BizBigyó

Bejegyzések az üzleti webbálna hátára – online marketing

Archive for the ‘kockázatelemzés’ Category

Megbüntették a SEO ‘garantált helyezést’ ígérő marketing céget

Posted by BizBigyó - április 11, 2008

Mindenki, aki szereti a SEO-t és tisztességesen végzi a dolgát, hogy a kedves vevő weboldala látogatottabb legyen releváns kulcsszavakra, ki nem állhatja a gátlástalan keresőoptimalizálási cégeket, akik rontják a piacot (hiszen nem mindenki gátlástalan, de a vevő nem tudhatja ki az és ki nem).

Az USA-ban egy friss jogi precedens nagyobb hullámot indíthat el a panaszos KKV-k körében, valamint a SEO és SEM szakértők körében, akiken egyre nagyobb a nyomás, hogy standardizálják a keresőmarketinget mint iparágat, szolgáltatást, stb.

A ‘black SEO’ szemben a karatéval nem jobb mint a ‘white SEO’. A black SEO valamilyen szinten ismeri a keresőoptimalizálás eszközeit, de az a lényeg számára, hogy lépre csalja a gyanútlan vevőt hamis helyezési ígéretekkel és GARANCIÁVAL.

A white SEO, aki kb. olyan mint a doppingot nem használó sportoló, örülhet a hírnek, hogy van(nak) amerikai, nemzetközi precedens(ek) arra, hogy jogellenes SEO cégeket eltiltsanak a SEO tevékenységtől és súlyos bírságokat fizettesenek velük.

Nem tudom, Magyarországon volt-e már ilyen eset (Dr. Erőss Pál karizmája nem terjedt túl a nyolcvanas éveken – nem mintha ezen múlna, inkább a magyar keresőmarketinges cégek összefogásán, sztenderdizálási érdekein).

Az USA-ban az Internet Advancement cég borsos árat fizet ‘pusztán’ azért mert azt “garantálták” vevőiknek, hogy adott kulcsszavakra top pozíciót érnek el a legnépszerűbb keresőkben (bekerülnek az első 25 helyezett közé …):

a $118,386 civil penalty and $35,959 in attorneys’ fees.

82 kisvállalkozás perli a jogellenesen tevékenykedő keresőoptimalizálási céget. Szép szám a vajákos Biri SEO-jának. Mit mondhatnánk? Megérdemli. De mit is? Mert a cég nem bezár, hanem csak eltiltatik a jövőbeni SEO ügyfelek szerzésétől, viszont továbbra is kiszolgálhatja meglévő keresőoptimalizálási ügyfeleit.

Szintén ez a cég működik a 4GreatBuys.com domainen.

According to today’s settlement, Internet Advancement guaranteed that a customer’s Web site will appear within the first 25 links on major search engines, such as Google, Yahoo and AOL, when Internet users search for specific keywords.

via SEW

ps: arról nincs szó, hogy a CPC/ PPC, szponzorált linkes hirdetések kapcsán is hasonló visszaélések szoktak lenni és azzal mi a téma, inkább a SEO-ra került a hangsúly.

Posted in Élboly, Google, Keresés, keresőmarketing - SEM, Keresőmotor, keresőoptimalizálás - SEO, KKV (kis- és középvállalkozások), kockázatelemzés, online keresés, Online marketing, Találati lista - SERP, USA | 6 hozzászólás »

Kockázati tőkés blogok hálózata

Posted by BizBigyó - február 19, 2007

A kockázati tőkés bloggerek a feedburneren itt érhetőek el (összesen 62 blog – földrajzi bontás nélkül). A Google kereső + Lijit ‘wijit’-tel (sic) kereshetünk a blogposztokban, sőt: a blogrollban levő blogposztokban, a linkedinen, a deli.cio.us-ben – amit a blogger jónak lát – vagyis egy olyan szolgáltatás ami túlmutat a szokványos blogkeresőkön.

