BizBigyó

Bejegyzések az üzleti webbálna hátára – online marketing

Archive for 2007. március

3:0 a félidőben, a végén webhárom

Posted by BizBigyó - március 8, 2007

Zsíros deszkások(szevasztok!)

Kemping bringások (szevasztok!)

Aligha lehet, vagy mégis és talán, elérkezett a webhárom, amikor egymással holtomiglan holtodiglan vitázik a webegyes, aki szerint az egy és oszthatatlan web van, mert autó.01 és autó.02 sem volt, csak folyamatos fejlődés, meg a webkettes, aki szerint van egy fejlődési ív, annak van történetisége, lehet tagolni bizonyos korszakokat, és pl. volt ipari forradalom 01 meg ipari forradalom 02 is, meg tán több is.

Közben minden hasonlat sántít, az egymásnak ellentmondó megközelítés meg vagy ünnepli a jónép webhasználatát, vagy korai www őslakóként csak zavarja, hogy a ‘sok hülye’ is felfedezte az internetet. Ha valami irritál, az ezafajta elitizmus. Mintha semmi jó nem származna abból sem, hogy Juli néni tud olvasni, de csak Románát olvas, meg keresztrejtvényt fejt. Biztos, hogy csak annyit csinál Juli néni? Tényleg ennyire sarkítva lehet csak látni a webkettőt?

Én meg örülök, hogy blogolhatok, mint későn jövő webkettes hajtás (sorry, ez van) – és semmi bajom azzal, ha van történetiség is egy dologban. Vagy éppen hype. Sőt, elmegyek egy ált.isi újságíró-szakkörének 1-2 blog workshopot tartani, nehogy lemaradjanak a srácok a webkettőről és csak a ‘webnégyben’ ébredjenek.

Az már egyszer biztos, hogy igen kevesen hajlanak a webegy-webkettő wikingek közül az ‘egyet-nem-értésben egyetértésre,’ ami véleményszabadságra meg békés együtt ill. egymás melletti élésre ad lehetőséget. Ahelyett, hogy csinálnánk a dolgunkat. Részemről ennyit ért meg ez a vita. Pont.

Reklámok

Posted in magyar, Magyarország | 10 hozzászólás »

Mit várjunk, várhatunk a testreszabott kereséstől?

Posted by BizBigyó - március 6, 2007

A testreszabott keresésről (personalized search), annak várható hatásairól beszélgetett Gord Hotchkiss a Google két vezető munkatársával,

  • Marissa Mayerrel (a felhasználók szemszögéből nézve)
  • és Matt Cutts-szal (a keresőoptimalizálók szemével nézve)

A testreszabott keresés a jövő a Google szerint. Hogyan befolyásolja ez a kapott találati listákat, és az erre épülő szolgáltatásokat, mint pl.  a honlapok optimalizálását?

(még a héten jön a folytatás, egy rövid magyar összefoglaló és komment – de akit felcsigáz a dolog, ne fogja vissza magát: a Matt Cutts interjú teljes átiratban megtalálható a Search Engine Land oldalán)

Posted in Google, interjú, Keresés, Keresőmotor, keresőoptimalizálás - SEO, online keresés, Találati lista - SERP, testreszabott keresés | 1 Comment »

Vendégszoba

Posted by BizBigyó - március 6, 2007

Az Origo Vendégszobájában a héten:
Vityi Péter
a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója
Március 7-én (szerda) 11 órakor

Peresztegi Zoltán
a Google hazai képviselője
Március 14-én (szerda) 10 órakor

Posted in interjú | 2 hozzászólás »

Hányas a blogod a Miner szerint?

Posted by BizBigyó - március 5, 2007

Bártházi András a Miner blogkeresőben most előrukkolt a BlogRank nevű osztályozási rendszerrel (persze Google PageRank algoritmusra hajaz a rendszer): 1 és 10 közötti osztályzatot kapnak a blogok a befelé mutató linkek alapján, azaz ‘Ki linkel rád, a posztodra?’ A találati listában az egyes blogdobozok jobb alsó részébe került óvatos halványszürke színnel az adott blog keresőbarát-erősségi szintje. Ideális esetben a keresőbarát szint megegyezik a népszerűséggel, sőt az aktuális relevanciával, de ez a guglinál sincs így, nincs még tökéletes kereső.

Andris szerint a hazai bloggerek nem igazán linkelnek egymásra, ezért nem lett volna értelme (egyelőre) a Technorati típusú rangsorolásnak – kár, a Google PageRank modelljében csak 1-10 skálán lehet ‘versenyezni’, a Technoratin nagyobb a skála, sűrűbb a verseny, látványosabb az előbbre jutás, pl. nem 9-ről 9-re, hanem 15132-ről 11054-re ment fel Béla blogger a rangsorban, és már 32 helyett 48 befelé mutató linkje van stb. Szóval a Technorati modell az, ami rendszeresebb és intenzívebb aktivitásra sarkallja a bloggereket – sokan saját magukkal versenyeznek, nem feltétlenül másokkal, vagy csak kíváncsiságból megnézik történt-e valami. Ez egy tízes skálán nem annyira izgi, mint egy többtízezres skálán, ahol több szint van előbbre lavírozni/ mandénerezni.

Viszont az is igaz, hogy ehhez jóval több releváns keresztbelinkelés kell – nem spam, hanem tényleges elismerés, hivatkozás.

Biztos, hogy lesznek olyanok, akik nem értenek egyet a kapott osztályzattal, pl. ilyen lehet a sorozatjunkie.hu, ami, a jelenlegi állás szerint, hasonlóan az általam kevésbé ismert mókusmaszat blogjához, 2-es blogrankben ragadt – vsz. egyszerűen azért, mert a miner rendszere még kevés linket lát a blogra. Reméljük, gyorsan javul a rendszer, és Andrisnak lesz ideje reagálni a rangsorolási panaszokra is. Ne fogjátok vissza magatokat feedbackkel – de azért ne recés baltával essetek a hobbiprojekt blogkeresőknek – akár a Minerről, akár a Blogsearch-ről van szó.

Mindeközben a Blogsearch látogatottsági rekordról számolt be – a web 2.2 symposium, és talán a most is folyó igényfelmérés hatására is.

(Zsolt, András: nem teszitek ki blogposztban a kérdőívet? Hátha beesik még egy pár. Külön köszönet Keménykalapéknak, akik saját mikroközösségi bloggereiket is beszervezték. Eredményhirdetés kb. 2 hét múlva, addig türelmet kérünk.)

Posted in Keresés, Keresőmotor, magyar, Magyarország, online keresés | 4 hozzászólás »

Web 2.0 üzleti szempontból: web 2.2 symposium

Posted by BizBigyó - március 2, 2007

A web 2.0 üzleti modellek c. beszélgetést jegyzeteltem.

Web 2.0 üzleti modelljei – Reklámok a blogokon és a közösségi oldalakon (blogteres szponzorált blogok, indexes normál banneres blogok, freeblogos önkéntes banneres kísérlet, Adsense és magyar verziói, E-Target, stb) – Berényi Konrád (onlinemarketing.hu), Kálmán Tamás (etarget.hu), Kiss Attila (Carnation Zrt), Novák Péter (Kirowski) – Moderátor: Nagy Bálint (MRSZ)

A beszélgetés érdekes volt, több szempontból is. Sajnos a címadás egészen más elvárásokat ébresztett a hallgatóságban, mint az, amiről végül ténylegesen szó esett. Ettől még tanulságos volt pl. két vezető reklámügynökség megközelítését hallgatni (mantra: kampánycél), hiszen valahol rajtuk mérhető az általánosabb piaci hozzáállás.  Van még hova fejlődnünk az ügynökségekkel, a médiával, az ügyfelekkel. Véleményrovat helyett álljon itt a beszélgetés 70%-a.
Nagy Bálint

Jelképes értékű hogy egy print sajtót mindenki a kezébe vehet (az ajándékcsomag része 1 db Népszabadság) -egy lesajnált weben kívüli médium, ami ma is sok pénzt hoz. Ezzel szemben itt a trendi szexi web univerzum. Erdélyi Zsoltot idézve: “soha nem fektettek ennyi pénzt önjelölt próféták médiumába.”
Kérdés: a wb 2.0 megmarad az internetkultúra belső jelenségének, vagy behatol az üzleti világba?
Kiss Attila (Carnation)
iwiw wisszahozta az árát, működik
Berényi Konrád (Onlinemarketing.blog)
nem azt kell nézni, hogy web 1 v. 2, hanem hogy hol a felhasználó: hirdetés v. szolgáltatás v. más modell – az számít hol lesznek az emberek
Kálmán Tamás (Etarget)
de itt van bevétel-megosztás
BK kontráz:
a web 1.0-ban is van bevétel-megosztás: az index.hu újságírója is részesül az index reklámbevételéből
Novák Péter (Kirowski – aki “nem egy blogger mint a Doransky,” ahogy Karafiáth Orsi korrigálta egy korábbi feltételezését)
A poén nem a web 2.0 önmagában, hanem az, ahogy digitalizáljuk a médiumokat – sok zűrzavart okozva, de a fogyasztóknak kellemes változás lesz

Nagy B
Miben nyújt többet v. mást?

NP
Egyetértve Konráddal, csak az érdekli a hirdetőket, hogy hol érik el a fogyasztókat. Ezen belül van egy érdekes folyamat, az ami Magyarországon web 2.0-ként ismert, ott akár 1-2 millió fő is megfordul, de a hirdetők még nem juthatnak be ezekre a felületekre, nincs rá üzleti modell. (kföld: google, Mo.. index v. sanoma)
BK
mit lehet ajánlani a hirdetőknek? Tavaly nyáron volt egy kutatás arról, hogy a webes technológiák milyen módon változtatják meg a fogyasztói szokásokat, többcsatornás fogyasztás a jellemző. Lesznek felhasználók, akiket csak ezeken a szolgáltatásokon keresztül tudunk elérni.
Kiss A
Az iwiw 1 mFt
de egy ember elérési költsége nagyon alacsony.
NP
Mindenütt van olyan százalék, ami miatt meg lehet jelenni a tömeg miatt. 1-2 kivételtől eltekintve az történik, hogy a hagyományos reklámot erőltetik rá az új modellekre. Ráadásul a tartalomelőállítók sem (tegnapi blogszolgáltatós beszélgetésből kiderült: a bloggerek nem veszik örömmel a rájuk erőltetett reklámot – Doransky)

NB
Edukálni kell a szakmát?

NP:
A reklámozók mennek a fogyasztók után tűzön-vízen keresztül. A technikai feltételek sem adottak, hogy könnyen, egyszerűen nagy tömegben tudjanak megjelentetni hirdetéseket a web 2.0 tartalomszolgáltatók oldalain.
KT
Én is úgy látom, hogy hagyományos modelleket próbálnak ráhúzni. Részünkről volt arról, szó, hogy kikerüljenek a linkjeink a blogokra.
NB: Miért nem történt ez meg?
KT: Mert nincs kitatlálva az üzleti modell, kinek mennyit adjunk és hogyan.
KissA
bevételmegosztás: tavaly személyes blogokon is elhelyeztünk hirdetéseket. Ott már megtörtént a bevétel bloggerek és tulajdonosok közötti megosztása.
BK
De a bloggerek nem úgy érezték, hogy ebből fognak megélni
KissA
A bloggerek nem is ezért csinálják, hanem mert szeretik
NP
Szerintem az nem üzleti modell, hogy alkalmi kampányokért kapnak a bloggerek pénzt, viszont ha AdSense vagy Etarget linkek vannak kinn, az inkább annak nevezhető.

NB
egész nagy dzsungelből, hogy vegye ki a részét? van-e ilyen USP? pl. óriásplakáton nagy kép, kevés szöveg stb. Mi a USP a web 2.0-ban?

NP
A web 2.0-ban nem a tévészpot passzív fogyasztása, hanem az interaktivitás a jellemző, pl. videó feltöltése, megosztása tökéletesen jó példa.
A múlt héten futott egy Mentos külön rovat a YouTube-on – egy részét a márka állította elő, más részét a fogyasztó – sok-sok időt szereznek így a hirdetők a fogyasztók életéből. Más kérdés, hogy ebből mennyi pénzük származik. Pl egy vírusmarketing nem hoz óriási bevételt.
BK
Az ügyfeleimnek nem mindig ajánlom a web 2.0-át. Az iwiw pl. akkor válhat web 2.0-ás hirdetéssé, ha gerillázok, de akkor a szolgáltató nem fog szeretni. És van olyan szolgáltatás, ahol a web 2.0 nem jó, nem használható. Az Etargetes és AdSense-es modell arra épül, hogy nem érdekel, hogy hol, de találjam meg a potenciális fogyasztót. A Tartalomnak feleljen meg a hirdetésem, és ne a hirdetők elvárásainak.
KT
targetálás másként működik, mint az 1.0-ás hirdetés esetében. Az a lényeg, hogy az adott fogyasztó milyen demo adatokkal rendelkezik

NB
behatárolt célcsoportot el tud érni. Vannak eszközök arra, hogy bemutassátok a hirdetőknek, edukáljátok őket? Az interaktivitásra Ti kidolgoztok technikákat?
NP
nincs külön árazás, uolyan eszközöket megpróbálunk eladni
NB
miért szórakozzak én az internettel, ha a tévével elérem az ügyfelek óriási százalékát?
BK
Van, akit a tévén nem tudsz elérni, a hardcore webkettes szolgáltatásoknál a minőség a lényeges. Ügyféllel a tárgyaláson bizonyos fogalmakat nem tudunk használni. Tanácsadóként nem arra optimalizálok egy kampányt, hogy minél több AV legyen, hanem hogy az ő céljai valósuljanak meg. Fontos, hogy mit mondanak a fogyasztók a termékről. Ez egy minőségében más típusú elérés, véleményvezéreket ér el, üf evangélistákat tud magához láncolni
KissA
Az ügyfelet nem érdekli, hogy web 1 vagy 2, web 2-re azt mondaná, hogy egészségedre. A Márka és a Véleményvezér számít.
KT
Az Etarget hivatalos blogja Konrád onlinemarketing.blogja. Amióta ott megjelennek posztok, picit megváltoztak a vélemények az etargetről is. Olyan is előfordult, hogy a kommentekben egy nagyon jó ötletet olvastunk, és beépítettük a szolgáltatásunkba.
NP
Megpróbálunk picit előrelátni, mire ugranak a fogyasztók. Kell olyan dolgokat is csinálni, amitől az ügyfél innovatívnak, úttörőnek tűnhet.
Kiss A
A kampánycélokat nézzük, nem azt, hogy web 1 v. 2.
BK
2005 ősze óta írok egy blogot, az ismertségemet és a kapcsolati rendszeremet a blogomnak köszönhetem.

NB
Lehet egy témát, személyiséget annyira felfújni, hogy érdemes legyen hirdetni ott? Mit szóltok a szimpatizáns kattintásokhoz (idézet blogból)
Kiss A
senkinek nem érdeke, se a hirdetőnek, se az ÜF-nek.

Közönség kérdése 1
Milyen jövőjét látjátok a fizetőssé váló webes szolgáltatásoknak?
KissA
mass media estetében nincs rá esély
BK
pl. Wolf Gábor KKV körben népszerű blognavigátor programja működőképes.
NP
most is sokan fizetünk – az iwiw bevételt fog hozni, DM adatbázisokban is (admail, optimus, maxima) benne vagyunk.

