BizBigyó

Bejegyzések az üzleti webbálna hátára – online marketing

A keresőmarketingre ható főbb piaci tényezők

Posted by BizBigyó - június 9, 2006

A keresőmarketing-piacra számos külső, makrokörnyezeti tényező hat, ebből talán a fontosabbnak tekinthetők:

  • Gazdasági fejlettség (GDP, minimálbér, vásárlóparitás stb.)
  • Technológiai fejlettség (betárcsázós internet-előfizetés, szélessáv, Wi-fi[1], WAP stb.)
  • Internetpenetráció foka (előfizetések száma, és ára a lakossági és a vállalati szférában; a hazai és az uniós adatok közti különbségek: magyarország átlag alatti internet-hozzáférése stb.)
  • Internetpenetráció minősége (egyenletes lefedettség/ az elterjedtség regionális megoszlása: Budapest és Pest megye mögött elmarad a többi régió; az alternatív hozzáférési platformok pl. internetkávézók, könyvtárak, netállomások száma; szélessávú elérések száma, ingyenes webezési lehetőségek száma stb.)
  • Internethasználói szokások (felhasználók motiváltsága; a felhasználók felkészültsége: IT alapkészségek pl. ECDL vizsgák száma, a keresők ismerete és a keresési szokások; a web kihasználtságának foka: milyen gyakran netezünk?; a weben töltött idő megoszlása a keresőkben, a kommunikációs, és a közösségi oldalakon; online vásárlási és nézelődési szokások; a felhasználók megoszlása demográfiai mutatók alapján, stb.)
  • A keresőmotorok rivalizálása (változó látogatottsági megoszlások a keresőkben; küszöbön álló együttműködések, pl. a Yahoo! és a Microsoft lehetséges összefogása a Google ellen; újabb keresőmotorok lépnek be a piacra: pl. a magyar fejlesztésű Tango)
  • A keresőmotorok által kínált szolgáltatások változása (a lokális és vertikális keresés növekvő fontossága, algoritmusfejlesztések a minőségibb találatokért; szakosodás: pl. külön blogkeresők mint pl. a Sphere, stb.)
  • A keresők szolgáltatásaihoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások változása (pl. Froogle, Flickr; a keresőkben töltött idő növelésére tett kísérletek, pl. a Yahoo!-nál)
  • Az online marketing általános helyzete (ráfordítások növekedése; a reklámcégek érdekeltsége ill. érdektelensége)
  • A hazai IT politika (támogatások, kormányzati programok, pl. a 2003-ban indult Sulinet Expressz program, EU-s direktívák[2], az i2010 program, a Lisszaboni Stratégia teljes csődje[3])
  • Törvényi, szabályzati (adatvédelmi szabályok; a keresőmarketingben folyamatosan szigorodó etikai kódex stb.)
  • Divat? (ide sorolhatjuk pl. a Google használatát, ami sok kritikus szerint csak 'hype,' felhajtás–a Google számos rajongóját pl. elriasztotta a kínai piacra való kompromisszumos belépésével)

 

Ha tematikailag csoportosítjuk a fenti hatásokat, akkor megállapíthatjuk, hogy főbb, közvetlenül ható, és ezért igazán meghatározó tényezőnek az internethez és a keresőmotorokhoz kapcsolódó folyamatok tekinthetők. A keresőkről már az első fejezetben beszéltem, és már ott is említettem, hogy az igazán mérvadó keresők külföldi (amerikai) tulajdonban vannak, és éppen ezért a magyar piacnak nem sok beleszólása van abba, hogy miképpen módosulnak ezek a tényezők. Ezzel ellentétben, a hazai internetellátottság kérdése már sokkal inkább a hazai döntéshozóktól függ, ezért ennek rövid elemzése újabb fényt vethet a keresőmarketing hazai helyzetére, esélyeire.




[1] FigyelőNet: Merre halad az információs társadalom? 2006. április 4. "Az év slágertémája – különösen az Egyesült Államokban – az ingyenes, teljes várost lefedő Wi-Fi hálózatok, azaz gyakorlatilag az internet-közmű kialakítása volt. A Wi-Fi bár „még” nem egyértelmű sikertörténet, de 2005-ben annyi fejlesztés, befektetés történt, hogy 2006-ra egyértelműen ki fog derülni a technológia kudarcra avagy sikerre ítéltetett."

[2] FigyelőNet: Hátul kullogunk szélessávban 2006. április 19. "Az Európai Bizottság direktívái évek óta világosak, hiszen mind az eEurope2005, mind az i2010 az elsők között emeli ki a szélessávú internetelérés infrastruktúrájának fejlesztését, a szolgáltatási árak letörését."

[3] FigyelőNet: Merre halad az információs társadalom? 2006. április 4. "Ha Európa relatív helyzetét vizsgáljuk az e-felkészültségi rangsorokban, jól kirajzolódik a Lisszaboni Stratégia teljes csődje. Az észak-európai országok mennek a saját (amúgy igencsak sikeresnek bizonyuló) útjukon, irányt mutatva a világ fejlettebb országainak is. Ezzel szemben a lassan változó nyugat-európai államok többsége stagnál, míg a kelet-európai újonnan csatlakozó országok csak lassan haladnak előre az erőltetett modernizációban."

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: