Szép nagy tartalomhálózati gyűjtemény – Etarget partnerek

Eddig is elég szépen fejlődött az Etarget a hazai piacon, és a CEE régióban is. Nos, az új ‘kiegészítők’ szépen megdobják majd a hirdetésmegjelenési számokat.

A BTL is kitér erre egy igen rövidke hír erejéig: “Közép-Európa egyik legnagyobb kulcsszavas reklám rendszerét üzemeltető cége az ETARGET további partnerportállal bővíttette portfolióját. 2007. február21-től csatlakoztak a hirdetési rendszerhez a leglátogatottabb Lap.hu oldalak, melyek a Startlapot, Magyarország legkedveltebb nyitóoldalát is magába foglaló, Startlap csoport tagjai. Az együttműködéssel a korábban 220 partnerportállal szerződésben álló internetes társaság hirdetései közel 500 új oldalon jelennek meg.”

Tekintve, hogy a hazai fogyasztók (felteszem, főként web 1.0-ás) közössége erőteljes Startlap fogyasztó, ez nem egy olyan esemény, ami mellett a médiás-marketingesek csendben elmehetnek.

Ha jól látom, a nagyforgalmú Startlap oldalakon az Etarget hirdetési helye/ szponzorált ajánlat doboza nagyjából a lap aljára került, de a kisebbeken, úgy látszik, jobb eséllyel kerülnek top pozícióba. A Startlap Nők oldalán a szponzorált ajánlat doboz az oldal legalsó részében található – a hirdető mégsem lehet elégedetlen, hiszen csak a kattintás után fizet, így ha viszonylag rikébban is kerül oda egy felhasználó, hogy az alsóbb részeket nézegesse, a hely még kihasznált marad, és a teljesítmény sem marad el – költséghatékonyan kap látogatót a hirdető cég. Persze egy jobb elhelyezéssel jobb átkattintási arányt, több látogatót lehetne hozni, de kezdetnek nem rossz.

A Spanyol kempingeket összegyűjtő oldalon viszont rögtön a lap felső szegmensébe kerültek a hirdetések. Sőt, szemben az autó, vagy az ingatlan lap.hu oldalán elhelyezett szöveggel, itt pirosan virít a text.

Kálmán Tamás, az Etarget magyarországi képviselője a web 2.2 symposiumon a web 2.0-ás üzleti modellekről beszélget.

Ami számomra érdekes ebben a témakörben, hogy mennyire öszvérmegoldásban vannak a hazai web 2.0-ás oldalak (konkrétan a blogszolgáltatók, és bizony az iwiw) a web 1.0-ás hirdetési modelljükkel. A Startlap-Etarget megállapodás ígéretes.

És a pontos program:

Web 2.0 üzleti modelljei – Reklámok a blogokon és a közösségi oldalakon (blogteres szponzorált blogok, indexes normál banneres blogok, freeblogos önkéntes banneres kísérlet, Adsense és magyar verziói, E-Target, stb) – Berényi Konrád (onlinemarketing.hu), Kálmán Tamás (etarget.hu), Kiss Attila (Carnation Zrt), Novák Péter (Kirowski) – Moderátor: Nagy Bálint (MRSZ)

Peresztegi Zoltán a Google erősebb magyarországi jelenlétéért

A már említett sajtóbemutatóhoz előrebocsátva: különösen fontosnak tartom, hogy a hivatalos sajtón kívülálló, de a szakmától nem független, ‘kis bloggerként’ is részt vehettem a sajtóbemutatón. Ez nekem a web 2.0 elismerése is. Köszönöm.

Nekem, (bevallottan szubjektív válogatás szerint) az alábbi infók voltak fontosak (‘megjegyzés’ címszóval kiegészítve a hivatalos állásfoglalást)

1, Miért jött a Google Magyarországra? (azaz a szervereken túl, miért lett személyes képviselet)

Peresztegi Zoltán:

• Magyaroszágon az internetpenetráció elérte a kritikus küszöböt, a 30%-ot
• a széles sáv hazánkban kiemelkedően magas
• az infókeresésen kívül, az internet egyben szórakoztató médium is (a Google Kft. által használt felmérések szerint a felhasználók kb. 80%-a használja a webet keresésre, 70%-a e-mailezésre, és hasonló arányban, hírolvasásra)

megjegyzés: Ami nekem ebből fontos, az az, ami ki lett mondva, és az is, ami nem, vagyis az, hogy ‘mennyit költöttek a hazai ügyfelek az AdWords-ben.’ Bizonyára ennek is volt egy küszöbértéke, amit elértünk.

2, Mennyi a kulcsszavas hirdetés részesedése az online piacból?

Peresztegi Zoltán:

Erre vonatkozóan nincsenek adataink. Az viszont biztos, hogy a piaci és kormányzati szereplők is 50%-os online növekedést prognosztizálnak.

megjegyzés: elhangzott viszont a TNS Media Intelligence Kft. és a MOHI által közölt 2006-os reklámadatok kapcsán az, hogy a Google Kft. 2-4%-os online reklámpiaci részesedést valószínűsít a teljes hazai reklámpiacból, ahol, tegyük hozzá, messze az internetes hirdetések növekedési rátája vezet (MOHI: 50%-kal, TNS: 70%-kal). És azt se feledjük, hogy pl. a TNS eredményekben listaáras adatok vannak, hogy a MOHI sok és jelentős költést nem tart nyilván (kb. 30%-át) stb. De lesznek-e 2007-ben auditált Google adatok? Belső céges bizonyára – de remélhetőleg, publikus adatok is. :)

3, Milyen Google termékek érhetők el magyar nyelven? (ahol az önkéntes fordítók korszaka véget ért)

Peresztegi Zoltán: GMail, Toolbar/ Eszköztár, Desktop/Asztali alkalmazások, Picasa képrendszerező, AdWords

4, Hogyan reklámozza a Google a saját AdWords termékét, az üzleti modell magját (ami, szemben a Page Rank algoritmussal nem saját fejlesztésű)?

Peresztegi Zoltán:

Nem pusztán a szájreklámra (WoMM) támaszkodunk, hanem egyéb eszközöket is használunk. A mai sajtóbemutató pl. ilyen, illetve a Google használja a saját, költséghatékony hirdetési rendszerét is. ATL (above the line) típusú reklámokra Google rendkívül keveset költ, és ez így lesz Magyarországon is.

Megjegyzés: vagyis a Google hirdet a Google-ben, és itthon az Etargetben is (és az Etarget is hasonlóképp tesz), valahogy így, de ne várjunk egy borsodi meg egy soproni tusfürdő habos ital között felbukkanó Google reklámot. Ez egyrészt érthető (minek költsön a cég nagyon drága tévéreklámokra, hiszen van jó PR, és van keresőhirdetés is, ahol a Google saját magának ad el és fizet), másrészt viszont ellentmondásos, és ez a fajta, valahogy nem a Google céges arculatához illő gesztus, a nemzetközi blogoszférában is érezhető kritikát váltott ki.

Kérdeztem Tope-t (Google Sales London, vállalati kommunikáció, szintén a Google munkatársa), hogy beindul-e majd Magyarországon is a Google Pizza Ambassador program. Persze a válasz az volt, hogy kérdezzem Zoltánt. Mivel ez az egyik legokosabb marketing program, nem tágítottam: elméletileg, hogy lehet egy egyetemből például pizza nagykövet? Csak jelentkezik a Google-nél, és jóváhagyják? A válasz: felmérik az igényeket és megnézik, hogy mennyire érdeklődnek az egyetemi mérnökhallgatók a Google iránt. Igény és motiváció. Úgyhogy: Műszaki Egyetem, ill. műszaki egyetemisták, főiskolások, programozók figyelem: kérdezzétek meg a Google magyar PR ügynökségét, mi lenne ha. Mármint, ha van olyan hallgatói tömörülés, ahol szeretik a pizzát (’strong pizza-eating skills’) – is.