Petényi Márk
Vannak elérési és tranzakció alapú modellek,  és ezen belül rengeteg üzleti modell DE itt nem esett szó üzleti modellekről.
igenis van a web 2.0-ának USP-je, erre nem kaptunk választ. Pl. a vírus-, és gerillamarketing – kkv-knak, egyik USP
nagy cégnek nem jelent semmit, kis cégnek viszont sokat – long tail kihasználása.

Q: adfilter jön, mit tesztek ha tömeges lesz?

stb.
ennyire volt aksim.

Posted in Online marketing | 2 hozzászólás »

Nyíltabban közelíti meg a Google az AdWords álkattintások ügyét

Posted by BizBigyó - március 1, 2007

Elég nagy volt már a nyomás nemzetközi szakmai berkekben, hogy a Google legyen nyíltabb a ‘clickfraud’-ot, avagy a kitervelten, különös kegyetlenséggel, nyereségvágyból elkövetett kattintásokat illetően: hány igazi látogatóm van, és hány olyan ‘látogató’ aki aznap már hatszázhatvanhatodjára kattint a hirdetésemre, nem azért mert beakadt a mutatóujja, hanem mert

  • vagy pénzéhes tartalomszolgáltató és kell neki a bevétel (AdSense rendszerrel visszaélők),
  • vagy vérszemet kapott versenytárs, aki ezzel szerel le minket a versenyből.

Komoly kérdés, komoly probléma, és még komolyabb, megelőző problémamegoldás.

Szóval, kb. hány százalékban valósak a kattintások, és milyen arányban van az, amit a rendszer nem szűr ki?

Röviden: a Google (Inside AdWords hivatalos gugli blog) becslései szerint kb. 0,02% az, ami a hirdetőket érintheti, a többi garázda, feltupírozott kattintás a valós idejű, automatikus szűrőrendszeren fennakad. Mégegyszer: a szűrés valós idejű, tehát a kapott jelentésekben már nem kell keresni a kákát és a csomóját. A 0,02% pedig utólag, a hirdetők visszajelzésére kerül a műtőasztalra.

Shuman Ghosemajumder bemutatja a háromlépcsős ellenőrzőrendszert, ami két megelőző és egy utólagos lépésből áll

  1. proaktív lépés 1: az álkattintások elsöprő többsége fennakad az automata szűrőkön
  2. proaktív lépés 2: automatizált algoritmus és humán elemzés mix
  3. reaktív lépés: (igen ritka) a kattintás – minőségvizsgáló csapat (click quality team) akcióba lép (nos igen, erre a fokozottan bizalmi munkára nagyon kevés alkalmazott van, nem véletlenül)

Az első két lépés eredményét láthatjuk a számlaösszesítőn (billing summary).

A kulcsszavas hirdetési kampányokból érkező valós látogatók aránya a hobbi, rivális vagy nyerészkedő kattintásokhoz képest:

  • 90% hiteles látogató, aki a szponzorált linkre kattintott át
  • 10% álkattintás (nem igazi látogató)

Uramatyám, akkor minden tizedik kattintásom hamis, és beperelhetem a Google-t??? Nem.

A 10%-os álkattintásokból a Google rendszere azonnal kiszűri majdnem mind a 10%-ot. 10%-os álkattintásból 9,98% megy a kukába, 0,02% utólagosan, reaktív módon szűrt álkattintás. Hasonlóan az email spam-szűréshez, amit a gmail megint spam és scam terén is nagyon minőségi módon valósít meg.

A Google AdWords hivatalos blogjában közölt adatok főként az angol nyelvű világpiaci becsült adatokra állnak, az álkattintás a hazai piacon messze kisebb arányban érvényesül – már csak a nyelvi közösség, vagyis a piac kisebb mérete miatt is.

A Google cég, Shuman Ghosemajumder nyilatkozata szerint (l. lent Washington Post cikk) 2006-ban kb. 2 millió dolláros visszatérítést adott a panaszos hirdetőknek az álkattintások miatt. Az egész online marketing iparágat érintő kattintásos visszaélések ügyében a Google szorgalmazza egy független hivatalos Médiamérő Tanács (auditáló szervezet) munkáját és igen, hajlandó lenne a szükséges adatokat kiszolgáltatni a tanácsnak. Ezt a kijelentést nézve, nem is értem, hogy miért nincs a tagok listájában, ha a Yahoo és a Microsoft meg ott van. Danny Sullivan kérdése, hogy miért pont most változtatott a Google az eddigi politikáján?

Mielőtt a Google ügyfélszolgálathoz fordulnánk, mondván, hogy gyanúsan megugrott a látogatószámunk, (de ez igaz az Etargetre is), először nézzük meg, hogy pl. nem esett-e ki mostanában egy (nagyobb) versenytárs, nem bővült-e a hirdetési rendszer tartalomhálózata 1-5-60 nagyobb szájttal (l. Etarget lap.hu bővülése) stb.

További kapcsolódó olvasmányok:

Posted in AdSense, AdWords, Clickfraud, felhajtott kattintás, Google, Keresés, keresőmarketing - SEM, Keresőmotor, kulcsszavas hirdetés, Marketing, online keresés, Online marketing, PPC (pay per click), CPC, szponzorált link | 11 hozzászólás »

Simó György, iwiw: a siker kulcsa az intézményesedés

Posted by BizBigyó - március 1, 2007

Web 2.2 symposium, közvetítés – nem szerkesztem agyon (amit sikerült a Google Docs-ba bevinni, az nagyjából ennyi). Simó György jó volt, érdekes, vicces, vannak jó változások. Nekem akkor is hiányzik az iwiw operatív management és a felhasználók közti kommunikáció, de én már ne szóljak semmit, ha lejöttem/ kiíratkoztam az iwiről. Szóval, Simó (többnyire saját szavai):

Az iwiw nagyobb falat, mint gondoltuk: amikor megvettük a szolgáltatást, működő szoftverrel erős potenciállal, néhány magával hozott gyermekbetegséggel, nem gondoltuk, hogy ennyire próbára teszi a csapatot, akik még egy csomó más dolgot is menedzselnek.
Fontos volt, hogy az iwiw működőképes legyen (infrastrukturálisan meglegyen a vas), de voltak más, nem technológiai gondok: rögtön a megvásárlás napján adatvédelemmel kapcsolatos problémák merültek fel az index segítségével (közönség röhög). Akkor is és azóta is, az iwiw egy ellenséges környezetben működött: személyes érintettség okán mondom, azóta is köröznek olyan levelek a rendszerben az én nevemben, hogyha nem küldöd tovább, akkor Erdélyi Zsolt (Zsolt épp akkor ül le a teremben) fogja egész nap előadásokban részesíteni (megint röhögés).

Fontosabb adatok:

  • 670.000-ről 1,9 millióra nőtt a regisztrált felhasználók száma – ma kb. 10-15%-a lehet ennek a csaknem 2 millió főből nem személyes felhasználó, hanem vagy társaság, vagy ‘vagyok aki vagyok’ típusú felhasználó
  • A napi látogatószám jelenleg kb. 1 millió (400.000 volt a felvásárláskor)
  • napi 200 millió tranzakciót bonyolítunk (36m helyett)

Mi most az iwiw?
Simó: Szerintem fű alatt irtózatosan fontos dolog valósult meg az iwiwen, miközben keressük, hogy van-e valamilyen regisztere az internethasználóknak, felülről való kezdeményezés nélkül létrejött a who is who, telefonkönyv – ez elég fontos.
Ilyen méretek mellett 1,6m ember adja meg a demo adatait, kicsit torz adatok – persze nem a teljeskörű magyar lakosságra húzhatjuk rá.

A siker kulcsa, hogy az iwiw intézmény lesz-e vagy sem, ha valamilyen módon intézményesedik, hogy a napi heti rutinom rendszeres része, akkor az siker, ha standard elemmé válik a mindennapokban – erre kell leginkább vigyáznunk, és erre építhetők a fejlesztések.
Az iwiwen nemcsak emberek, hanem öndefiníció szerint szerveződő csoportok is megfogalmazzák magukat, külső moderálás nélkül társas kapcsolatok új megfogalmazása megy végbe. De az iwiw nem myspace, a saját logikája szerint kell vele dolgozni, márcsak amiatt a tény miatt is, hogy az iwiwen mindenki saját névvel, címmel szerepel, és alapvetően nem aliasokkal. Ezért nagyon komoly dolog van rábízva a szoftverre, konzervatív szolgáltatásfejlesztési filozófiával állunk szembe. Megpróbálunk óvatosak lenni, ha arról van szó, hogy hogyan kellene 1,5 millió emberrel egyszerre beszélni – persze nem is kell….(mobil csörög) telefont kikapcsolni nem lehet olyan bonyolult, nem is sikerült…(Simó György odadobja Pohly Ferencnek, hogy kapcsolja ki)…1,5 millió emberrel való komunikációval ne jöjjön vissza vmi irtózatos rakéta. Nem lettünk aktívak az iwiw kommunikációban. Valamelyik felhasználónál azt olvastam, hogy “egész ügyesek az iwiwesek sajtóközleményekben, de nem a közösségi kommunikációban.” Egész egysszerűen azért mert nem akarunk 1,5 millió emberhez hangosbemondón keresztül beszélni

3 irányba szeretnénk továbbmenni
(ami ma az iwiw, az lényegesen kisebb, mint, ami lehet, ha végigmegyünk ezen az úton)

  • közösségiségben egymással való kapcsolattartás: pl. csapatok, társaságok megjelenését támogatjuk (sörivók, vagy györgyök társasága, személyes kedvencem) mivel az iwiwet térnek tekintjük, csoportos sms küldési lehetőség, szavazások (pl. még mindig dj Palotai-e a DJ-k királya, vagy kell-e háború vagy nem)
  • hogyan lehet UGC-t (felhasználók által készített tartalmakat) beilleszteni pl. tageléssel láthatóbbá váljanak tartalmak
  • hogyan lehet kimenni más platformok irányába: pl. Vista letölthető iwiw gadget/ widget, iwiw API (saját alkalmazások integrálására lehetőség)

update:

Shadowrider a Simó sessionről: simó gy. rizsázik a wiw-ről. gyakorlatilag semmit sem mond, de azt legalább jó hosszan.

Szedlák Ádám szerint: Simó György előadása lassú és hosszú

Oké, vállalom, nekem az is információ volt, hogy most épp mi a szokásosan tartózkodó megközelítése az iwiw cuccnak, bottal piszkálják-é avagy már szívószállal. Eltérően csapódnak le dolgok: nekem érdekes volt az iwiw csapásiránya(i), az akkori és a mostani adatok összevetése, a mit csináljunk a fake nickkel, annak a kényszermegfilozofálása, hogy miért is képtelen az iwiw kommunikálni a felhasználóival, a yellow pages szerepbe való kényelmes besüppedés stb. stb., (plusz tökéletesen elszórakoztam a Si-mókán… )

Ahogy az üzleti modelleknél is érdekes volt az is, hogy mi maradt ki, pl. a webkettes üzleti modellek körbejárása, vagy legalább szorosabb érintése, a felsorolt marketingstratégiák helyett ill. mellett. De az is lehet, hogy csak a jó és pontos címadás maradt ki.

Posted in Közösségi Oldalak, magyar, Magyarország | Leave a Comment »