BizBigyó

Bejegyzések az üzleti webbálna hátára – online marketing

Archive for 2006. október

Hogyan hirdessünk helyi közösségeknek? Lokális marketingmix: offline

Posted by BizBigyó - október 23, 2006

Volt már szó az helyi közösségnek szóló internetes megjelenésről, de mi van a hagyományos eszközökkel?
A valós világban
Faliújságokon: ez biztosan nem hangzik óriási újításként, de működik, csak lehetőleg minél többet ki kell pipálni az alábbi egységekből: hirdetés boltban, iskolában, művházban, klubokban, buszmegállókban.
Pizzás dobozokon: egyre többen rendelnek pizzát, és azok, akik a fiataloknak akarnak valamilyen terméket vagy szolgáltatást eladni, vagy akár egy rendezvényt hirdetnek, jó eséllyel használják ezeket a felületeket.
Meglepő helyeken: az egyik kedvencem egy olyan külföldi példa, ahol a legelő birkákraadtak egy vízhatlan kabátkát, ami egy hollandiai hotelt reklámozott (1 birka napi 1 euróba került a hirdetőnek). Tegyük hozzá a városka napi 1.000 euróval büntette a hotelt, mert az megszegte a főút melletti reklámokra vonatkozó tilalmat. De, ha a jogszabályok nem tiltják az állati reklámokat, akkor hazai viszonyok közt próbálkozhatunk a sok idős néni és bácsi tacskóival. Felszisszenni lehet, hiszen ez meglehetősen korlátozott lehetőség, nem minden termékhez illik, viszont a nyugdíjasok szeretnek plusz bevételre szert tenni, és télen féltik is a kedvenceiket. Mi jöhet szóba egy öleben? Például kisállat-kereskedés logós hirdetése kapásból. ez már nem is hangzik olyan agyalágyultnak. És ha jó minőségű, meg szép is az öltözék, a sok kutyaséta sok publicitást hoz. De említhetnénk a macskakosarakat, vagy a biztonságos szállításra használt táskákat, dobozokat is.
Rendezvényeken: iskolai és egyéb sporteseményeken: nemcsak a pálya mellett, hanem pólók, poharak vagy egyéb ajéndéktárgyak formájában (persze itt sem minden lehetséges, a törvény szabályozza, hogy mi az, ami az iskolába kerülhet… nem nagy nyeremény, de mégis öröm lehet egy jó kis hűtőmágnes, amit szívesen tesznek ki otthon. És ha már hűtőmágnes, akkor próbáljuk meg ötletessé tenni. A kedvenc hűtőmágneseim éneklő tyúkok (Dániából): a testükből két madzag vezet a lábukhoz, ezért mindenki előszeretettel variálja a lábukat: karatejelenetben, vagy ágaskodó lábakkal, vagy kiterülve, foxtrottban stb. Még egy: alsótagozatban kaptam egy akkor hiperszupernek számító Vademecum fogkefét. Ma Vademecum fogkrémet használok. Szép, értékes és cool tárgyat kisgyereknek adni hosszú-hosszú távon meghatározó élmény, és könnyen márkahűséggel járhat. Én azóta annyi Vademecum herbál fogkrémet használtam el, hogy a befektetés több százszorosan megtérült az egyszeri akcióval.
Pletykákkal: nem árt tudni, hogy ki a célcsoportunk, a potenciális vevőkörünk központi figurája. Egy jó és megbízható vízvezetékszerelőt az ismerősünktől, a szomszédtól, a helyi rokonoktól gyűjtünk be. Itt fontos a megbízhatóság. Nálam egy olyan srác szerelte a mosdót, aki rendszeresen jár egy vak bácsihoz is, jó sztorikat mesélt. Ha csak a fele is igaz, már tetszik. De a mérce az volt, hogy nálam milyen munkát végzett, milyen ütemben, árért stb. Kiváló értékelést adtam neki, mert még humorérzéke is volt. Azóta őt ajánlom, és hálásak az ismerősök. Ennyire egyszerű a ‘szerelős marketing.’ Azt nem értem, hogy az egyénileg jók, miért nem állnak össze egy csapattá, és tarolják le a mezőnyt. Merthogy annyi béna szaki is van. Termékeknél általában a nagyon jó árban vett dolgok terjednek gyorsan, no meg az ingyenesek. Ha ingyen is adjuk, kérjünk elérhetőséget az érdeklődőktől, és később is ápoljuk velük a kapcsolatot e-mailben, levélben. Ez az ún. ‘word of mouth’ röviden WoM marketing, mert a legősibb reklámra, a szájhagyományra épít.
Ritkábban használt kültéri reklámok
Járdareklámok központi helyeken. Hm. Rám még nem volt hatással, de ezzel is lehet kísérletezni. Csak legyen meglepő. Például egy kulcsmásoló üzlet előtt láttam néhány kulcsot a betonba téve, figyelemfelkeltő alakzattal. Ami ennél furcsábbnak tűnhet, de a tapasztalatok alapján, kellően maradandó lehet, az a WC reklám. Viszonylag sokáig bambuljuk az üres falakat. Oké, kajára nem túl jó ötlet, vagy gumicentírozásra, de van, amivel a klotyin is lehet próbálkozni. Klasszikusnak számít a biztonságos szex és kellékeinek reklámozása, de nem hiszem, hogy csak a szorosan a testiséghez kötődő témákban lehetne WC-ben termékeket vagy szolgáltatásokat sztárolni (kis matricán pl. taxihívószám szórakozóhelyek mosdójában igen hasznos, de jól illeszkedne a tematikához görcsoldó, intim mosakodókrém, vagy akár egy társkereső weboldal reklámja is). Amit eddig láttam, az óvszer volt illetve a NaNe egyesület reklámja. És persze a plázákban előszeretettel bömböltetik a plázarádiós reklámokat is. Hirdetés személygépkocsin: ha az üzletben vagyunk, vagy a moziban, vagy a kisváros akármelyik pontján, állandóan visszük a reklámot, mint katicabogár a pöttyeit.