Hogyan történik a partnerek felkutatása?

Peresztegi Zoltán:

Lesznek Google hivatalos partnerek, amennyiben a piac érett rá. Partneri kapcsolatot építünk ki az érdekeltekkel, tehát partner alatt értem az infópartnereket, egy videó- vagy könyv-tartalomszolgáltatót, egy éttermi adatbázist, stb. Ez elengedhetetlenül szükséges a jövőben, és lesznek tárgyalások.

Megjegyzés: Zoltán nem említette a leendő partnerek között a szakácsot, pedig a Google sokat ad az alkalmazottak étkeztetésére. De egy személynek még biztos nincs szakácsa – valószínűleg onnantól beszélhetünk igazán nagy volumenű magyar Google irodáról, hogy Budapesten egy szakácsot is felvesz a kft. És persze rendezvényszervezőt, aki Segway-eket is hoz. De ez vsz. nem idén lesz.

A hazai rivális Etargetnek jelenleg csaknem 200 nagyobb forgalmú portál a partnere. Milyen nagyobb portálok érhetők el a Google tartalomhálózatában?

Peresztegi Zoltán:

Az erre vonatkozó adataink nem publikusak.

Mit tudhatunk utólag a Google.hu domain visszanyeréséről?

Peresztegi Zoltán:

Igyekszünk a felhasználókra figyelni és nem a versenytársakra.

Lesz-e magyar nyelvű blogja a Google Kft-nek?

Ha azt látjuk, hogy a potenciális partnereink a blogokból tájékozódnak, akkor igen. Addig elsősorban a mainstream média marad – de pl. az sg.hu cikkeinél van kommentálási lehetőség.

Állítólag a Google a 21. század Microsoftja, igaz ez?

Peresztegi Zoltán:

A Google elsősorban a fogyasztóra/ felhasználóra, és az innovációra koncentrál. És akinek nem felel meg a Google, annak egy klikk odébbállni.

Zoli talán úgy véli, hogy a legjobban sikerült válasza az volt, hogy a ‘versenytársakról még órákat beszélhetnék,’ de szerintem ez volt a legjobb, mert a Google növekedését gyakran szeretik párhuzamba állítani a Microsoft növekedésével és piaci magatartásával – pedig a kettő között óriási különbségek vannak – és ezt elegánsan is helyre lehet tenni.

Végül…

.. amit jó lett volna tudni, de nincs (még) rá válasz: magyar vonatkozású adatok, várható magyar fejlesztések (jut eszembe: Zoli azt is elmondta, hogy a magyar termékportfólió a magyar igények alapján, és nem központi irányelveket követve áll össze), a Startlap 27%-ból a Google, a Tangó és a lap.hu oldalak tényleges megoszlása, a közvetlen vásárló KKV-k és ügynökségek aránya a Google AdWords hirdetési szolgáltatásában (itt Zoli a közvetlen értékesítést igyekszik ösztönözni és a ‘long tail’ elvét követni) stb. – lényegében a piaci önreflexióra alkalmas iparági információk.

Keresőjáték és muzsika tíz percben: nyereményjáték az Ask.com-on

Ha az Ask.comon keres valaki (bármit, bármelyik pillanatban), akkor nyerhet is vele (robogót, monitort, ezt-azt). Mielőtt lerohannánk az ask.com keresőmotort, a játék sajnos csak az UK felhasználóknak nyitott (dec. 10-ig), pedig, éppúgy mint a Google daVinci kód játékánál, jó lett volna részt venni a bajnokságon.

