Mit várjunk, várhatunk a testreszabott kereséstől?

A testreszabott keresésről (personalized search), annak várható hatásairól beszélgetett Gord Hotchkiss a Google két vezető munkatársával,

• Marissa Mayerrel (a felhasználók szemszögéből nézve)
• és Matt Cutts-szal (a keresőoptimalizálók szemével nézve)

A testreszabott keresés a jövő a Google szerint. Hogyan befolyásolja ez a kapott találati listákat, és az erre épülő szolgáltatásokat, mint pl.  a honlapok optimalizálását?

(még a héten jön a folytatás, egy rövid magyar összefoglaló és komment – de akit felcsigáz a dolog, ne fogja vissza magát: a Matt Cutts interjú teljes átiratban megtalálható a Search Engine Land oldalán)

Vendégszoba

Az Origo Vendégszobájában a héten:
Vityi Péter
a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója
Március 7-én (szerda) 11 órakor

Peresztegi Zoltán
a Google hazai képviselője
Március 14-én (szerda) 10 órakor

Blogkeresők beépülnek: Miner – Tangó, BlogSearch – PolyMeta

A magyar keresők közül a Tangó az első – valamennyire is – mainstream keresőmotor, amely blogkeresőt épített be. A PolyMeta szintén élen jár a kezdeményezésben: a Blogsearch, a Miner és további blogszolgáltatók közreműködésével fiatalítja magát.

Jól időzítettek a blogkeresők: alig két héttel a Web 2.2 Symposium Blogkeresők kerekasztal- beszélgetése előtt (ahol moderátorként részt veszek a beszélgetésben) bejelentették a keresők és blogkeresők a kooperálást.

MINER

“a Miner.hu lett a Sanoma Tango szolgáltatásának blogkereső motorja. A Tango a talán legismertebb webkereső szolgáltatása mellett kép-, hír-, zene- és videókeresőt is üzemeltet, ez egészült most ki a Miner.hu nyújtotta lehetőségekkel. Ez a megoldás is a Miner.hu API-ra épít, mely bárki számára lehetővé teszi szolgáltatásunk beépítését saját weboldalába, saját szolgáltatásába.”

Kérdésemre Bártházi András elmondta, hogy

“A Miner.hu felületét, működését, függetlenségét nem érinti a
megállapodás. Mások számára is szívesen nyújtjuk a szolgáltatást, kis
forgalom esetén teljesen díjmentesen, nagyobb forgalom esetén pedig
megállapodás kérdése a dolog.”

2006-ban kezdődtek az egyeztetések a Miner.hu API-jának használatáról, és a kezdeményező fél a szolgáltatás fejlesztője volt: “talán az győzte meg őket,
hogy látták a szolgáltatás folyamatos fejlődését, növekedését, és a már
akkor is nagy kínálatot. És hogy egy jól használható szolgáltatásról van
szó.”

A blogkereső rögtön a Tangó nyitólapjáról elérhető – szemben a Google Blogsearch-csel, ami a google.com címről csak a ‘more’ gomb megnyomásával válik láthatóvá – a google.hu magyar domainről pedig onnan sem, hiszen nincs ‘tovább’ gomb.

BLOGSEARCH

Liebig Zsolt mai blogposztjában azt írja:

“Újabb felületeken terjed a BLOGSEARCH – a mai nappal a PolyMeta metakereső bővítette kínálatát blogkeresés funkcióval, amiben a BLOGSEARCH is közreműködik. Aki nem ismerné a PolyMeta-t: röviden arról van szó, hogyha rákeresünk vele valamire, akkor az fogja a Google, MSN, Yahoo, stb. találati listáit, egybefésüli, majd az így keletkezett maszlagot újrarangsorolja, így kvázi biztosan a legjobbakat kapjuk.”

A Polymeta Blogeteres tegnapi posztjából az is kiderül, hogy a PolyMeta mindkét blogkeresőben keres, sőt, blogkeresőket keres: ” Új kategóriával bővült a PolyMeta. Blogkeresőket keresünk: www.blog.hu, www.blogsearch.hu, www.buzz.hu, www.freeblog.hu, www.logout.hu, www.miner.hu. Próbáljátok ki!” (2007. feb 15.)

Személyes PolyMeta élményem igen korlátozott: a felhasználók 3 másodpercnyi türelmét többszörösen túllépve próbálgattam a metakeresőt – egyelőre maradok a gyors és átlátható felületeknél.