Rákerestem arra, hogy ‘Hungary’ ‘Hungarian’ ‘Budapest’ ‘magyar’ –

úgy látom a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület még nem fedezte fel ezt a csatornát. :) (és ezek szerint, a már meglévő 62 kockázati tőkés blog sem)

Sőt, alig-alig van magyarországi vonatkozású találat – ha van, az sem arról szól, hogy itthon mozog a VC piac, és vannak lehetőségek.

Pedig egy újfajta online kommunikáció is segíthetne abban, hogy a VC befektetési minőségben és volumenben is az élen maradjunk.

2004-ben még a lengyelek voltak a CEE listaelsők, 2005-ben pedig Magyarország, 147.247.000 euróval. Listaelsők a CEE-ben? Általában véve igen, a stratupokat nézve viszont nem (itt Románia vezet 3,751 millió euróval).
És mennyi jutott a hazai 147,247 millió euróból a magyar startupokra? 1.865.000 euró (állami ‘vissza nem térítendő támogatásokat’ leszámítva). Még mindig a felvásárlás – 64.538.000 euró- illetve a fejlesztés/ terjeszkedés – 62.349.000 euró – a vezető kategóriák. Vagy ez a versenyképesebb nyugat- európai (ill. amerikai) régióban is így lenne? A válasz: határozottan nem: az európai átlag 2005-ben 5% volt, míg a hazai 1,2% -vagyis még a CEE 1,8%-os átlagtól is elmaradtunk.

Mint Bruckner Zoltántól, a Primus Capital Partners LLC ügyvezető igazgatójától megtudtam, az európai startup befektetések a teljes befektetési volumen 5-6%-át teszik ki általában – tehát az 1,2%-os hazai mutató nemcsak a 2005-ös évben, hanem az általános trendekhez képest is jelentős különbséget mutat.

 

“Magyarországon az induló és korai szakaszú befektetésekbe érkező összeget, illetve ennek az egész évben befektetett kockázati tőkéhez való százalékos viszonyát érdemes a közép-európai régiós átlag, az EU átlag és az USA átlag tükrében megnézni. Az USA átlag 10-11%, az EU átlag 6-7%, a KKE átlag 2% és a magyar átlag 1,2%,” állítja Zoli. “Ez azért bosszantó, mert Magyarország az elmúlt 16 évben folyamatosan a legnagyobb közép-európai kockázati tőke célpont, abszolút értékben folyamatosan növekszik az összeg, és az élen járunk évi 100-140 millió euróval, de a korai szakaszba egyre kevesebb tőke érkezik. Kivétel az állami.”

Jó lenne tudni, hogy miért kerülhettünk a lengyelek elé összességében, de a román startup befektetési százalékarány/ hajlandóság mögé 2005-ben.

Az igazán aktuális kérdés számomra mégis az, – különösen a hamarosan jövő web 2.2 symposium, és az Interaktív Marketing konferencia tükrében – hogy miért nem kerülnek a hazai webhez kapcsolódó szolgáltatók startup cégei sokkal inkább a magyar és külföldi kockázati tőkések figyelmébe? Hogyan lehetne a helyzeten javítani?

A Google + Lijit tipp Fred Wilsontól jött.

Posted in Üzleti blog, Blogmarketing, kockázatelemzés, magyar, Magyarország, online stratégia | Leave a Comment »

Túl gyorsan nő a Google alkalmazottainak száma?

Posted by BizBigyó - november 22, 2006

Nincs ideje a Google-nek organikusan növekedni, olyan ütemet diktál a piac. Ennek az aggodalmának adott hangot Chris Sacca, a keresőcég ’különleges kezdeményezéseinek vezetője’ (rejtélyesen hangzik) Arról írt blogján, (személyes és nem hivatalos véleményét előadva), hogy leginkább attól fél,

  • Nem, nem a Microsofttól
  • Nem a feltörekvő vállakozásoktól, amik kiguglizhatják a Guglit
  • Hanem hogy túlságosan is bürokratikussá válik a cég, és túl sok hierarchikus szint épül be a vállalatba, ami megfojtja az igazi innovációt.

