Az USA-ban egy friss jogi precedens nagyobb hullámot indíthat el a panaszos KKV-k körében, valamint a SEO és SEM szakértők körében, akiken egyre nagyobb a nyomás, hogy standardizálják a keresőmarketinget mint iparágat, szolgáltatást, stb.

A ‘black SEO’ szemben a karatéval nem jobb mint a ‘white SEO’. A black SEO valamilyen szinten ismeri a keresőoptimalizálás eszközeit, de az a lényeg számára, hogy lépre csalja a gyanútlan vevőt hamis helyezési ígéretekkel és GARANCIÁVAL.

A white SEO, aki kb. olyan mint a doppingot nem használó sportoló, örülhet a hírnek, hogy van(nak) amerikai, nemzetközi precedens(ek) arra, hogy jogellenes SEO cégeket eltiltsanak a SEO tevékenységtől és súlyos bírságokat fizettesenek velük.

Nem tudom, Magyarországon volt-e már ilyen eset (Dr. Erőss Pál karizmája nem terjedt túl a nyolcvanas éveken – nem mintha ezen múlna, inkább a magyar keresőmarketinges cégek összefogásán, sztenderdizálási érdekein).

Az USA-ban az Internet Advancement cég borsos árat fizet ‘pusztán’ azért mert azt “garantálták” vevőiknek, hogy adott kulcsszavakra top pozíciót érnek el a legnépszerűbb keresőkben (bekerülnek az első 25 helyezett közé …):

a $118,386 civil penalty and $35,959 in attorneys’ fees.

82 kisvállalkozás perli a jogellenesen tevékenykedő keresőoptimalizálási céget. Szép szám a vajákos Biri SEO-jának. Mit mondhatnánk? Megérdemli. De mit is? Mert a cég nem bezár, hanem csak eltiltatik a jövőbeni SEO ügyfelek szerzésétől, viszont továbbra is kiszolgálhatja meglévő keresőoptimalizálási ügyfeleit.

Szintén ez a cég működik a 4GreatBuys.com domainen.

According to today’s settlement, Internet Advancement guaranteed that a customer’s Web site will appear within the first 25 links on major search engines, such as Google, Yahoo and AOL, when Internet users search for specific keywords.

via SEW

ps: arról nincs szó, hogy a CPC/ PPC, szponzorált linkes hirdetések kapcsán is hasonló visszaélések szoktak lenni és azzal mi a téma, inkább a SEO-ra került a hangsúly.

Tavaly írt 1-2 tippet webisztán az alaposan megdiggelt delutube-ról, most itt egy (szerintem) jobb, felhasználóbarátabb verzió: ReviveTube. Add meg a törölt videó URL címét, és dőlj hátra (persze nem minden törölt youtube videót lehet visszahozni a zombik közé). Próbáltam példát keresni, de még A Ravasz, az Agy és a két stb. is fent van részekre bontva.

SeenON, fóliázott originál agresszív amerikai marketing: ún. shopisode-okat lehet rendelni. Minden ajánlott terméknél egy pillanatra megdöccen a filmnézés és jobb oldalt megjelenik a termékleírás. Szagatott fimélmény.

Nem termékbemutató jön (gyengébb idegzetűek ne nézzék meg), csak simán a kicsomagolást, meg a csatlakozást a webre vettem fel. A böngészőben rögtön a gugli jön be.
Ma még egy kicsit (na jó, két órát) játszottam az e-toy nevű programmal, ami színes panelekkel, rajzokkal tanít programozni. Egy kis piros autót kellett a célba vinni. Igen izgi. :)

Attacs még kitett néhány cute laptop fotót is: ezzel a kis zöld bigyóval lehetetlen nem játszani. Nem mondom, hogy minden intuitív, de egyre gyorsabban barátkozunk és kifejezetten érdekes, hogy nem úgy állok hozzá, mint annak idején a macbookhoz – pedig az is öröm volt, de ez meg valahogy tisztább öröm, komolytalanabb, felfedezősebb.