EGYÉB

Az OK.hu-n a számos színes fül között egyelőre nincs blogkereső, és a Kurzor keresőben sincs – talán nem látják még a piaci igényt, vagy úgy látják elhanyagolható. Elválik.

Kíváncsi vagyok, a freeblog címlapokon elérhető blogsearch.hu hogy áll a (profitábilis) együttműködések terén, egyelőre várom Liebig Zsolt válaszát:

Ki és hogyan tud együttműködni a Blogsearch-csel? Kell-e kilincselni? És van-e beépíthető Blogsearch API?

Csak tudnám, hogy időzítettek ennyire egyszerre… :)

Peresztegi Zoltán a Google erősebb magyarországi jelenlétéért

A már említett sajtóbemutatóhoz előrebocsátva: különösen fontosnak tartom, hogy a hivatalos sajtón kívülálló, de a szakmától nem független, ‘kis bloggerként’ is részt vehettem a sajtóbemutatón. Ez nekem a web 2.0 elismerése is. Köszönöm.

Nekem, (bevallottan szubjektív válogatás szerint) az alábbi infók voltak fontosak (‘megjegyzés’ címszóval kiegészítve a hivatalos állásfoglalást)

1, Miért jött a Google Magyarországra? (azaz a szervereken túl, miért lett személyes képviselet)

Peresztegi Zoltán:

• Magyaroszágon az internetpenetráció elérte a kritikus küszöböt, a 30%-ot
• a széles sáv hazánkban kiemelkedően magas
• az infókeresésen kívül, az internet egyben szórakoztató médium is (a Google Kft. által használt felmérések szerint a felhasználók kb. 80%-a használja a webet keresésre, 70%-a e-mailezésre, és hasonló arányban, hírolvasásra)

megjegyzés: Ami nekem ebből fontos, az az, ami ki lett mondva, és az is, ami nem, vagyis az, hogy ‘mennyit költöttek a hazai ügyfelek az AdWords-ben.’ Bizonyára ennek is volt egy küszöbértéke, amit elértünk.

2, Mennyi a kulcsszavas hirdetés részesedése az online piacból?

Peresztegi Zoltán:

Erre vonatkozóan nincsenek adataink. Az viszont biztos, hogy a piaci és kormányzati szereplők is 50%-os online növekedést prognosztizálnak.

megjegyzés: elhangzott viszont a TNS Media Intelligence Kft. és a MOHI által közölt 2006-os reklámadatok kapcsán az, hogy a Google Kft. 2-4%-os online reklámpiaci részesedést valószínűsít a teljes hazai reklámpiacból, ahol, tegyük hozzá, messze az internetes hirdetések növekedési rátája vezet (MOHI: 50%-kal, TNS: 70%-kal). És azt se feledjük, hogy pl. a TNS eredményekben listaáras adatok vannak, hogy a MOHI sok és jelentős költést nem tart nyilván (kb. 30%-át) stb. De lesznek-e 2007-ben auditált Google adatok? Belső céges bizonyára – de remélhetőleg, publikus adatok is. :)

3, Milyen Google termékek érhetők el magyar nyelven? (ahol az önkéntes fordítók korszaka véget ért)

Peresztegi Zoltán: GMail, Toolbar/ Eszköztár, Desktop/Asztali alkalmazások, Picasa képrendszerező, AdWords

4, Hogyan reklámozza a Google a saját AdWords termékét, az üzleti modell magját (ami, szemben a Page Rank algoritmussal nem saját fejlesztésű)?

Peresztegi Zoltán:

Nem pusztán a szájreklámra (WoMM) támaszkodunk, hanem egyéb eszközöket is használunk. A mai sajtóbemutató pl. ilyen, illetve a Google használja a saját, költséghatékony hirdetési rendszerét is. ATL (above the line) típusú reklámokra Google rendkívül keveset költ, és ez így lesz Magyarországon is.

Megjegyzés: vagyis a Google hirdet a Google-ben, és itthon az Etargetben is (és az Etarget is hasonlóképp tesz), valahogy így, de ne várjunk egy borsodi meg egy soproni tusfürdő habos ital között felbukkanó Google reklámot. Ez egyrészt érthető (minek költsön a cég nagyon drága tévéreklámokra, hiszen van jó PR, és van keresőhirdetés is, ahol a Google saját magának ad el és fizet), másrészt viszont ellentmondásos, és ez a fajta, valahogy nem a Google céges arculatához illő gesztus, a nemzetközi blogoszférában is érezhető kritikát váltott ki.

Kérdeztem Tope-t (Google Sales London, vállalati kommunikáció, szintén a Google munkatársa), hogy beindul-e majd Magyarországon is a Google Pizza Ambassador program. Persze a válasz az volt, hogy kérdezzem Zoltánt. Mivel ez az egyik legokosabb marketing program, nem tágítottam: elméletileg, hogy lehet egy egyetemből például pizza nagykövet? Csak jelentkezik a Google-nél, és jóváhagyják? A válasz: felmérik az igényeket és megnézik, hogy mennyire érdeklődnek az egyetemi mérnökhallgatók a Google iránt. Igény és motiváció. Úgyhogy: Műszaki Egyetem, ill. műszaki egyetemisták, főiskolások, programozók figyelem: kérdezzétek meg a Google magyar PR ügynökségét, mi lenne ha. Mármint, ha van olyan hallgatói tömörülés, ahol szeretik a pizzát (’strong pizza-eating skills’) – is.

Hogyan történik a partnerek felkutatása?

Peresztegi Zoltán:

Lesznek Google hivatalos partnerek, amennyiben a piac érett rá. Partneri kapcsolatot építünk ki az érdekeltekkel, tehát partner alatt értem az infópartnereket, egy videó- vagy könyv-tartalomszolgáltatót, egy éttermi adatbázist, stb. Ez elengedhetetlenül szükséges a jövőben, és lesznek tárgyalások.

Megjegyzés: Zoltán nem említette a leendő partnerek között a szakácsot, pedig a Google sokat ad az alkalmazottak étkeztetésére. De egy személynek még biztos nincs szakácsa – valószínűleg onnantól beszélhetünk igazán nagy volumenű magyar Google irodáról, hogy Budapesten egy szakácsot is felvesz a kft. És persze rendezvényszervezőt, aki Segway-eket is hoz. De ez vsz. nem idén lesz.

A hazai rivális Etargetnek jelenleg csaknem 200 nagyobb forgalmú portál a partnere. Milyen nagyobb portálok érhetők el a Google tartalomhálózatában?

Peresztegi Zoltán:

Az erre vonatkozó adataink nem publikusak.

Mit tudhatunk utólag a Google.hu domain visszanyeréséről?

Peresztegi Zoltán:

Igyekszünk a felhasználókra figyelni és nem a versenytársakra.

Lesz-e magyar nyelvű blogja a Google Kft-nek?

Ha azt látjuk, hogy a potenciális partnereink a blogokból tájékozódnak, akkor igen. Addig elsősorban a mainstream média marad – de pl. az sg.hu cikkeinél van kommentálási lehetőség.

Állítólag a Google a 21. század Microsoftja, igaz ez?

Peresztegi Zoltán:

A Google elsősorban a fogyasztóra/ felhasználóra, és az innovációra koncentrál. És akinek nem felel meg a Google, annak egy klikk odébbállni.

Zoli talán úgy véli, hogy a legjobban sikerült válasza az volt, hogy a ‘versenytársakról még órákat beszélhetnék,’ de szerintem ez volt a legjobb, mert a Google növekedését gyakran szeretik párhuzamba állítani a Microsoft növekedésével és piaci magatartásával – pedig a kettő között óriási különbségek vannak – és ezt elegánsan is helyre lehet tenni.

Végül…

.. amit jó lett volna tudni, de nincs (még) rá válasz: magyar vonatkozású adatok, várható magyar fejlesztések (jut eszembe: Zoli azt is elmondta, hogy a magyar termékportfólió a magyar igények alapján, és nem központi irányelveket követve áll össze), a Startlap 27%-ból a Google, a Tangó és a lap.hu oldalak tényleges megoszlása, a közvetlen vásárló KKV-k és ügynökségek aránya a Google AdWords hirdetési szolgáltatásában (itt Zoli a közvetlen értékesítést igyekszik ösztönözni és a ‘long tail’ elvét követni) stb. – lényegében a piaci önreflexióra alkalmas iparági információk.