Szponzorálás
Ami nekem szintén nagyon tetszik és a helyi sajtó is szívesen felkapja, az a jól sikerült és jó cél érdekében tett akciók. Minden helyi közösségben vannak gyerekek és érdekes akciók. Ehhez pofonegyszerű marketinges megoldást találni. Például a szelektív hulladékgyűjtés nyerteseinek ajándékok osztása, nyáron a napköziben unatkozó gyerekeknek értelmes programok szervezése (rajzverseny, vagy kvíz gyorsan és csekély költséggel szervezhető). Nyilván egy protézisragasztót, vagy egy csipkés bugyingót nem (egykönnyen) lehet akcióztatni több ember bevonásával, de rostos üdítőitalt, virágboltot, képkeretezőt stb. lehet, vagy akár szolgáltatásokat is (nyelviskolai tanfolyamot, vállalkozói tanácsadást is–ez utóbbinál gondoljunk a gazdálkodj okosan típusú játékokra.)
Szexi koktél
És persze van a helyi sajtó és annak online változata célzott szalaghirdetésekkel, szórólaposztás, sms-marketing, meg rengeteg egyéb eszköz, amiről lehetne beszélni. A legfontosabb mégis az, hogy tudjuk, hogy kit akarunk megszólítani, és derítsük ki, hogy őket hol érhetjük el. De ne feledkezzünk meg arról, hogy nem egyszeri, hanem visszatérő, elégedett vevőket keresünk, ezért legyünk ott a nap 24 órájában a weben, adjunk rendszeresen és igényesen információt, figyeljünk az érdeklődőkre. Ehhez pedig az is kell, hogy potenciális vevőink elérhessenek minket és mi is őket: építgessük a kapcsolatokat, a levelezési adatbázist, és mindezt úgy, hogy ne legyen kényszer a partnereink, ügyfeleink számára. Legyen a leiratkozás ugyanolyan könnyű és gyors, mint a feliratkozás.
És még egy: önmagában egy eszköz soha nem hoz olyan erős forgalmat, mint ha több marketing megoldást kötünk össze: kombináljuk a legjobb fogásokat egy csokor marketingmixbe, ami hervadt, nem hozza meg a befektetett pénzt, azt hagyjuk, vagy újítsuk. Az legyen a reklámmix arzenálban, ami a legjobb befektetési megtérülést hozza a visszajelzések, adatok alapján készült elemzések szerint.
És mi az, ami szerinted működik és kihagyhatatlan? Oszd meg, szólj hozzá.

Posted in Befektetési megtérülés (ROI), KKV (kis- és középvállalkozások), magyar, Magyarország, Marketing, marketingmix, márkaépítés, reklám, ROI | 5 hozzászólás »

Oké, blogmarketing, üzleti blog. De miről írjak?

Posted by BizBigyó - október 23, 2006

Egy gyakran frissített, információdús blog érdekes, friss bejegyzésekkel maga a kincs, kiváltképp olyan cégeknek, akik nagy figyelmet fordítanak a minőségi ügyfélkapcsolat-tartásra. A blogban az a jó, hogy

  • olcsó: nagyon alacsony büdzsét igényel (kb. nulla forintot technológiailag, és mondjuk átlagosan heti 0,5-2 nap munkaidőt egy blogger kollégától),
  • ingyenes piackutató: gyors visszajelzésre, őszinte párbeszédre ad lehetőséget,
  • stabil reklámhely: no meg persze van egy saját bejáratú, rendszeres reklámfelületünk,
  • látható: a gyakori frissülés miatt, cégünk blogja a felhasználók orra elé kerül a vállalkozás főbb termékeit és szolgáltatásait leíró kulcsszavakra a keresőkben.

Klasszikusan egy olyan eszköz, amely a KKV-knak is kiváló költséghatékony megoldást jelent a piaci versenyben, a láthatóságért való küzdelemben. Ha a cégnél nincs olyan ember, aki ezzel tudna foglalkozni, vagy nyavalyognak a kollégák, hogy nem tudnak miről írni, vagy csak nem tudnak jól fogalmazni, akkor adjunk fel egy apróhirdetést, hogy részmunkaidőben bloggert keresünk az alábbi szakterületre (és itt szó szerint bármilyen témakör jöhet).

Ne gondoljuk, hogy egy használtruha üzlettel, egy kozmetikával, vagy egy bringajavítással nem lehet blogolni.
Példák üzleti blogtémákra
Second hand
ruhák blogja: minden bálabontás hír, de írhatunk arról is, hogy a textilfestő szakkörnek adtunk maradék anyagokat, vagy épp arról, hogy ha akciósan elhozhatja mindenki egy használt kabátját és azt leszámítják az új árából. Színesítheti a blogot, ha kis ruhatörténeti bejegyzéseket írunk, vagy farsangkor ötleteket adunk gyorsan elkészíthető jelmezekhez.
Kozmetika: minden évszaknak megvannak a maga szépségápolási tippjei. Írjunk arról, amiről ügyfeleink szívesen olvasnak női magazinokban (mit együnk, mit ne, hogyan kutyuljuk az uborkát meg a tojást stb.). És persze itt is jól lehet reklámozni egyéb akciókat, pl. egy 10 alkalmas masszázsbérletet, vagy a holt időszakokra szóló x százalékos kedvezményeket, vagy a hűségprogram elindítását, gyakornokok betanítását. Aktuális helyi pletyik habosíthatják a tortát.
Bringa: critical mass vagy bringaverseny tudósítások, történeti érdekességek szinte minden hétre adnak okot blogírásra. Ehhez jöhetnek a különleges szerzemények, alkatrészek bemutatói, a helyi bringás utak,vagy autós-bringás összetűzések kommentjei, stb.
És ez csak három, random kiragadott példa. Szerencsére blogolni minden témában lehet.
Igen, a Forma-1 vagy Dr. Kiss Éva tarcsai logopédus is indíthatna blogot, lenne olvasója, és ingyen kapná a termékek, programok, ajánlatok piackutatási adatait (melyik termék nem jön be, és melyik igen; mire lenne igény, kik a legaktívabb ügyfelek és miért stb.). Világszerte több mint 50 millió blog van, és nem szégyell blogolni a Sun Microsystems, a Google sem. A blogok sokszor egy közös felületen jelennek meg, ilyen például Magyarországon a Blogter, a Freeblog, vagy a Sarok közössége. Ezért a blogoknál plusz lehetőség van arra, hogy ismerkedjünk, hozzászóljunk, odafigyeljünk, és arra is hogy nekünk beszóljanak persze, épp úgy mint a fórumoknál. Hát erre is fel kell vérmérséklettel készülni. :)
És ha már van blogunk, akkor gondoskodjunk arról is, hogy
a, bekerül a blogkeresőkbe, mint pl. a Miner
b, bekerül a megfelelő katalógusokba (speciel hazánkban a legnagyobb katalógus a Startlap, és szinte minden témára akad egy …lap.hu oldal, pl. külön a vízvezeték szerelésére nincs, de vízvezetékre van)

Posted in Üzleti blog, Blogmarketing, Keresés, keresőmarketing - SEM, keresőoptimalizálás - SEO, KKV (kis- és középvállalkozások), Marketing, marketingmix, márkaépítés, Online marketing, online stratégia, piackutatás, reklám, Startlap, Vállalati blog | 3 hozzászólás »

Hogyan hirdessünk helyi közösségeknek? Lokális marketingmix: online

Posted by BizBigyó - október 23, 2006

A teljesség igénye nélkül, nézzünk végig néhány internethez kötődő, és azon kívüli, a ‘valós világban’ működő megoldást, ami lokális sikert hozhat helyi közösségek vállalkozói számára.
Interneten
Keresőkben az élbolyban lenni
Ha van honlapunk, blogunk, akkor a Google-ban, a Tangón, a Vizslán legyünk elöl mindenképp. Nemcsak a cég nevére, hanem a termékekre. Még akkor is, ha úgy gondoljuk, hogy viszonylag kevés potenciális ügyfelünk van webközelben. Ha a közvetlen ügyfél nem is, az ismerőse, unokája használhatja az internetet. Ne becsüljük le a távirányításos keresés hatékonyságát (“Katikám, nézd már meg, hogy hol tudok itt Berényben terráriumot venni Danikának!” vagy ahogy múltkor a nagymamám mondta: “Most van valami kedvezményes szemvizsgálat, a nevét nem tudom, mert csak azt értem, hogy duplavé, duplavé vagy mi, de keresd már meg nekem.” Na ez alapján is megkerestem, de nem azért mert annyira ügyes vagyok, hogy konkrét név nélkül is megtalálok bármit a keresőkben, mint a Google, hanem mert a három nagy szemüvegárus egy nagy láncot alkot és sejtettem, hogy náluk lehet ez az ingyenes szemvizsgálat…). Szóval keresni másoknak is szoktunk, a hirdetés építhet a közvetett reklámra. Az még nem reklám, hogy az aktuális akció kinn van a weboldalon, tegyük láthatóvá honlapunkat a fontos szavakra, amikre a vevők keresnek. Mint pl. a fenti esetben az ‘ingyenes szemvizsgálat.’ Ezt hogyan? Keressünk olyan céget, ami vállal keresőoptimalizálást (olyan cég, ami megzsírozza a honlapot, hogy jobban fusson, előrébb legyen), vagy, ha azonnali változást akarunk, hirdessünk a keresőkben egy keresőmarketinges cég segítségével, illetve, néhány ezres büdzsé esetén, közvetlenül a keresők hirdetési rendszerében (ilyen az Etarget vagy a Google AdWords szolgáltatása).
Próbáljunk meg jó helyen lenni a keresőkben. Olyan keresőszavakra mint az ‘autó Miskolc’ nagyon könnyen és gyorsan a találati lista elejére kerülhetünk, és ha már valaki csak a mi kis miskolci szervizünk iránt érdeklődik, akkor tényleg minket keres, megy, fizet stb.
Fórumok
Ha nincs honlapunk, akkor ott vannak a fórumok, és növekvő számban az ingyenes apróhirdetést kínáló oldalak. Fórumokban csak a megfelelő témát támadjuk le a cég reklámjával, és azt is a jó ízlés keretében, sok odavágó hasznos információval kísérve. Ne akarjunk a macskagazdit keresőknek manikűrt eladni két gazdátlan macs hirdetése közé ékelve, mert csúnyán visszaszólnak a fórumokon, és azt később már nagyon nehéz lesz levakarni az üzletünkről, ha a cég nevére keresnek az érdeklődők a Google-ben, a Tangón, vagy a Vizslában.
Internetes naplók (blogok)
Egy blog rendszeres és informatív bejegyzésekkel, olyan cégeknek, akik nagy figyelmet fordítanak a minőségi ügyfélkapcsolat-tartásra, maga a kincs. Több hasznos tanácsot találhatunk a BizBlogon, ahol számos cikk foglalkozik blogmarketinggel. A blogban az a jó, hogy végtelenül olcsó, gyors, és tényleges párbeszédre ad lehetőséget, no meg persze van egy saját bejáratú, rendszeres reklámhelyünk. Aki nem fél az ügyfelek jó vagy rossz visszajelzéseitől, annak mindenképp ajánlott.