A Lynda.com oldalra valamelyik keresésnél bukkantam rá – meg is van, olyan videókat kerestem, ami kézzelfogható módon, érdekesen és érthetően magyaráz el különféle webes dolgokat, aztán egy videókereső oldalról pattantam tovább Lyndára. Pontosabban az oldalára. Oldalra.

Kerestem egy ingyen promó kódot, amivel egy hétig használhattam az oldalt és maximálisan elégedett vagyok a színvonallal, az árral (havi 25 dollárért a teljes, még egyszer, a teljes könyvtárat használhatjuk, nemcsak egy képzésre fizetünk elő), stb. Aki nem akar hosszabb ideig ingyenélősködni, annak rövidebb időre elég lehet a Lynda.com ingyenes mintaanyaga.

Válogathatsz: van mindenféle Photoshop, Ajax, Javascript, PHP, Rubyarúdon, DreamWeaver CS3, ColdFusion 8, Flash CS3, Bridge, Flex, InDesign, Apple tréningek (iMovie, Final Cut Pro, Aperture, Keynote, Mac OS), Autodesk, Avid, Corel, nem néztem még meg de van SEO képzés is (9 órás), aztán az elmaradhatatlan Microsoft termékekre épülő tréningek, stb stb. Amit eddig láttam, az kiváló, önmagában ezerszer százszor többet ért mint havi 25 dolcsi.

Leginkább azoknak jó, akik szeretnek és tudnak videó tutorialokból tanulni és legalább középfokú szinten beszélik az angolt. És mielőtt ezzel a tréning tippel mindenkinek boldog karácsonyt kívánnék, van itt még egy dolog, amire érdemes gondolni így dec. közepén: a Cipősdoboz program. Megunt digitális és kevésbé digitális jó állapotban levő dolgaidat rakd be egy cipősdobozba, tegyél mellé néhány izgalmas dolgot (pl. lukas, kerek, szögletes csokoládét) és küldd el postán és helyezd el az egyik központi vidéki (Eger, Kőszeg, Vác, stb. – lásd a honlapot) vagy budapesti gyűjtőbe (konténer méretű dobozok, nem lehet eltéveszteni): Batthyány tér, Deák tér, Keleti ill. Nyugati pu. Ha erre lusta vagy, akkor vidd el kevésbé lusta barátodhoz, aki esetleg elviszi helyetted is. Köszi Endre a tippet.

PS: Jó lesz karácsonyra hazamenni innen New Orleans-ból, még ha itt pólós-pulcsis is az idő. :)

Rettentően várjuk a pici laptopot, amit néhány napja rendeltünk meg, és amit nem én fogok világra hozni, semnem a gólya hozza, hanem a FedEx, gondolom. Igen, vettünk egy 100 dolláros laptopot 420 dollárért. Hogy ennek hogy lehet örülni? Mert megérte. Ez az a laptop, amit az MIT Média Laboratóriuma, ill. Nicholas Negroponte megálmodott sokakkal együtt a harmadik világ gyermekei számára, és ha kellően nagy a megrendelések száma, akkor 100 dollárba kerül.

Hogy lett 420 dollár a 100 dolláros laptopból?

Eleve két laptopot kapunk a pénzért és benne van a szállítási díj is. A 100 dolláros laptop pedig menetközben 200 dolláros lett. A Give one get one program keretében átutaltuk a 420 dollárt, cserében kapunk karácsonykor egy kis Shreknek kinéző notebookot, és a másik laptop automatikusan egy harmadik világbeli gyerekhez jut el. Abba nem volt beleszólásunk, hogy hova küldenénk inkább, Brazíliába, Ruandába, Pakisztánba, Argentínába, Peruba, Egyiptomba stb.

A 100 dolláros laptop előnyei és hátrányai (NYT, David Pogue cikke alapján)

Előnyei: por és vízálló, 6 órán keresztül használhatod egyfolytában, mert spéci akkumulátora van. Van benne wifi (az USA T- Mobile 1 év ingyenes hotspot hozzáférést is biztosít), könnyű, pici, hordozható, van beépített kamera és mikrofon (tudsz skype-olni is minden egyéb kütyü nélkül), csendes, és úgy néz ki mint Shrek feje. Linux! Szép a képernyő felbontása. Olcsó (400 dollárért kettőt kapsz, és az egyikkel automatikusan segítesz egy gyereknek, illetve 200 dollár leírható az adóból). Az MIT fejlesztette, van még egy csomó kisebb pozitív tulajdonsága. Meg nagyobb is. Pl. ha a közeledben van egy XO laptop és annak van internete, akkor neked is van automatikusan. És a gépek egymást is automatikusan felismerik. Napenergiával és kézi meghajtással is működik (ezt nem kell magyarázni miért). Habár az ‘Adj egyet, Vegyél egyet’ program jelenleg nagyon limitált (sokak szerint kereskedelmi, jogi, egyéb előírások miatt), adományokat szerte a világról várnak: ezen a telefonszámon lehet érdeklődni: 1-800-379-7017. Rengetegen szeretnék, ha normál kereskedelmi forgalomba hoznák, az USA-ban is sok gyerek számára jelentene óriási előrelépést, de az alapítvány jelenleg úgy döntött, hogy ez csak egy rövid kísérleti két hetes lehetőség.

Az is óriási előny, hogy a gép a gyerekek vizuális és kísérletezős gondolkodásmódjához lett igazítva. Nem kell hozzá külön tanár, hogy megmagyarázza, mi hol van és mit nyomjál meg. Ugyanúgy, ahogy egy kisgyerek kikísérletezi, hogy hogy működik a TV vagy a kisautó távirányítója, hogy indul be a porszívó, vagy pl. hogy megy a légy két lábbal, a gép mindent enged. Nem örökéletű, ahogy egyik kütyü sem, de nem kell azon aggódni, hogy hogy fogják a kis ruandai vagy pakisztáni gyerekek használni a gépet. Próba szerencse alapon. A gép egyben arra is alkalmas, hogy kiváltsa a tankönyvek árát, és hogy minden kisiskolás minden géppel tudjon kommunikálni – tényleges tanórákon a tanítók kioszthatják a feladatokat, megnézhetik a fotókat, leellenőrizhetik az összeadást, kivonást, internetes projekteket készíthetnek, stb.

Hátrányai: nincs rajta a szokásos Microsoft kombó, mint már említettem a gép Linuxos (ez egyszerre előny és hátrány), nincs benne harddrive, amin tárolni tudnál doksikat. Nincs benne CD v. DVD lejátszó. A képernyője kisebb (7.5 inch) mint az átlag notebooké. 2 percig tart, amíg elindul a gép, aztán gyorsan működik, de kb. 2 perc, amíg feláll a rendszer. Csak nov. 26-ig tart az akció, csak az USA-ban és Kanadában, aztán előre nem látható ideig lezárják a programot. Külföldiek is megrendelhetik, de csak akkor, ha amerikai vagy kanadai szállítási címet adnak meg (tel. 1-949-608-2865). Állítólag picike a billentyűzet a felnőtt ujjak számára, de ezt még teszteljük. Nincs közvetlen ügyfélszolgálat, és a garancia csak 30 napos. Fizetős segítség van/ lesz, de akinek gondja – baja van az barátoktól, ismerősöktől, blogokból tájékozódhat csak (így olcsóbb a laptop).

Mire jó?