A Google a magyar piacon: szokványos infók és visszatérő kérdések

A sajtótájákoztatón több olyen információ is elhangzott, amelyet a Google  termékei iránt érdeklődők már javarészt tudnak: pl. ismert a Google lapos hierarchiája, és az is hogy igyekszik megtartani a start-up hangulatot és működési elvet (már amennyire ez lehetetlen lehetséges egy globális mammutcégnél). Arról is többen írtak már, hogy a Google mérnökei nem 100%-ban a munkakörükben előírt feladatokat végzik, hanem van egy 70-20-10%-os felosztás (ahol 20% -ban olyan projektet indíthat egy alkalmazott, amely a Google vállalati küldetését szolgálja, elsősorban a keresési technológia javítását, míg ideje 10%-át egy a missziótól független, akármilyen, általa kitalált, kreatív projektre fordíthatja). Ez nem a Google találmánya, de átvette, és sokan neki tulajdonítják. stb. stb.

Aztán voltak szokványos kérdések is: mi van a felhajtott kattintásokkal (clickfraud), mi van a személyes biztonsággal  (hiszen a keresési eredményeinkből, a levelezésünkből sok mindent megtudhat rólunk a Google automatizált algoritmusa)? Ezek már sztenderd kérdések, és kissé csodálkoztam is, hogy miért épp a Google frissen bemutatott hazai képviselőjétől várnak erre válaszokat, amikor a nagyokkal (Eric Scmidt, Brin, Page, Marissa Mayer) készült interjúkban is lépten nyomon ezekbe a kérdésekbe botlunk. Na meg a kínai ügybe, ami szintén lerágott csont, de most valahogy mégsem került elő.

Voltak viszont frissebb, a hazai piacra jobban fókuszáló infók is, itt sajnos még várnunk kell érdemi válaszokra – ezeket a következő posztban gyűjtöm össze szubjektíven-szelektáltan.

Peresztegi Zoltán a Google Kft. egyszemélyben

Kezdjük azzal, hogy jelenleg a Google Inc. vállalat hazai képviseletének a Google Kft.- nek jelenleg egyfős stábja van, akinek az elsődleges feladata a piac feltérképezése, és az országos szintű stratégia kidolgozása.

Igaz ugyan, hogy a Google honlapján már a budapesti (nem dublini vagy londoni) irodába további munkatársakat keresnek (marketinges és mérnöki pozícióba), de még nem tudni, hogy mikor lesz több magyarországi Google alkalmazott. Zoli mégsincs egyedül: “egyrészt a régióban többen is dolgoznak, a londoni és a dublini központokban, másrészt a Google szervezeti felépítését a mátrix-szervezet jellemzi.” Ettől függetlenül, már csak a várható nagy számú érdeklődés miatt is, a Google Kft. fő kommunikációs csatornája a hazai PR ügynökség. Érthető, hiszen csak a sajtótájékoztatón jelen lévő újságírók több tucatnyian voltak, és Peresztegi Zoltán egyszemélyben nem tudná mindazt a temérdek e-mailt megválaszolni, ami nemcsak a sajtó képviselőitől, hanem a Google-höz bármilyen szinten kapcsolódó, a Google termékeket használó közvetlen ügyfelektől (AdWords, vagy AdSense), ügynökségektől, meglévő vagy leendő partnerektől is napi szinten beeshet a jövőben. A hatékonyabb út tehát – még egy ideig – a PR ügynökség.

Bemutatkozik Peresztegi Zoltán a Google magyar képviselője

Épp most estem haza a Google Kft. Mokkában tartott sajtótájékoztatójáról, ahol Peresztegi Zoltán (Zoli) beszélgetett a sajtó képviselőivel, és nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy mint szakmai blogger részt vehettem egy elegáns, kellemes, és viszonylag kötetlen hangvételű beszélgetésen. Az összbenyomásom az, hogy rengeteg kérdés hangzott el, jó kérdések is, és még sok a korrekten kitérő válasz: “meglátjuk, hogy mire van kereslet,” mondta Zoli. Lényegében tehát a piac feltérképezése folyik és ezért nincsenek még kézzelfogható adatok, határozott válaszok a konkrét magyar piacra, az idei stratégiára stb. vonatkozóan (annál több hangzott el a nemzetközi adatokból, mint pl. hogy a Google keresőjét a felhasználók 60%-a használja – világszerte).

A sajtótájékoztató hosszas anyagát az egyszerűség kedvéért több posztra bontom.

Jason Calacanis a Sequoia Capital akcióvállalkozója

Ilyen megnevezéseket meg posztokat is csak az USA-ban találnak ki (meg Chief Internet Evangelist, mert nálunk max. a papucs orrán pamutbojt). Kb. két hete Kispadék írtak róla, hogy Calacanis otthagyta az AOL-t, tegnap meg arról nyilatkozott (dec. 05. Chicago SES konferencia), hogy elszegődött az egyik leghíresebb kockázati tőkés céghez, a Sequoia Capitalhoz (l. a YouTube tőkeinjekciója) mint ‘Entrepreneur in Action.’ Mennek a találgatások, hogy mi a következő nagy dobása (ha már pl. egy bloggyűjteményt eladott uszkve 25 millió dollárért) Engem kevésbé izgat a vállalkozói szellem munkakör megnevezésben való megnyilvánulása (bár lehet, hogy ez a jövő), inkább azon mosolyogtam jót, amiket a blogozásról, meg a keresőoptimalizálásról (SEO) mondott:

• Hogy lesz vki befutott, A-listás blogger? Minden nap látogass el a  Techmeme oldalra, aztán menj vissza a blogodba és mondd el, hogy mit gondolsz az ott megjelent aktuális hírekről.  30 nap múlva már a sikerlistán is vagy.
• Azt szeretem a blogozásban, hogy nem áll közéd és a kiadó közé senki. Valami hülyeséget írsz este, lefekvés előtt, és futótűzként terjed tovább.
• A spam mindent tönkrevág (ez egy jólfésült, zselézett fordítás erre:  Slimebuckets ruin each new industry and ruin it for everyone with spam, across the mediums of social news, seo & email.)
• Az a blogger, akit posztonként/ bejegyzésenként fizetnek, csak összepiszkítja a blogoszférát, olyan mintha szemetet szórna szét az utcán. (Itt kíváncsi lennék, hogy milyen fizetési módokat használna/ használt ő – látogatószám? kommentek száma? pingback? pongback?)

És mit mond egy nem SEO-s Calacanis a keresőmarketing konferencián a sok száz SEO-s között a keresőoptimalizálásról?

A keresőoptimalizálás (SEO) ló…t sem ér, ha van egy jó oldalad, jó tartalommal, akkor a Google-ben is jó helyezést érsz el. (Ebben persze nem értünk egyet, ez kb. olyan mintha azt mondanánk, hogy ha jól írsz vagy festesz, nem kell kilincselned, mert elismernek. De jól hangzik. Olyan egyszerűen.)

és

‘Keep it simple.’ (ha!)

(Hát Calacanis-t valószínűleg díszvendégnek szánták, és díszbefektetőnek, nem szakmabeliként járhatott a SES-en…)

Bevezető beszélgetések, vitaindítók a Google-ről, és az internetes keresésről

A Google töténete (The Google Story) c. könyv szerzőjével, David A. Vise-zal, a Washington Post újságírójával készítettek egy csoportinterjút. A kérdésekre David Vise nagyon érthető és hiteles válaszokat adott. Minden kérdés és válasz egy külön kis videofilmben tölthető le, ezért vitaindító beszélgetésekre (nem csak angol órákon) kiválóan alkalmas.

Rémisztő a Google ereje?

Az internet és a személyi jogok

Miben különböznek a keresőmotorok (találati listái)?

Google és a kínai cenzúra

(Sajnos a film készítői nem engedték a youtubi beágyzását, ezért csak a linkeket teszem ide.  Kösz Kristóf, hogy jelezted.)

Videós önéletrajz az online CV kommunikáció eszközeként: Aleksey tündöklése és…

Bukása? Nem tudni. 11 oldalas önéletrajzát és 6 perces videós önreklámozását küldte el egy Yale egyetemista (bizonyos Aleksey Vayner) különböző Wall Street-i cégeknek, írja a New York Times. Az egyik HR-es annyira viccesen gusztustalannak vagy gusztustalanul viccesnek találta, hogy felnyomta a YouTube-ra. Sikerkalauz zselatinban.