Posted in AdWords, Befektetési megtérülés (ROI), Blogmarketing, Google, Keresés, keresőmarketing - SEM, keresőoptimalizálás - SEO, KKV (kis- és középvállalkozások), kulcsszavas hirdetés, lokális keresés, magyar, Magyarország, Marketing, marketingmix, márkaépítés, online keresés, Online marketing, online stratégia, piackutatás, PPC (pay per click), CPC, reklám, ROI | 1 Comment »

Honnan jött a YouTube ötlete? Cici és cunami

Posted by BizBigyó - október 22, 2006

A YouTube-ról sokat cikkeztek a felvásárlás óta, és a cikkek java része két alapítót emlegetett. Persze volt egy harmadik is, Karim, aki valaha együtt dolgozott Chaddel és Stevennel a PayPalnél. Ő az, aki inkább visszament az egyetemre (Stanford), hogy befejezze a tanulmányait, és nem vett fel fizetést, csak nem hivatalos tanácsadóként megtartotta a tulajdonosi jogát (ami mellékesen több mint akár Chadé, akár Stevené).

Nemcsak azt tartja fontosnak, hogy az emberek tudják, hogy a YouTube-ot hárman alapították, hanem azt is, hogy ő volt az ötlet forrása (a kockázati tőkés szerint nagyon-nagyon kreatív, de semmivel sem lehetett rávenni arra, hogy a biznisz szférában maradjon, és abbahagyja a tanulást). És az ötlet honnan jött? Röviden cici és cunami. Egyrészt a cunami, másrészt Janet Jackson véletlenül kificcenő cickója. Idézem:

Karim says his idea for what became YouTube sprang from two very different events in 2004: Janet Jackson’s “wardrobe malfunction,” during a Super Bowl show, and the Asian tsunami.

(a ‘Wardrobe-malfunction,’ vagyis a ‘Nem szuperáló ruhásszekrény’ kifejezés Janet szabaddá vált jobb melle kapcsán, 2004-ben elnyerte az év kifejezése díjat is).

Karim stílszerűen sok kis videót készített már a kávéházi ötletelés elején. Ebből megtudhatjuk, hogy sokáig csak 50-60 film került a weboldalra, de az sem olyan minőségben, amit szívesen néztek volna ők maguk. ‘Ilyesfajta felvételek, amit most csinálsz,’ szót oda Karimnak a társa.

A sok családi meg iskolai dömpingfilm kiszűrésére a Google jobb keresője, kimunkált algoritmusa lehet a megoldás. Az akvizíció óta már vannak apróbb változások, de a legjobb a jó kereshetőség lenne. Nincs megoldva a találatok sorrendezése, mivel a címkék is felhasználói gyártmányok. Persze ez rejtőzködés, szerzői jogok kijátszása szempontból ideális, és a felhasználói szabadság is jó dolog, csak akkor kellemetlen a hiányosság, ha épp keresnénk valami eredeti videoklipet, és nem egy ‘szereztünk-egy-kamerát’ kollégiumi változatot.

Jawed Karim

Született 1979, Kelet-Németország, aztán 1 év múlva már az amerikai vadnyugat emigránsa

Posted in Google, Közösségi Oldalak, Keresés, USA, videó, YouTube | Leave a Comment »

Videós önéletrajz az online CV kommunikáció eszközeként: Aleksey tündöklése és…

Posted by BizBigyó - október 21, 2006

Bukása? Nem tudni. 11 oldalas önéletrajzát és 6 perces videós önreklámozását küldte el egy Yale egyetemista (bizonyos Aleksey Vayner) különböző Wall Street-i cégeknek, írja a New York Times. Az egyik HR-es annyira viccesen gusztustalannak vagy gusztustalanul viccesnek találta, hogy felnyomta a YouTube-ra. Sikerkalauz zselatinban.

A videós önéletrajz nem új műfaj, és már az sem, hogy az önéletrajzod végében megadod a honlapod vagy a szakmai blogod URL címét. Tényleg nem a régi típusú találkozások adják a jövőbeli fejvadászat, álláskeresés, munkahelyváltás alapját. A rich media (hang- és képi effektek) ugyanúgy megváltoztatja azt is, hogy hogyan tudunk sikeresen állást vagy új alkalmazottat szerezni. Ott van hozzá alapvetően a Google keresés, a MySpace/iwiw, és minden, ami többlet infót ad, a személyes találkozáson kívül, illetve azt megelőzően. Jó tehát a saját bejáratú kisfilm összeállítása, csak ne legyen túl mortal combat a póz, mert a közönség azonnal kiherél. De Aleksey-en ez nem találhat fogást.

Egyszerűen nincs még kész az a szakma, nincs olyan gondosan mixelt ügynökség, ami nyíltan felvállalja, hogy abban segít neked, hogy ha rád keresnek az interneten, akkor a lehető legjobb, legeladhatóbb és -vállalhatóbb arcodat lássák. Kéne hozzá egy HR-es, egy keresőmarketinges, egy designer, egy videofilm készítésében jártasabb ember (mondjuk jobb mint a lagzikra meghívott ‘rendezők’), egy, az adott területen jártas szakmai konzulens, meg egy nem létező webpszichológus. Hm, az már 5,5 ember. Ez így összeadva elég drága szolgáltatás lesz, ha beindul. Aleksey példájában viszont valami ilyesfajta szolgáltatás igénye fogalmazódik meg.
Ezt a szakmát mondjuk Online CV kommunikációnak vagy fejlesztésnek lehetne hívni, és ha valaminek van jövője, ez az.

De mi is van Aleksey-jel, akiről még nem tudni, hogy a ‘hogy kell csinálni’ vagy a ‘hogy nem szabad csinálni’ példája lesz.
A lent látható filmből megismerhetjük Aleksey sikerről vallott nézeteit, tánctudását, erőtől duzzadó body buildingezését, valótlan símutatványait, karatés téglatörését, de leginkább robotikus elszántságát, hogy kitűnjön a tengernyi jelentkező közül álmai állásának elnyerése érdekében. A Fox TV-nek nyilatkozó PR-os szakember szerint ez a legnárcisztikusabb, legegoistább, leghiúbb bemutatkozás, amit eddig látott, és a srácnál tökéletesebb befektetési bankárt nehezebb lenne találni. Épp ezért nem is érti, hogy Aleksey miért nem a jó oldaláról látja a nem kért hírnevet, és miért fenyegetőzik perrel.

Aleksey videofelvételének címe: Semmi sem lehetetlen/ Impossible is nothing

És mit mond nekünk Mr Bankár?

A sikerhez nélkülözhetetlen a fizikai jóllét és a megfelelő energiaszint (eközben Aleksey irtózatos súlyokat nyom ki, hol egyedül, hol 3 edző segítségével). A bukás kizárt, edzd a szellemedet, told kijjebb a határokat stb. Aztán a sikerkalauz mondatai jönnek: A sikeres emberek nem szerencsések, hanem nagyon specifikus mintákban gondolkoznak, amely hozzásegíti őket a lehetőségek sikeres megragadásához. Kitartóak, türelmesek és figyelnek a részletekre stb. stb.
Utána jön a tőzsdecápás rész: “Amikor kicsi voltam, a teniszedzőm azt mondta, hogy nem tudok futni. Amikor már tudtam futni, azt mondta, hogy nem jók a reakcióim, nem lesz belőlem jó játékos.” (Aleksey megvető hm-mel kíséri, a képek jó teniszezőként mutatják). “Aki kételkedik a sikereidben, azt zárd ki az életedből. Ne foglalkozz a lúzerekkel. ”

Aztán jön a dögös csávó rész:
“Szívvel csináld a sikert, ha dolgozol dolgozz, ha edzel, edzz, ha táncolsz, táncolj.” És itt egy cicifixes lánnyal (Nansi Xuval) megindul a csipőmozgás fekete feszülős naciban (valahogy a Fiestás gyerek meg SchNorbi keverékeként).
Az összefoglalás: ‘a siker mentális dolog, nem fizikai’ (khm, eddig kizárólag a pasi fizikai kondijához kapcsolódtak a felvételek). Végül szétzúz egy téglarakást, szemüvegben, fehér ruciban, ahogy kell. Felcsendül a klasszikus zene, crescendo, feliratok. Most még hírnek számít egy ilyen eset, de néhány év múlva, szerintem, szakállas vicc lesz.

Posted in interjú, kockázatelemzés, Marketing, Online marketing, online stratégia, USA, videóhirdetés/ videóreklám, YouTube | Leave a Comment »

Reklámok és rémlámok, Kellog’s gabonapelyhet tömnek a Karib-tenger kalózai

Posted by BizBigyó - október 21, 2006

Egyre jobban szeretem a hivatalos reklámok házi készítésű verzióit, a ‘rémlámokat,’ pláne ha rámutatnak valamilyen marketingfogás bugyutaságára. Miért pont a Karib-tenger kalózai került a Kellog’s gabonapehely dobozra? Ezt eszik a kalózok? A kérdés jogos, mi a francot gondolt a kreatív ügynökség az árukapcsoláskor? Gyakorlatilag semmit. A film nagy kasszasiker, jó lesz, húzza majd a terméket, akármi is legyen az. Ennyi erővel bármit bárhova rakhatunk, a Caterpillar cuccokhoz a Shreket, a Philips kávéfőzőhöz az X-ment, az Orbithoz a kasmírsálat.

A vásárló majd kitalálja hozzá a logikát. Ki is találta és fel is tette a videogyűjtő nagy konténerbe a YouTube-ra. Rosszabb lesz ettől a Kellognak? Nem valószínű. A filmnek sem, ott úgyis visz mindent a látvány, ha már a sztori gyengécske. A reklámügynökségnek? Annak sem, ha már egyszer sikerült a melléfogással így inspirálni a közönséget és meghosszabbítani a reklámot.
Ez a hirdetés hosszú farka, vagyis a réspiac nyújtotta plusz publicitási lehetőség: nem látják annyian a rémlámot mint a reklámot, de jelentős népszerűségre tehet szert a web 2.0-ás közösségi tartalmi oldalaknak és az egyszerű technológiának köszönhetően. Végül is, ha a termék jó, akkor mindegy, hogy reklámozod, csak üssön szöget a felhasználó fejében, aztán majd a közönséggel ők megoldják a marketing feladatát…Szóval miért is szereti Johnny Depp kalóz a Kellog’s gabonapelyhet? Mert ez az egyetlen gé pehely, amiben R vitamin is van és rummal kiváló. Nem éppen ezt az üzenetet akarták kihozni. De a hülyeség szétszedéséért szerettük gimiben a kiforgatott reklámokat az iskolai előadásokon. Csak ez most már YouTube-izálódik.

Posted in márkaépítés, reklám, videó, videóhirdetés/ videóreklám, YouTube | Leave a Comment »

Googleplex egy globális nyertes-nyertes helyzetért

Posted by BizBigyó - október 11, 2006

A Forbes magazin október 10-én megjelent cikke szerint, “valamennyien a Google-nek dolgozunk, vagy legalábbis az lehet az érzésünk.” Kevés olyan cég van a világon, állítja Quentin Hardy, amely ennyire belenyúlt volna szinte valamennyi iparág, vagy vállalat életébe: van aki hirdet a Google-ben, van aki a weboldalát kínálja hirdetési felületként, van akit megvesz a keresőóriás, van akit meg támogat, vagy akár mindezek kombinációja/ permutációja. És mindeközben minden egyes kereséssel tovább csiszoljuk a keresőmotor agyát, vagyis a honlapokat, képeket, vagy akár zippelt kódokat begyűjtő robotok/ pókocskák működési mechanizmusát. Tény, a keresőszolgáltatás mindenütt jelen van, a bevétel duzzad (5-6 milliárd dollár 2005-re), és az alkalmazottak száma úgy nő, hogy maga a CEO, Eric Schmidt sem tudja, éppen hányan dolgoznak a cégnek “New York, Kirkland, Beijing, Bangalore, Zurich. Azt hittem ezeken a helyeken 10-10 főt alkalmazunk. Erre kiderül, hogy mindenhol százat.” Scmidt nemcsak a személyzet számáról nem volt eddig tájékozott, azt sem tudta például, hogy az 5 milliárdos bevételhez nem sok nagy cég nagy számlája kell, hanem a temérdek kicsi. Nem is értem, miért ő lett a cégvezető. :) Na jó, valamit mégis tudhat, ha 10 milliárd dollár körüli összeg áll a Google rendelkezésére, hogy tovább erősítse üzleti jelenlétét.

Tényleg a legerősebb stratégiai pertnerségi kapcsolatokat alakítja ki: MySpace, EBay, YouTube, AOL kereső, AmitAkarsz. Felvásárolt kb. 50 kisebb szoftvervállalatot, és nekik köszönhetjük a naptárt, a szövegszerkesztőt (Writely helyett okt. 10-től GoogleDocs), a fotómegosztó/ rendező Picasa alkalmazást stb. Van térkép, blog, közösségi hálózat (Orkut–az iwiw, myvip tesója). Szuperjó a Google levelezési programja, a Gmail (kipróbáltam sokfélét, valóban), és mindez a nagy télapócsomag ingyen van a felhasználónak, hogy az ára a hirdetők pénztárcájából térüljön meg. Mind-mind egy-egy reklámfelület. Gondolkoztam is, hogy most már ideje lenne a kozmetikusomról blogolni, és cserébe ingyen masszírozást kapni. Jó, értem én, a csokiért még fizetni kell, de ki tudja meddig? :)

Schmidt, pontosabban a Google nem is titkolja, hogy mamut akar lenni, és már az is. Nem is húzhatna magára a cég egy rózsaszín tüllszoknyát, hogy kicsi elefánt vagyok. A mamut sok cég lábára rálép*, de a Google hirdetési mechanizmusa, együttműködési tervei, még mindig szimpatikus fiatalos lendülete és hozzáállása sokak számára a megélhetést vagy legalábbis jelentős bevételt, növekedést, illetve minőségi szolgáltatást jelentenek (a nyertes-nyertes helyzet pedig segít abban, hogy ne próbáljon meg sziszegni vagy visítani nagyon, akinek a lábára léptek). A cégvezető elképzelése az, hogy egy monstrum IT vállalatot építenek ki, aminek a motorja a Google–keresőipari komplexum, a szélesebb értelmet nyerő Googleplex (félelmetes, nyomasztó, és gyönyörű–mintha az lenne a tét, hogy tényleg lesz-e tartósan nyertes-nyertes helyzet a globális üzleti világban, és ha igen, hogyan és meddig?).

A cikkben egy nagyon-nagyon nagy baki van, vagy a szerző vagy a Yahoo részéről. Idézem: “Timothy Cadogan, a Yahoo keresési szolgáltatásainak alelnöke szerint legalább 150 (!) olyan cég van, amely a keresőmarketingre specializálódott, ideértve az Efficient Frontier, a Performics, az Avenue A és az Iprospect ügynökségeket.” Mr Cadogan majdnem eltalálta, hogy Magyarországon hány cég van (kb. 120), de semmiképpen nem az amerikai vagy a globális adatot becsülte meg. Ha a magyar keresőmarketinges piacot egy kisebb fajta USA államéval megfelelőnek vesszük, akkor is nagyon alacsony a 150-es szám. Igen, akkor is, ha ehhez hozzávesszük a fúziókat, ügynökségi csoportokat. Még az ezer is kevés lenne. Pláne ha az európai, kínai, indiai, dél-amerikai stb. piacokat is számítjuk.

Ugyanakkor az online piac lassul (29%-kal), a Yahoo és a Microsoft viszont lassan de biztosan elmarad a versenyben. Állítólag Steven Ballmer vezérigazgatója megfogadta, hogy ‘eltemeti’ Eric Schmidtet, és mindennek nyomatékot adott egy repülő székkel is. Legalábbis a cégtől távozó Mark Lucovsky programozó távozásakor az utolsó (kilépési) interjúnál mindezt így látta, és ezt a bíróságon is elmondta… Most Lucovsky a Google-nél van, és a különböző nyílt forráskódú guglis szoftverek mixelésén, összekapcsolásán (mash-up, ejtsd: mesáp) dolgozik. Nem is akárhogy: pl. valós idejű szoftverfejlesztéseken a Google térképprogramjával (Google Maps). Arról nem szólt a hír, hogy Lucovsky most milyen, talán szuvenírként elhozott székben ül.

A Programmable Web szerint, amely pont az ilyen mash-upok figyelésére állt rá, a jelenleg használt szoftverkeverékek legalább fele a Google térképekre épül (jól járt a Google a KeyHole-lal kétségtelen). Kik is használják ezeket? Dell, British Airways, NASA és még sokan mások. ‘A Google az út nem a cél,’ meg ‘mindig a sárga úton,’ és egyéb frappánsságok.
*”A mamutnak hatalmas a testmérete, mint egy rendőrautó, kvázi nagy a feje” (in memoriam KFT).

A poszt eredetileg az Arcanian Consulting weboldalán jelent meg.

Posted in AdSense, AdWords, Átkattintás, Befektetési megtérülés (ROI), Google, Keresés, keresőmarketing - SEM, Keresőmotor, keresőoptimalizálás - SEO, kulcsszavas hirdetés, Marketing, márkaépítés, online keresés, Online marketing, PPC (pay per click), CPC, reklám, ROI, szponzorált link, USA | Leave a Comment »

‘Paid research marketing,’ fogalmi zavarok

Posted by BizBigyó - október 10, 2006

Hogy a keresőmarketing hazánkban viszonylag új, és ki így hív egy fogalmat ki úgy, az teljesen megszokott. De jó látni, hogy egy olyan fiatal iparágban kezdtem el dolgozni, ami még a szolgáltatás szülőhazájában, az USA-ban is fejtörést okoz, holott három év óta masszívan, egyre szélesebb körben jelen van az üzleti életben. Oké, mondhatnánk nagyképűen, hogy ‘mit nem tudnak nemtudni az amerikaiak,’ Mégis, 3 év intenzív használat után is képes zavarba ejteni a keresőmarketing megnevezése egy üzleti újságírót, mondjuk San Diegóban.