Természetesen az ötlet lényege, hogy az Ask.com keresőt többen használják, mint eddig (jelenleg az Ask.com a pehelysúlyú keresők közt versenyez az USA-ban, mint az AOL, szemben a magilla Google, Yahoo és MSN csapattal. Magyarországon ezt annyiban módosíthatjuk, hogy jó, ha kb. ezer keresés történik évente az Ask.comon, vagyis elhanyagolható a hazai ismertsége.) A Marketing Sherpa 2007-re vonatkozó keresőipari útmutatója viszont nem mulasztja el megemlíteni, hogy az Ask.Com forgalmát ugyan megdobja a felhasználókat célzó reklám (mármint a keresőmotor saját reklámja), de csak ideig-óráig: ha a játéknak, akciónak, vagy kampánynak vége, az Ask.com forgalma is visszaesik.

Viszont ötletet hazai viszonyokra adaptálni sosincs késő. Mit szól ehhez Startlappföldi Tangó? Vagy a rozsdaszőrű Vizsla24? Mit tesznek a ringben maradásért, ha a Google már a hazai keresések 36%-át tudhatja magáénak?

Hogy melyik keresőt milyen gyakran használjuk nem mindegy a szolgáltatónak, hiszen a keresési találatokban el akarja adni a fizetett hirdetéseket (text link, szponzorált link, fizetett hivatkozás, kulcsszavas hirdetés). Ha több a felhasználó, nő a bevétel a hirdetésekből. Mégis, valahogy még mindig a két nagy portál (Origo és Index), illetve a túlburjánzott Starlap katalógus az, amit a keresők húzóerőként próbálnak használni, ahelyett, hogy saját ötletekre építenének. Pedig a nyereményeket szeretjük. Pláne karácsony előtt. Meg az után is.

Oké, blogmarketing, üzleti blog. De miről írjak?

Egy gyakran frissített, információdús blog érdekes, friss bejegyzésekkel maga a kincs, kiváltképp olyan cégeknek, akik nagy figyelmet fordítanak a minőségi ügyfélkapcsolat-tartásra. A blogban az a jó, hogy

• olcsó: nagyon alacsony büdzsét igényel (kb. nulla forintot technológiailag, és mondjuk átlagosan heti 0,5-2 nap munkaidőt egy blogger kollégától),
• ingyenes piackutató: gyors visszajelzésre, őszinte párbeszédre ad lehetőséget,
• stabil reklámhely: no meg persze van egy saját bejáratú, rendszeres reklámfelületünk,
• látható: a gyakori frissülés miatt, cégünk blogja a felhasználók orra elé kerül a vállalkozás főbb termékeit és szolgáltatásait leíró kulcsszavakra a keresőkben.

Klasszikusan egy olyan eszköz, amely a KKV-knak is kiváló költséghatékony megoldást jelent a piaci versenyben, a láthatóságért való küzdelemben. Ha a cégnél nincs olyan ember, aki ezzel tudna foglalkozni, vagy nyavalyognak a kollégák, hogy nem tudnak miről írni, vagy csak nem tudnak jól fogalmazni, akkor adjunk fel egy apróhirdetést, hogy részmunkaidőben bloggert keresünk az alábbi szakterületre (és itt szó szerint bármilyen témakör jöhet).

Ne gondoljuk, hogy egy használtruha üzlettel, egy kozmetikával, vagy egy bringajavítással nem lehet blogolni.
Példák üzleti blogtémákra
Second hand ruhák blogja: minden bálabontás hír, de írhatunk arról is, hogy a textilfestő szakkörnek adtunk maradék anyagokat, vagy épp arról, hogy ha akciósan elhozhatja mindenki egy használt kabátját és azt leszámítják az új árából. Színesítheti a blogot, ha kis ruhatörténeti bejegyzéseket írunk, vagy farsangkor ötleteket adunk gyorsan elkészíthető jelmezekhez.
Kozmetika: minden évszaknak megvannak a maga szépségápolási tippjei. Írjunk arról, amiről ügyfeleink szívesen olvasnak női magazinokban (mit együnk, mit ne, hogyan kutyuljuk az uborkát meg a tojást stb.). És persze itt is jól lehet reklámozni egyéb akciókat, pl. egy 10 alkalmas masszázsbérletet, vagy a holt időszakokra szóló x százalékos kedvezményeket, vagy a hűségprogram elindítását, gyakornokok betanítását. Aktuális helyi pletyik habosíthatják a tortát.
Bringa: critical mass vagy bringaverseny tudósítások, történeti érdekességek szinte minden hétre adnak okot blogírásra. Ehhez jöhetnek a különleges szerzemények, alkatrészek bemutatói, a helyi bringás utak,vagy autós-bringás összetűzések kommentjei, stb.
És ez csak három, random kiragadott példa. Szerencsére blogolni minden témában lehet.
Igen, a Forma-1 vagy Dr. Kiss Éva tarcsai logopédus is indíthatna blogot, lenne olvasója, és ingyen kapná a termékek, programok, ajánlatok piackutatási adatait (melyik termék nem jön be, és melyik igen; mire lenne igény, kik a legaktívabb ügyfelek és miért stb.). Világszerte több mint 50 millió blog van, és nem szégyell blogolni a Sun Microsystems, a Google sem. A blogok sokszor egy közös felületen jelennek meg, ilyen például Magyarországon a Blogter, a Freeblog, vagy a Sarok közössége. Ezért a blogoknál plusz lehetőség van arra, hogy ismerkedjünk, hozzászóljunk, odafigyeljünk, és arra is hogy nekünk beszóljanak persze, épp úgy mint a fórumoknál. Hát erre is fel kell vérmérséklettel készülni. :)
És ha már van blogunk, akkor gondoskodjunk arról is, hogy
a, bekerül a blogkeresőkbe, mint pl. a Miner
b, bekerül a megfelelő katalógusokba (speciel hazánkban a legnagyobb katalógus a Startlap, és szinte minden témára akad egy …lap.hu oldal, pl. külön a vízvezeték szerelésére nincs, de vízvezetékre van)

A több száz kereső legendája

Hasonlóan a PPC csalásokhoz, a fizetett bekerülésnél is vannak visszaélések: a legtipikusabb az, amikor a tisztességtelen keresőmarketinges ügynökség felajánlja, hogy beregisztrálják a vállalkozás honlapját 'több száz vagy ezer keresőbe adott díjért.' Először is, a rengeteg keresőből csak kb. 5 kereső bonyolít akkora forgalmat, hogy érdemes legyen náluk regisztrálni. Másodszor, a legtöbb nagy keresőnél ingyenes a regisztráció és alig néhány percig tart, nem kíván szakértelmet[1]. Külön, plusz lehetőségként van a fizetett bekerülés, de láttuk, hogy erre csak akkor érdemes áldozni, ha szorít az idő, mert néhány hónapos csúszás jelentős profitveszteséget jelenthet, pl. lecsúszhatunk a nyári klímaszezonról. Harmadszor, a nagy forgalmú, és ezért online stratégiai szempontból igazán lényeges keresők robotjai automatikusan maguktól is begyűjtik a honlapot (bár időbe telik, akár több hónapba is).

Ahova tehát regisztrálni mindenképp kell, az a katalógus (szakmai/ yellow pages típusú, humán szerkesztésű oldalak), és nem a kereső. A katalógus másik elnevezése a linkgyűjtemény vagy linkcenter, ami nem tévesztendő össze a linkfarmokkal. Míg az előbbi egy informatív tárház, számunkra hasznos adatok gyűjteménye, mint pl. a Startlap, a Linkcenter.hu vagy a DMoz, addig az utóbbi csak a linkszaporítást tartja szem előtt, és nem érdekli, hogy a látogatónak mire van szüksége. Így a linkfarmokra történő 'regisztrálás' ronthatja indexelési statisztikánkat a robotok szemében.

---

[1] Egy ún. Add URL (A honlap címének hozzáadása) nevű rövid űrlapot kell kitölteni, és megnyomni a 'mehet' gombot, de sokkal hangzatosabb az, hogy 'regisztráljuk több ezer keresőbe.'