Ha felnőtt vagy akkor kb. ez a válasz: arra nem jó, hogy word doksikat csinálj, és a gépen tárolj. Arra kiváló, hogy online szövegszerkesztőt használj (pl. Google Docs) és az így született írásokat online tárold, ne a gépen. Mert internetezni, emailezni, chatelni, skype-olni tudsz, és nagyon – nagyon- nagyon hosszú ideig jó az akkumulátora! Egyfolytában 6 órán keresztül. És arra, hogy segíts egy gyereknek, akinek szüksége van a Te hozzájárulásodra. ITT TUDSZ JELENTKEZNI.
Ha gyerek vagy, akkor arra, hogy játssz, felfedezz, internetezz, chatelj, és egy nagyon aranyos és menő géped legyen. És arra, hogy egy hozzád hasonló kisgyereknek segíts a világ másik felén, ahol a Télapónak sokszor üres a zsákja.

Itt egy elég jó (angol nyelvű) videofelvétel, ahol bemutatják az egész gépet:

Ha vannak ismerőseid, akiket érdekelhet (az USA-ban, Kanadában élnek, vagy vannak ott ismerőseik, és haza is járnak), légy szíves add tovább, hogy van egy rendkívüli lehetőség még 2007. november 26-ig. Az adományozásnak nincs határideje, csak a vételnek.

Szerintem, ez az egyik legszebb karácsonyi ajándék, ami ma adható, és óriási segítséget jelenthet azoknak az országoknak, ahol irdatlanul halmozott, újra és újra visszaszálló hátránnyal indulnak a gyerekek.

Itt a laptop, add tovább! Még egyszer: ITT TUDSZ JELENTKEZNI.

Az USA a keresőhirdetés bölcsője, innen indult világhódító útjára, itt használják a legtöbben a legnagyobb büdzsével, itt írnak szakmai kérdésekről a legtöbben, itt szerveznek mindenféle szakmai konferenciákat online és offline workshopokat, kismillió blog van, céges és nem céges, ami keresőmarketinggel (vagyis kulcsszavas hirdetésekkel, honlap-optimalizálással, szociális média optimalizálással, SEO PR-ral stb. foglalkozik, vagyis csupa olyan kérdéssel, amit a keresők, az internetes keresés inspirált).

Eddig a szép és jó. Most pedig néhény szubjektív meglátás.

A déli, illetve a déli-középső államokról mindez nem mondható el. Az igazi pezsgés ezek szerint Kaliforniában van és a keleti parton, a többiek most nagyjából ugyanott tartanak, ügyfelek és marketingesek egyaránt, ahol sokan a magyar piacon is: lassú eszmélés, aztán esetleg gyors kapkodó lépések, de mindeközben állandó paranoia és bizalmatlanság (de hol a hirdetésem? miért nem jelenek meg erre a kulcsszóra? mi az, hogy ‘inactive for search’? még hogy egy újabb landing page-re költsek, amikor most vettem egy egész website-ot! stb. stb.)

Ez igazán meglepő volt. Az is, hogy többet tudok mint a kollégáim. És itt szeretnék Fazakas Lacinak mégegyszer köszönetet mondani a jó alapozásért. Tény és való, hogy azóta rengeteget fejlődtem a folyamatos kísérletezésekkel, a taktikák finomításával, az állandó önképzéssel, a rengeteg elemzéssel, utánaolvasással, de már az indulásnál nagy előnyöm volt – és nem a Google AdWords Qualified Individual vizsga miatt, amit 2006-ban tettem le, hanem a piaci tapasztalatok (hazai és nemzetközi), az analitikai készségek és gondolkodásmód miatt.

Tegyük hozzá azt is, hogy igazából az amerikai alkalmazottak sokkal jobbak az önfényezésben, mint a gyors ÉS pontos, megbízható munkavégzésben – legalábbis szerény louisiana-i tapasztalataim ezt mutatják minden téren (helyi adminisztráció, üzletek, éttermek, marketing, stb.).