“Ahogy növekszünk, egyre több kollégánál (különösen a más vállalatoktól átpártoló alkalmazottaknál) azt érzem, hogy kísértésbe esnek, hogy a saját kis hűbéri rendszerüket kezdjék el kiépíteni, ráadásul SWOT elemzésekre és terjedelmes, hárombetűs rövidítésektől hemzsegő excel táblázatok készítésére adnak ki lépten-nyomon megbízásokat.”

A Google 1998-ban vette fel első alkalmazottját Craig Silverstein személyében, majd 1999-ben kezdte meg akkor még szerény méretű munkaállomást feltölteni emberekkel, ami olyan jól sikerült, hogy egy időben csak akkor tudtak közlekedni az irodában, ha a szomszédos asztalnál ülők teljesen begördültek a székeikkel.

2004-ben, (ekkor kb. 2000 fős a keresőcég) amikor a Google már 6 milliárd indexelt weboldalt kezelt, Dublinba költözött az európai központ, ahol 150 alkalmazott (35 országból) kezdte meg az európai műveletek koordinálását (Hamburgban viszont már 2001 óta működött értékesítési osztály).

Egy év múlva, már csaknem 5.000 embert foglalkoztat a Google Inc.

googlersgraph-google-growth.jpg

Most kb. 10.000 főnél járunk, ami hihetetlen növekedési ütem egy olyan cég életében, amely horizontális szervezeti kultúrát próbál fenntartani (minél kevesebb egymás alá rendelt osztállyal, tegeződős, baráti légkörrel, gyors és hatékony, viszonylag kevésbé torzuló, oldalirányú kommunikációval). És még ennél is több emberre van szükség ahhoz, hogy az egyre dinamikusabban növekvő keresletet ki tudják szolgálni abban aminőségben, amely a cég legfőbb termékének, magának a Google keresőnek a minőségi szintjéhez passzol.

Irdatlan sok időt és energiát jelent a több milliónyi egyéni Google AdWords hirdetőt, illetve AdSense tartalomszolgáltatót nap mint nap kiszolgálni. A helyzet egyszerűbb lenne, ha néhány nagyobb reklámcéggel állnának csak kapcsolatban, de ez jelentősen visszavetné a kulcsszavas reklámokból származó bevételt (no meg azt a filozófiát, hogy ’mi a felhasználóért vagyunk’).

Dennis Woodside a Google Fejlődő Piacokért felelős Igazgatója (illetve a UK, IE és Benelux piacok felelős vezetője), például azt is elmondta a blognak adott interjújában, hogy tkp. az egyik legnagyobb kihívás a Google számára, hogy rátermett emberekkel töltsék fel a pozíciókat, és annyira gyorsan, amennyire a cég hírhedten körülményes (több fordulós) felvételi procedúrája csak engedi.

 Magyar állásokat is hirdetnek folyamatosan, érdemes belevágni. Ugyanakkor, az Etarget, a Google legfőbb hazai riválisa, is bővíti a gárdát a terjeszkedés, a növekvő igények miatt. És hol találnak képzett embereket? Egyelőre nem nagyon, és inkább a napi szinten végzett munkában folyik a tanulás. Az online marketing iránt érdeklődők számára a keresőmarketing nagyon ígéretes jövőt jelent a pályán. Már csak a szélesebb körű, és államilag elismert, akkreditált képzés hiányzik a nagyobb volumenű tréningek beindításához. Addig is marad a Google angol nyelvű tréningje, a demók, és a ’próba-szerencse’ alapú folyamatosan finomodó kísérletezgetés a hirdetésekkel.

Posted in AdSense, AdWords, Etarget, Google, keresőmarketing - SEM, kockázatelemzés, Marketing, Online marketing, PPC (pay per click), CPC, reklám, SWOT elemzés, Vállalati blog | 6 hozzászólás »

Videós önéletrajz az online CV kommunikáció eszközeként: Aleksey tündöklése és…

Posted by BizBigyó - október 21, 2006

Bukása? Nem tudni. 11 oldalas önéletrajzát és 6 perces videós önreklámozását küldte el egy Yale egyetemista (bizonyos Aleksey Vayner) különböző Wall Street-i cégeknek, írja a New York Times. Az egyik HR-es annyira viccesen gusztustalannak vagy gusztustalanul viccesnek találta, hogy felnyomta a YouTube-ra. Sikerkalauz zselatinban.

A videós önéletrajz nem új műfaj, és már az sem, hogy az önéletrajzod végében megadod a honlapod vagy a szakmai blogod URL címét. Tényleg nem a régi típusú találkozások adják a jövőbeli fejvadászat, álláskeresés, munkahelyváltás alapját. A rich media (hang- és képi effektek) ugyanúgy megváltoztatja azt is, hogy hogyan tudunk sikeresen állást vagy új alkalmazottat szerezni. Ott van hozzá alapvetően a Google keresés, a MySpace/iwiw, és minden, ami többlet infót ad, a személyes találkozáson kívül, illetve azt megelőzően. Jó tehát a saját bejáratú kisfilm összeállítása, csak ne legyen túl mortal combat a póz, mert a közönség azonnal kiherél. De Aleksey-en ez nem találhat fogást.

Egyszerűen nincs még kész az a szakma, nincs olyan gondosan mixelt ügynökség, ami nyíltan felvállalja, hogy abban segít neked, hogy ha rád keresnek az interneten, akkor a lehető legjobb, legeladhatóbb és -vállalhatóbb arcodat lássák. Kéne hozzá egy HR-es, egy keresőmarketinges, egy designer, egy videofilm készítésében jártasabb ember (mondjuk jobb mint a lagzikra meghívott ‘rendezők’), egy, az adott területen jártas szakmai konzulens, meg egy nem létező webpszichológus. Hm, az már 5,5 ember. Ez így összeadva elég drága szolgáltatás lesz, ha beindul. Aleksey példájában viszont valami ilyesfajta szolgáltatás igénye fogalmazódik meg.
Ezt a szakmát mondjuk Online CV kommunikációnak vagy fejlesztésnek lehetne hívni, és ha valaminek van jövője, ez az.

De mi is van Aleksey-jel, akiről még nem tudni, hogy a ‘hogy kell csinálni’ vagy a ‘hogy nem szabad csinálni’ példája lesz.
A lent látható filmből megismerhetjük Aleksey sikerről vallott nézeteit, tánctudását, erőtől duzzadó body buildingezését, valótlan símutatványait, karatés téglatörését, de leginkább robotikus elszántságát, hogy kitűnjön a tengernyi jelentkező közül álmai állásának elnyerése érdekében. A Fox TV-nek nyilatkozó PR-os szakember szerint ez a legnárcisztikusabb, legegoistább, leghiúbb bemutatkozás, amit eddig látott, és a srácnál tökéletesebb befektetési bankárt nehezebb lenne találni. Épp ezért nem is érti, hogy Aleksey miért nem a jó oldaláról látja a nem kért hírnevet, és miért fenyegetőzik perrel.

Aleksey videofelvételének címe: Semmi sem lehetetlen/ Impossible is nothing

És mit mond nekünk Mr Bankár?

A sikerhez nélkülözhetetlen a fizikai jóllét és a megfelelő energiaszint (eközben Aleksey irtózatos súlyokat nyom ki, hol egyedül, hol 3 edző segítségével). A bukás kizárt, edzd a szellemedet, told kijjebb a határokat stb. Aztán a sikerkalauz mondatai jönnek: A sikeres emberek nem szerencsések, hanem nagyon specifikus mintákban gondolkoznak, amely hozzásegíti őket a lehetőségek sikeres megragadásához. Kitartóak, türelmesek és figyelnek a részletekre stb. stb.
Utána jön a tőzsdecápás rész: “Amikor kicsi voltam, a teniszedzőm azt mondta, hogy nem tudok futni. Amikor már tudtam futni, azt mondta, hogy nem jók a reakcióim, nem lesz belőlem jó játékos.” (Aleksey megvető hm-mel kíséri, a képek jó teniszezőként mutatják). “Aki kételkedik a sikereidben, azt zárd ki az életedből. Ne foglalkozz a lúzerekkel. ”

Aztán jön a dögös csávó rész:
“Szívvel csináld a sikert, ha dolgozol dolgozz, ha edzel, edzz, ha táncolsz, táncolj.” És itt egy cicifixes lánnyal (Nansi Xuval) megindul a csipőmozgás fekete feszülős naciban (valahogy a Fiestás gyerek meg SchNorbi keverékeként).
Az összefoglalás: ‘a siker mentális dolog, nem fizikai’ (khm, eddig kizárólag a pasi fizikai kondijához kapcsolódtak a felvételek). Végül szétzúz egy téglarakást, szemüvegben, fehér ruciban, ahogy kell. Felcsendül a klasszikus zene, crescendo, feliratok. Most még hírnek számít egy ilyen eset, de néhány év múlva, szerintem, szakállas vicc lesz.

Posted in interjú, kockázatelemzés, Marketing, Online marketing, online stratégia, USA, videóhirdetés/ videóreklám, YouTube | Leave a Comment »

Iparági összefogás a hamis kattintások ellen

Posted by BizBigyó - augusztus 28, 2006

Tegyük fel, hirdetünk a keresőben. Megkapjuk a jelentést, hogy a keresőhirdetési kampány szuperül teljesít, nap mint nap kimerítjük a napi költségvetési keretet, kellene is több pénz a kampányra, hogy a sok érdeklődő megtaláljon minket, ne kelljen nap közben leállni. Csak éppen a kutya se nézi meg rendesen a honlapunkat, nem nő a márkaismertségünk, nem jönnek a webről az ügyfelek–vagy legalábbis nem annyi, amennyit az átkattintási arányból (CTR) a keresőmotorok automatikus jelentése alapján gondolhatnánk. Valaki belepiszkált a rendszerbe.

A Google, és a többi keresőmotor bevételének alapját képező fizetési modell a kattintás alapú hirdetés (PPC vagy CPC). Az elmúlt évek során a kattintással történő visszaélések egyre szaporodtak, és egyre kifinomultabb módszerek alakultak ki, a ‘rablók’ és a ‘pandúrok’ részéről is. A visszaélést talán legegyszerűbben spam kattintásként képzelhetjük el, de egy spamnél jóval több kárt okoz. Nem pusztán irritáló, hiszen anyagi veszteséget jelent a hirdetőnek, ugyanígy anyagi kárt a keresőszolgáltatást biztosító cégnek, és nem utolsósorban, indirekt módon, veszteséget a felhasználónak is. Összességében tehát senkinek sem jó, csak átmenetileg annak a néhány tisztességtelen hirdetőnek, aki így akarja lenyomni versenytársát. Átmenetileg, hiszen hosszú távon ez sem működik, ha a PPC mint fizetési modell megszűnik.

Éppen ezért iparági szintű összefogást kezdeményeztek a nagy szolgáltatók, a Google, a Yahoo!, az Ask.com, a LookSmart, a Microsoft és még sokan mások. Az együttműködés a Click Measurement Working Group nevet kapta, azaz Kattintásmérési Munkacsoport (igen, ez angolul jobban hangzik).

De mit kell egy kattintáson mérni?

Azt gondolnánk, hogy a kattintás egy egyszerű fogalom, mindenki érti, és nincs mit rajta magyarázni: egy klikk az egy klikk.