Michelle Mowad azt írja:

“In a recently released study, eMarketer states that paid research marketing online will continue to dominate marketing spending with more than a 40 percent share of annual advertising dollars from 2005 to 2010.”

‘Paid search’ ‘search marketing’ ‘search engine marketing’ stb. a bevett fogalmak és Michelle hiperkorrekt változata nem használatos.

De a lényeg nem a helyesíráson van, hanem a fogalom hétköznapi szintű elterjedtségében. Ha mostanában megkérdezik, hogy mit csinálok, minden egyes alkalommal el kell mondanom, hogy mi is az a keresőmarketing. Ahogy elkezdem magyarázni a Google-t, a tartalomérzékeny kulcsszavas hirdetéseket stb., már mindenki magabiztosabban reagál, de még 3 év múlva se csodálkozzunk azon, ha, teszem azt, a debreceni online bizfórum vezetője keresőmarketing helyett keresőkutatási marketinget vagy valami hasonlót mond. Időbe telik, amíg szokjuk a szolgáltatáshoz kapcsolódó kifejezéseket (pláne a rövidítéseket, PPC, CTR, CPC, CR stb.).

Néhányan azt hiszik, hogy a Google helyezéseit úgy általában meg lehet venni (mármint a bal oldali organikus találati listában a helyezést). Van aki azt gondolja, hogy ez csillióbillióba kerül, van aki meg azt, hogy már azért is fizetni kell, ha csak megjelenik a hirdetés. Mások szeretik megmutatni, hogy ők már olvasottak a témában, és hallottak a Műszaki Egyetem bérkattintóiról. Wow.

Én meg azon vagyok, hogy legyen végre önálló Keresőmarketinges Szövetség, önálló előadásokkal, börzével, aktívabb párbeszéddel, stb. Az is egy lépés, hogy az Internet Hungary-n évről évre elhangzik a keresőiparral kapcsolatos szolgáltatásokról egy-egy tájékoztató, vagy hogy Damjanovich Nebojsa előadásokat tart, vagy, hogy többen is elkezdtek a Blogteren nyomulni: kétségtelenül jót tesz a fogalom, a marketingeszköz ismertségének. De nem elég. Hihetetlenül sok és színes, fantáziadús tévhit kering.

És végre egy terület, amin nem vagyunk évtizedekkel elmaradva a nyugat-európaiak mögött. Néhány aktívabb lépéssel még meg is előznénk az európai versenytársakat, keresőmarketinges ügynökségeket, nemhogy a régióban, hanem Európában ganz-ánblok. Várom, hogy mikor jelentik be majd az első olyan hírt, hogy két keresőmarketinget szolgáltató ügynökség fuzionált, vagy tárgyalások kezdődtek egy szakmai fórum kialakítására vonatkozóan. A hazai keresőmarketinges piacon most szakad át a gát csak igazán. Jól látható ez abból is, ahogy maguk a hirdetési rendszerek szaporodnak, és a ‘helyi’ Etargeten kívül, újabb magyar vállalkozások készülnek profitálni a keresőhirdetésekből vagy csak text linkekből.

Aki nem itt kíván hozzászólni, annak észrevételeit az alábbi címen várom: annasebestyen@gmail.com.

Posted in Clickfraud, felhajtott kattintás, Google, keresőmarketing - SEM, kulcsszavas hirdetés, magyar, Magyarország, PPC (pay per click), CPC | Leave a Comment »

A Google felvásárolta a YouTube-ot, video-spray

Posted by BizBigyó - október 10, 2006


Az eddigi legdrágább felvásárlást a web 2.0-ás fejlesztések közül kétségtelenül a Google produkálta a Google saját videoszolgáltatásánál nagyobb sikert (látogatottságot, felhasználói számot) magáénak tudó YouTube integrálásával: az ár 1,65 milliárd dolcsi. Nem is csoda, a YouTube-on naponta 100 millió rövid videofilmet töltenek le: hírszeleteket, házikészítésű farigcsákat, SouthPark jeleneteket, Elvis Presley, ABBA klipeket vagy bármi egyéb böszmeséget. Már korábban megindult a beszéd, hogy a Google vagy a Yahoo az esélyes befutó. A Bloomberg híradása szerint Chad Hurley és Steve Chen a YouTube alapítói (+65 fő) csatlakoznak a Google rohamosan növő, kb. 6000 8000 fős stábjához. Két éve indultak és rejtély volt, hogy honnan a pénz az irdatlan kapacitás biztosítására, ez most már nem kérdés, a Google szerverparkja garancia a videohalmozásra. A Google rizikót vállal, ez tény: újabb szerzői jogvédelmi perek garmadát. De elég edzettek már ezen a téren, hiszen a Google Video is állandóan hadakozott a jogvédőkkel.

 

Akkor miért éri meg egy ilyen kockázatos fúzió? Kiindulási pontként vegyük azt, hogy a Google többmilliárdos bevétele 98%-ban abból származik, hogy milliónyi cég fizet azért, hogy a Google keresőjében benne legyen a hirdetése (ha beütsz egy keresőszót, a megjelenített honlaplista jobb oldali, keskenyebb oszlopa mutatja a ‘szponzorált linkeket’ vagyis a fizetett hirdetéseket, a bal meg az úgynevezett természetes találatokat, ami nem pénzre megy, hanem durván leegyszerűsítve ‘több beérkező link, magasabb hely’ elven rangsorolódik).