A gyorsaság megvan, csak a másik fele hiányzik, a pontosság. Viszont minden meeting, minden rákérdezés azt mutatja, hogy itt mit értek el, ott mit értek el. Hogy az adatok sokszor hibásak? Ja!! Akkor egy gyors bájmosoly, és helyezzük a hangsúlyt a szépre. És a gyors, sokszor hiteltelen, de végtelenül udvarias mosolyra mindig számíthatunk. Néha azt kérdezem magamtól, hogy hogy vitték itt ilyen sokan sokra, de a válasz valószínűleg abban rejlik, hogy ‘kockázatvállalás’ meg ‘vállalkozói szellem’ és nem feltétlenül abban, hogy ‘megbízható munka’ vagy ‘magas szakmai tudás.’

Az egyik kedvenc ügyfelem például mindenféle monogrammokkal ellátott termékeket árusít (amire csak monogrammot lehet varrni, kötni, vésni, ragasztani). Óriási profitrátával, amit sikerült 4 hét alatt 50%-kal megnövelnem. Persze nekem még nem megy annyira az amerikai önfényezés, de már kénytelen vagyok tanulni, mert most túl szerény vagyok. Ez nem vicc. Hogy a termékek milyenek? Semmi különös. Kb. tized, ötöd, harmadannyiért is megvehetnék ugyanazt a terméket, de jó a marketing (csak keresők és néha egy-egy előadás – persze mamáknak), jó a weboldal és megy a bolt. Mégegyszer: nem jobb a termék, csak egyszerűen vállalkozószellemű a mama (mellékesen egy négygyerekes anyuka, aki most már a nemzeti monogrammos piac jelentős hányadát uralja). Na és még valami, elkapott egy olyan kommunikációs stílust, amit kevés versenytársa tud produkálni. De a többit fedje homály.

Vissza a keresőmarketinghez és a kevésbé internetes amerikai államokhoz: a szakmai tudás (kifejezetten a keresőmarketinget értékelve) nem jobb az USA ezen államaiban mint amit Magyarországon láttam (Texas kezd élretörni délen, az igaz).

Mi jobb? Az értékesítési tevékenység és a hagyományos banner piac, aminek sokszor a hátán adják el a keresőhirdetéseket. Integrált marketingként. És a mySpace marketing, meg a YouTube, meg még további szociális média oldalak, amiket felfedeztek már a megfelelő célcsoportok érdeklődési köre kapcsán. Azok is jobban kihasználtak. De a Sales az mindent visz, ilyen rádumáló készséget ritkán láttam Magyarországon. És a névjegykártya is mindig kéznél van. Ha csak 5 percre beszélgetünk valakivel egy kávézóban, rögtön előkerül. Ráadásul, úgy tűnik a többség keze több dolgot is markol, egyszerre több üzletben utaznak.

Ha arra gondolok, hogy a magyarok mennyivel másabbak ezen a téren, akkor némi szomorúsággal vegyes értetlenség fog el. Tényleg csak ennyi lenne, hogy mernek és csinálják az amerikaiak? Akkor gyerünk már.

Ja és még egy dolog. Itt az USA-ban az a szó, hogy agresszív, az egyik legpozitívabb, amit ember mondhat. Pláne, ha a szóbanforgó lény egy marketinges. Ha meg akarunk nyerni egy amerikai céget, akkor semmiképp ne hagyjuk ki azt a kifejezést, hogy ‘aggressive marketing strategy’. Ez itt default ha marketingről van szó, semmiféle Steve Ballmer buddie dolog nincs benne. Ez sem vicc.

Emlékeztek arra, hogy milyen agresszív taktikával nyerte meg Wolf Gábor a HVG Golden Blog versenyt? Na az USA-ban ez alapnyomulási szint. Nyomulni, nyomulni: Pushy vagy push-over, ez itt a kérdés.

Az amerikai piacot nagyjából három szinten ismertem meg eddig:

1, a teljes nemzeti piacot célzó kampányok

2, nagyobb regionális területet célzó kampányok (jelen esetben ez kizárólag a déli államokra vonatkozik, mint pl. Louisiana, ahol lakunk, Texas, Alabama, Tennessee, Florida, Mississippi, Arkansas, Georgia). Nagyjából ez a South Gulf terület.