A videós önéletrajz nem új műfaj, és már az sem, hogy az önéletrajzod végében megadod a honlapod vagy a szakmai blogod URL címét. Tényleg nem a régi típusú találkozások adják a jövőbeli fejvadászat, álláskeresés, munkahelyváltás alapját. A rich media (hang- és képi effektek) ugyanúgy megváltoztatja azt is, hogy hogyan tudunk sikeresen állást vagy új alkalmazottat szerezni. Ott van hozzá alapvetően a Google keresés, a MySpace/iwiw, és minden, ami többlet infót ad, a személyes találkozáson kívül, illetve azt megelőzően. Jó tehát a saját bejáratú kisfilm összeállítása, csak ne legyen túl mortal combat a póz, mert a közönség azonnal kiherél. De Aleksey-en ez nem találhat fogást.

Egyszerűen nincs még kész az a szakma, nincs olyan gondosan mixelt ügynökség, ami nyíltan felvállalja, hogy abban segít neked, hogy ha rád keresnek az interneten, akkor a lehető legjobb, legeladhatóbb és -vállalhatóbb arcodat lássák. Kéne hozzá egy HR-es, egy keresőmarketinges, egy designer, egy videofilm készítésében jártasabb ember (mondjuk jobb mint a lagzikra meghívott ‘rendezők’), egy, az adott területen jártas szakmai konzulens, meg egy nem létező webpszichológus. Hm, az már 5,5 ember. Ez így összeadva elég drága szolgáltatás lesz, ha beindul. Aleksey példájában viszont valami ilyesfajta szolgáltatás igénye fogalmazódik meg.
Ezt a szakmát mondjuk Online CV kommunikációnak vagy fejlesztésnek lehetne hívni, és ha valaminek van jövője, ez az.

De mi is van Aleksey-jel, akiről még nem tudni, hogy a ‘hogy kell csinálni’ vagy a ‘hogy nem szabad csinálni’ példája lesz.
A lent látható filmből megismerhetjük Aleksey sikerről vallott nézeteit, tánctudását, erőtől duzzadó body buildingezését, valótlan símutatványait, karatés téglatörését, de leginkább robotikus elszántságát, hogy kitűnjön a tengernyi jelentkező közül álmai állásának elnyerése érdekében. A Fox TV-nek nyilatkozó PR-os szakember szerint ez a legnárcisztikusabb, legegoistább, leghiúbb bemutatkozás, amit eddig látott, és a srácnál tökéletesebb befektetési bankárt nehezebb lenne találni. Épp ezért nem is érti, hogy Aleksey miért nem a jó oldaláról látja a nem kért hírnevet, és miért fenyegetőzik perrel.

Aleksey videofelvételének címe: Semmi sem lehetetlen/ Impossible is nothing

És mit mond nekünk Mr Bankár?

A sikerhez nélkülözhetetlen a fizikai jóllét és a megfelelő energiaszint (eközben Aleksey irtózatos súlyokat nyom ki, hol egyedül, hol 3 edző segítségével). A bukás kizárt, edzd a szellemedet, told kijjebb a határokat stb. Aztán a sikerkalauz mondatai jönnek: A sikeres emberek nem szerencsések, hanem nagyon specifikus mintákban gondolkoznak, amely hozzásegíti őket a lehetőségek sikeres megragadásához. Kitartóak, türelmesek és figyelnek a részletekre stb. stb.
Utána jön a tőzsdecápás rész: “Amikor kicsi voltam, a teniszedzőm azt mondta, hogy nem tudok futni. Amikor már tudtam futni, azt mondta, hogy nem jók a reakcióim, nem lesz belőlem jó játékos.” (Aleksey megvető hm-mel kíséri, a képek jó teniszezőként mutatják). “Aki kételkedik a sikereidben, azt zárd ki az életedből. Ne foglalkozz a lúzerekkel. “

Aztán jön a dögös csávó rész:
“Szívvel csináld a sikert, ha dolgozol dolgozz, ha edzel, edzz, ha táncolsz, táncolj.” És itt egy cicifixes lánnyal (Nansi Xuval) megindul a csipőmozgás fekete feszülős naciban (valahogy a Fiestás gyerek meg SchNorbi keverékeként).
Az összefoglalás: ‘a siker mentális dolog, nem fizikai’ (khm, eddig kizárólag a pasi fizikai kondijához kapcsolódtak a felvételek). Végül szétzúz egy téglarakást, szemüvegben, fehér ruciban, ahogy kell. Felcsendül a klasszikus zene, crescendo, feliratok. Most még hírnek számít egy ilyen eset, de néhány év múlva, szerintem, szakállas vicc lesz.