 

Az elemzők nagy része szerint a Google hirdetési rendszere remekül illeszkedik a YouTube tengernyi klippjéhez (szöveg vagy épp videoformátumban): minden címke, ami a YouTube-ra feltöltött kisfilmek keresését segíti, egy-egy kulcsszót jelent a Google hirdetői számára: ha a hirdető reklámszövegében is benne vannak a kliphez kapcsolódó kategóriák (pl. ‘Lopez’ vagy ‘Lopez, melltartó’), akkor a felhasználó könnyen átkattinthat a videoablak mellett elhelyezett hirdetésre (maguk a hirdetések persze a Google programjához csatlakozó egyéb portálokon, blogokon, hírek, cikkek mellett is futnak) vagy a klip első néhány másodperce elé illesztett Lopez reklámfilmre. És minden átkattintás látogatót hoz az oldalnak (pl. Lopeznek vagy a viszonteladóinak) és néhány centet vagy dollárt a Google-nek. Tiszta sor, jó üzlet.

 

Az, hogy a YouTube-on is megjelennek a nézők előtt a reklámok, azért is nagy szó, mert a kattintásokkal történő visszaélések (clickfraud) vagyis álkattintások ügyével, pereivel is zaklatott Google néhány óvatosabb hirdető ügyfele úgy dönthet, hogy csak a keresőkben hirdet, és nem az egyébként bónusz lehetőségként is kínálkozó tartalomhálózatban (azaz portálokon, fórumokon, híroldalakon, naplókon stb.). De ha a tartalomhálózat olyan nagy portálokkal gazdagodik mint a YouTube, akkor egyszerűen nem lesz értelme csak a keresőkben hirdetni és a versenytársaknak átengedni a potenciális ügyfeleket (a fenti példában pl. a Triumph, a Sariana vagy egyéb melltartóban utazó cégeknek, ügynökségeknek). Kétségtelenül drága volt a felvásárlási ügylet, a korábbi, viszonylag olcsóbb startup felvásárlásokhoz képest, hosszú hónapokig tart, amíg megtérül a befektetés, de azt mindenképp számításba kell venni, hogy így a Google a saját szolgáltatásának vonzerejét növelte meg. Csak az USA-ban 34 millió egyedi látogatót hoz a YouTube, és a videónak, a mozgó, színes, szagos médiának nagy a jövője. No meg a kanapéknak és a rágcsáknak is.

 

A YouTube integrálásával a Google a 2. leglátogatottabb internetes céggé lépett elő, az egyébként is előkelő 3. helyről (a riválisok persze a Yahoo és a Microsoft, számokban: 101 millió, 106 illetve 98,5 millió, az említés sorrendjét követve, a Nielsen-NetRatings statisztikája alapján). A hírre a Google részvényárak azonnal megugrottak, ahogy a hírt tárgyaló weboldalak, közösségek száma is. Nálunk ez pont éjszakát jelent, de a tengerentúl most nagy a susmorgás, szakértés, Nasdaq kommunikálás. A YouTube nem technológiai hanem marketing befeketetés volt, ezért nem is érdemes összevetni a korábbi felvásárlások összegét (még ha sokkal okosabb kezdő vállalkozásokat vagy ötleteket is vett meg a Google, a YouTube-hoz képest potom pénzért). A felhasználók figyelmét vette meg a Google, és tekintve egyelőre limitált életkorunkat, a tét nagy, a vásárolt áru kincs de illékony, és nagy érte a verseny. Hogy a Google a MySpace-szel is kiegyezett (kb. 50 millióra saccolt tényleges felhasználó és még egyszer ennyi kitalált vagy reklámfigura–lásd R2D2 a wiwen) augusztusban, mi sem természetesebb. Nálunk is nyomulnak a hirdetők a mi fogalmaink szerint nagy látogatottságú magyar nyelvű portálokra és közösségi oldalakra. Az más kérdés, hogy mennyire figyelik ésszel a hirdetők a kampányok alakulását (a megjelenés még nem sokat mond a sikerről, az átkattintás már kicsit többet stb.)

 

Hab a tortán, hogy a felvásárlás hivatalos bejelentése előtt még gyorsan nyélbe ütöttek három kis üzletet Goo és Tube, és épp a világ 3 legnagyobb lemezkiadójával: zenés videók kerülnek fel, úgyhogy nem kell a legbéndzsább házilag másolt klipeket néznünk. A hirdetési bevételeken osztoznak pl. a Universal Music Grouppal, meg a Sony BMG-vel is. A tévé is beszállt, az NBC-n túl most már a CBS is feltölt műsorszeleteket. Mutass egy kicsit és kelts érdeklődést az egyre elismertebb mottó, legyűrva a szolgáltatók paranoid . A YouTube időkorlátja pont jó arra, hogy ne akarjuk a Gyűrűk urát vagy a Ben Hurt tízperces klipes egységekben nézni, viszont szusszantsunk a főnök ebédideje alatt, vagy hiánytalanul kitöltsük a körömlakk-száradásnyi üresjáratokat.

 

És hogy mi a legnézettebb klip? Egy hatperces film A tánc fejlődése címmel: `Evolution of Dance ‘ (legalább 60x feltöltötték már, és persze ennél van a milliós nézettségszám jelezve, a többinél meg az aktuális). Kiváló az alapelemek elsajátítására (Jacko, kungfu-fighting, break, ice-ice baby…) De ha már evolúsön, akkor ugyanezen cím alatt ez is fut. És milyen hirdetés fut mellettük most? Hááát, az napról napra változik. Ahogy várhatóan a nevét megtartó YouTube minősége, és a kísérleti terepnek maradó Google Video is.

Posted in AdSense, AdWords, Clickfraud, felhajtott kattintás, Google, Keresés, kulcsszavas hirdetés, PPC (pay per click), CPC, reklám, videó, videóhirdetés/ videóreklám, YouTube | Leave a Comment »