3, lokális kampányok, ahol vagy csak Louisiana, vagy azon belül egy-egy város (ún. metro) a célterület

Nagyon leegyszerűsítve azt mondhatnám, hogy a nemzeti kampányoknál tényleg ütős termék kell, óriási nagy a verseny. Ha másért nem, akkor a yellow pages jellegű oldalak, az ebay meg a shopzilla miatt, akik szinte minden szóra lőnek, ami él és mozog. A regionális kampányoknál nem feltétlenül kell csoda termék, mert erős plusz értéket ad maga a regionalitás. Nemcsak azért, mert a felhasználó látja, hogy ‘hazai’ a hirdető, hanem egyéb technikai dolgok miatt is. Pl. jobb eséllyel indul a hirdető a földrajzilag limitáltabb versenynél, olcsóbbak az átkattintási árak, eleve jobb a befektetési megtérülés.

Aztán a Google szponzorált linkek esetében minden hirdetés kap egy plusz sort, ami az adott geotargetálást jelzi (pl. városszinten Baton Rouge, vagy államszinten Maryland). Az az egy plusz sor hosszabbá és figyelemfelkeltőbbé teszi a hirdetést. A lokális/ regionális hirdetésben az a jó, hogy nem feltétlenül kell magának a cégnek lokálisnak lennie. Pl. itt egy londoni cég hirdetési kampánya (moltonbrown.co.uk), ami nekünk New Orleans-ban (ahol jelenleg élünk) úgy jelenik meg mintha helyi hirdetés lenne:

Szemben a felette lévő szponzorált linkkel, jól látható, hogy a kékkel kiemelt hirdetési szöveg plusz egy sorral gazdagabb.

A Google Maps szintén mutatja a lokális hirdetéseket, amik itt is külön kiemelten jelennek meg: ez maga a cím (a Google térképen megjelenő kulcsszavas reklámok ugyanúgy az AdWords kampányokban vásárolhatók meg mint a keresők szöveges hirdetései). Itt egy példa a New Orleans-i hotelekre, ahol a Royal Sonesta nevű hotel 4. sora gyakorlatilag plusz helyi előny:

Mielőtt valaki azt kérdezné, hogy mi a fenének akarna New Orleans-ban az ember hotelt keresni ha már egyszer ott van, akkor arra azt tudom mondani, hogy több okból is, az egyik pl. az, hogy sokan szeretnek az USA-ban hotelekben nyaralni – helyiek. Hotel hopping a sportág neve, vagyis hol az egyik hotelben szállnak meg hol a másikban. Jóléti állam, kétségkívül.

Röviden, az USA-ban a keresőhirdetést többek között lokális és regionális targetálással lehet gazdaságosabbá tenni. És ez nem azt jelenti, hogy ne lehetne az USA mind az 50 államában regionális hirdetést futtatni. Viszont több időt igényel a kampány kezelése cserében. Hogy milyen óradíjakkal dolgoznak az amerikai cégek, azt nem szeretném publikussá tenni – egyébként is cége válogatja, a mi cégünk, ahol eddig dolgoztam (most már szabadúszóként dolgozom, igen, határozottan jobban megéri) egyébként is szerényebb óradíjakat szabott, mivel Louisiana eleve olcsóbb mondjuk mint SF vagy NY City. Kb. mintha Nyíregyházán vennénk egy háromfogásos vacsorát és nem Budapesten – az amerikai kontextust tekintve. Folyt köv.

Itt lehet a béta Gatineau-ra feliratkozni,  és itt van néhány dia arról, hogy milyen lesz (amiből jópár még nem érhető el bétában Ian Thomas MS alkalmazott szerint).

Frissítés: A Gatineau webanalitikai szoftver projektet – időközben átkeresztelődött ACA-ra – lezárta a Microsoft 2009 tavaszán. Ian Thomas a Microsoft alkalmazottja a blogjában ír erről.