével lezajlott ‘A keresőmarketing’ konferencia Chicago-ban, és Danny marad a posztján, sikerült megállapodnia (keresőmarketingbe beleértve a keresőoptimalizálást/SEO, a keresőhirdetést/CPC stb.). Ma beszámolót tartott Laci (Fazakas), elhozta a nagy spirál ‘füzetet,’ amit lazán hozzá vágtak a rendezvényen. Lesz mit olvasnom egy pár napig.

A konferencia szokásos networking pillanatai képregényben összesítve a SEOMOZ-on érhetők el itt. Már a regisztrációkor (nem utólag) egy vaskos, kb. 4-5 cm vastag anyag várta a résztvevőket, benne az előadók anyagaival, és ami nekem kifejezetten tetszett, egy olyan többszintű programajánlóval, ami az egyidejű előadásokból, szekciókból kínált a résztvevők tapasztalatához igazított S, M, L, XL-es programcsomagokat. A szervezők szabadkoztak a hiányzó (!) jegyzetek miatt, de nem volt mit tenni, ha vki nem küldte be előre az előadás anyagát, az kimaradt a könyvből. Így a füzetke csak 3-4kg-os volt, bevásárlókocsit nem adtak hozzá. Aki viszont, a majdnem egyhetes, kifejezetten a keresőmarketingre koncentráló eseményt követően, inkább digitálisan akarja tárolni a preziket, az csak ellátogat a konferencia előadások oldalára, és rögtön hozzáfér az aktuális okosságokhoz. A SES (Search Engine Strategies) rendezvény a Hilton hotelben volt, de ezekhez a szervezési megoldásokhoz nem kell óriási pénz, ‘csak’ jó szervezés, időzítés, és ide kellene eljutni a tihanyi Internet Hungary konferenciákon is. Meg oda is, hogy ne 2 napban próbáljuk lefedni a hazai internetes ügyeket, amikor régen 4-5 napossá kellene szélesíteni. Senki nem mondta, hogy szervezni könnyű vagy hálás dolog (pláne nem technikai gikszereknek kitéve). De nem is a negatív kritikára helyezném a hangsúlyt, inkább arra, hogy ennél nagyobb és másabb az igény, és az igényfelmérést jó lenne már2007 januárban érzékelni (sőt 2006 októbere óta is folyamatosan fel-felbukkan), első nap a konferencia-anyagokat megkapni, sokat beszélgetni előadások után, és sok _nem_ szakmabelit, hanem érdeklődőt, felhasználót látni, hallani, stb.

És hogy a szokásos heppem se maradjon el, jó lenne a hazai keresőmarketingesekkel találkozni, ismerkedni, piacot formálni. Növekszünk, igény van, elférünk a magyar és a regionális piacon is, sőt, ha jól csináljuk, azon túl is. Ahogy Laci mondta az ottaniakról ‘ a hangulat nem az volt, hogy ellenségek vagyunk, hanem az, hogy versenytársak. Más a mentalitás.’ Én meg szeretek ellenkezni, de nem az ellenkezés kedvéért, hanem a ‘jobbára optimista vagyok, minden eshetőségre készen’ elv szerint: szóval mi van akkor, ha nem mások az emberek annyira, csak nincs aki szervezzen?

Szerintem, legyen 2007-ben nemcsak általában offline-online integráltan, nemcsak simán online (és azon belül keresők), hanem külön keresőmarketinges fórum az Internet Hungary-n, legyenek ott azok, akiket a weben, a keresőmarketingben aktívnak mutatják maguk (Damjanovich Nebojsa, Tigaman-Balázs, Jároli József, Bánóczy Zoltán, Berényi Konrád, Bobály Mihály, Grégász Zsolt, Csepregi Balázs, Széll András, SziPeter, természetesen Fazakas Laci, és még sorolhatnám, hiszen már most kb. 100 ügynökség kínál keresőmarketinges szolgáltatást!). Nem hiszem el, hogy nincs rá havi, kéthavi 1 óra, vagy nincs rá affinitás. Tényleg érdekelne, hogy mi az akadály. Egyébként is jön a karácsony, meg a világbéke. Válasz? (remélem a személyes Google alertjére mindenki reagál…)

Túl gyorsan nő a Google alkalmazottainak száma?

Nincs ideje a Google-nek organikusan növekedni, olyan ütemet diktál a piac. Ennek az aggodalmának adott hangot Chris Sacca, a keresőcég ’különleges kezdeményezéseinek vezetője’ (rejtélyesen hangzik) Arról írt blogján, (személyes és nem hivatalos véleményét előadva), hogy leginkább attól fél,

• Nem, nem a Microsofttól
• Nem a feltörekvő vállakozásoktól, amik kiguglizhatják a Guglit
• Hanem hogy túlságosan is bürokratikussá válik a cég, és túl sok hierarchikus szint épül be a vállalatba, ami megfojtja az igazi innovációt.

“Ahogy növekszünk, egyre több kollégánál (különösen a más vállalatoktól átpártoló alkalmazottaknál) azt érzem, hogy kísértésbe esnek, hogy a saját kis hűbéri rendszerüket kezdjék el kiépíteni, ráadásul SWOT elemzésekre és terjedelmes, hárombetűs rövidítésektől hemzsegő excel táblázatok készítésére adnak ki lépten-nyomon megbízásokat.”

A Google 1998-ban vette fel első alkalmazottját Craig Silverstein személyében, majd 1999-ben kezdte meg akkor még szerény méretű munkaállomást feltölteni emberekkel, ami olyan jól sikerült, hogy egy időben csak akkor tudtak közlekedni az irodában, ha a szomszédos asztalnál ülők teljesen begördültek a székeikkel.

2004-ben, (ekkor kb. 2000 fős a keresőcég) amikor a Google már 6 milliárd indexelt weboldalt kezelt, Dublinba költözött az európai központ, ahol 150 alkalmazott (35 országból) kezdte meg az európai műveletek koordinálását (Hamburgban viszont már 2001 óta működött értékesítési osztály).

Egy év múlva, már csaknem 5.000 embert foglalkoztat a Google Inc.

Most kb. 10.000 főnél járunk, ami hihetetlen növekedési ütem egy olyan cég életében, amely horizontális szervezeti kultúrát próbál fenntartani (minél kevesebb egymás alá rendelt osztállyal, tegeződős, baráti légkörrel, gyors és hatékony, viszonylag kevésbé torzuló, oldalirányú kommunikációval). És még ennél is több emberre van szükség ahhoz, hogy az egyre dinamikusabban növekvő keresletet ki tudják szolgálni abban aminőségben, amely a cég legfőbb termékének, magának a Google keresőnek a minőségi szintjéhez passzol.

Irdatlan sok időt és energiát jelent a több milliónyi egyéni Google AdWords hirdetőt, illetve AdSense tartalomszolgáltatót nap mint nap kiszolgálni. A helyzet egyszerűbb lenne, ha néhány nagyobb reklámcéggel állnának csak kapcsolatban, de ez jelentősen visszavetné a kulcsszavas reklámokból származó bevételt (no meg azt a filozófiát, hogy ’mi a felhasználóért vagyunk’).

Dennis Woodside a Google Fejlődő Piacokért felelős Igazgatója (illetve a UK, IE és Benelux piacok felelős vezetője), például azt is elmondta a blognak adott interjújában, hogy tkp. az egyik legnagyobb kihívás a Google számára, hogy rátermett emberekkel töltsék fel a pozíciókat, és annyira gyorsan, amennyire a cég hírhedten körülményes (több fordulós) felvételi procedúrája csak engedi.

 Magyar állásokat is hirdetnek folyamatosan, érdemes belevágni. Ugyanakkor, az Etarget, a Google legfőbb hazai riválisa, is bővíti a gárdát a terjeszkedés, a növekvő igények miatt. És hol találnak képzett embereket? Egyelőre nem nagyon, és inkább a napi szinten végzett munkában folyik a tanulás. Az online marketing iránt érdeklődők számára a keresőmarketing nagyon ígéretes jövőt jelent a pályán. Már csak a szélesebb körű, és államilag elismert, akkreditált képzés hiányzik a nagyobb volumenű tréningek beindításához. Addig is marad a Google angol nyelvű tréningje, a demók, és a ’próba-szerencse’ alapú folyamatosan finomodó kísérletezgetés a hirdetésekkel.

Az online hirdetés lábra kap

Ugyanakkor megállapíthatjuk, hogy a hazai cégek lassan ébredeznek és felismerik az online reklámozásban, illetve azon belül a keresőmarketingben rejlő lehetőségeket. A FigyelőNet 2006. január 31-i cikke[1] beszámol az Etarget felméréséről, amelyből az derül ki, hogy „a tavalyi évben Magyarországon 59 százalékkal nőtt a keresések száma az azt megelőző évhez képest,” és bár az európaiak webes közeledése lassabb, óvatosabb, „egyre többen fektetnek be kulcsszavas keresőprogramokba.” A felmérés arra is rámutat, hogy az online hirdetés a médián belül a legdinamikusabban fejlődő szektor, az átlagos növekedés a kiadások terén 2,6 százalékos. Az internetes marketingprogramok költsége összefüggésben van az Internet elterjedtségével, tehát az USA-hoz képest a kb. kétharmados európai penetráció „azt feltételezi, hogy előbb vagy utóbb ugrani fog ez a szám, és utoléri az amerikai szintet,” amely az európai várható tendenciák prognosztizálásában példamutató szerepet játszik: „6–18 hónappal előre láthatják, mi fog történni.”

Ez a növekedési ütem annak is köszönhető, hogy a cégek egyre inkább építenek arra a tapasztalatra, hogy számos látogató a keresőkbe beírt kulcsszavak alapján érkezik egy honlapra, és nem közvetlenül az URL címet írja be. A FigyelőNet a legfrissebb hazai kutatási adatokra hivatkozva azt írja[2], hogy „az információt keresők többsége (79 százalék) kulcsszavas keresőoldalakon kutat termékek után.” A 79%-os adat felülmúlja a termék vagy a gyártó honlapjára történő közvetlen látogatást, ami 62%-os. Persze ez az adat csak az internethasználókra vonatkozik, tehát mintegy 2 millió főre, és nem a teljes lakosságra: „a 15 éven felüli népesség (8,5 millió állampolgár) 33,2 százaléka fér hozzá az internethez. Közülük még kevesebb, mindössze 23,8 százalék tekinthető tényleges felhasználónak, azaz csatlakozik havonta legalább egyszer a hálóra.”

Ha azt vesszük alapul, hogy a 2 millió fő havi egyszer netezik, és ebből 79%-ban valószínűleg egy keresést is végez, a havi keresések száma minimális szinten 1.580.000, és akkor azt még figyelembe sem vettük, hogy egy fő több kulcsszóra is rákereshet, vagy heti, napi gyakorisággal teszi ezt meg. Ez már önmagában nem elhanyagolható szám, pláne ha mellétesszük azt az adatot, hogy „az online információszerzés szempontjából a műszaki cikkek a legnépszerűbbek (68 százalék), de sokan kutatnak könyvek, zenei kiadványok, utazási szolgáltatások vagy számítógépes hardvereszközök után.” Vagyis a durván, és nagyon alábecsült másfél millió keresésből, ismét lefelé kerekítve havonta 1 millió olyan keresés fordul elő, ami valamilyen termék iránti érdeklődést fejez ki, és ami, előbb vagy utóbb, online vagy offline vásárlási akcióhoz vezet. Ehhez a nagyon leegyszerűsített eredményhez tegyük hozzá, hogy mindvégig a minimumértékekkel történt a számítás.

---

[1] FigyelőNet : Az interneté a teljhatalom a reklámpiacon,  2006. január 31. (sajnos online már nem elérhető)

[2] FigyelőNet: Internet – Magyarország hátul kullog, 2006. február 2., http://www.fn.hu/index.php?id=38&cid=116714