A kattintások után fizető hirdetők és az őket kiszolgáló keresőmotorok azonban tudják, hogy nem árt, ha a fizetési modell alapját képező mértékegységet pontosan definiálják. Mert mi van akkor, ha nem egy tényleges felhasználó nyomta meg a gombot, hanem tegyük fel egy versenytárs szerződtetett alkalmazottja? (Indiában egész kis klikkfarmok épültek erre a, feltehetőleg, nem túl jól fizető, de kreativitást nem igénylő munkára: “bemész fiam, és egész nap nyomkodod a riválisunk linkjét, hadd fogyjon a hirdetési költségkerete!”). Rosszabb, sőt, sokkal rosszabb esetben ez a Lesből Támadó Felbérelt Álkattintó nem humanoid formájú, hanem egy egyszerű szoftver, ami 24/7 órás műszakban képes felhajtani a rivális cég kattintásainak számát, anélkül, hogy a potenciális ügyfél eljutna a honlapra. Ezek a fáradhatatlan programok már jelentős kiesést tudnak produkálni, és a kinyomozásuk sem kevés feladat. Tehát egy klikk az egy tényleges klikk, lehántva a felesleget, csöves kukorica, szár nélkül.

Érthető, hogy a hirdetők csak a valós látogatók után akarnak fizetni: pereltek is, és el is érték, hogy a keresőmotorok jobban odafigyeljenek a kattintásokkal történő visszaélésekre (az ún. clickfraudra). Azt is elérték viszont, hogy a főként keresőmotorokból álló Kattintásmérési Munkacsoport és egyéb érdekelt felek nagyobb figyelmet szenteljenek annak is, hogy a hamis kattintásokról szóló, gyakran amatőr, téves számítási módszeren, vagy csak hasraütésszerű becslésen alapuló panaszokat alaposabban megvizsgálják.

Kiderült ugyanis, hogy számos olyan eset fordult elő, amikor a jogtalan kattintások számát a peres hirdető cégek felturbózták. Például hamis klikknek vették azt is, ha egy felhasználó egyszerűen visszalapozott, vagy a Yahoo-ról érkezett spam kattintásokat besorolták a Google-ről érkező klikkek közé.

A hamis/ valós, érvényes/ érvénytelen kattintások tisztázásán túl, egy külön auditálási és képesítési rendszer bevezetését is tervezik, amely utóbbi már a keresőmarketinges cégeknek is bizonyos minőségbiztosítással és így a szolgáltatás általános javulásával jár.

Minél több dolog kerül az internetre, annál fontosabb, hogy mi is az a kattintás, és hogyan tudunk ez alapján számlázni.

Posted in Clickfraud, felhajtott kattintás, Google, keresőmarketing - SEM, kockázatelemzés, PPC (pay per click), CPC | Iparági összefogás a hamis kattintások ellen bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Kockázatelemzés

Posted by BizBigyó - június 9, 2006

Árthat-e a keresőmarketing? A válasz igen is meg nem is, attól függ. A keresőoptimalizálás legális eszközeinek használatával végzett találati helyezés javítása önmagában nem hordoz veszélyforrást, sőt, kizárólag előnyhöz juttatja a honlap/ vállalkozás tulajdonosát. Gondoljuk csak el, mennyit árt egy olyan honlap, ami nem látható. Ezzel ellentétben, a fekete süveges mesterkedések könnyen ronthatják egy vállalat hírnevét (l. BMW), és küldhetik honlapját a süllyesztőbe, ahonnan visszakerülni a találati listába nagyon nehéz. Azt pedig senki nem akarja, hogy rossz legyen a reputációja és fekete listára kerüljön a weboldala.

A fizetett listázásnál az egyértelmű veszélyforrás a felhajtott kattintásokban, vagyis a kattintásokkal való visszaélésben (Click Fraud) mutatkozik meg. Ez mind a szakmabelieknek mind a hirdetőknek nagy fejtörést okoz. Láttuk, hogy a probléma nem marginális, hiszen a keresőmarketinges hirdetők 42%-a, illetve a keresőmarketinges ügynökségek 51%-a szenvedett már eddig legalább egyszer kárt a felhajtó kattintások miatt. A klikkfarmok szórt és folyamatos feltűnése lehetetlenné teszi a szabálysértők hatékony távoltartását, de a veszély elhárítására számos megoldás kínálkozik (pl. PPC helyett CPM, CPA alapú fizetés). Felmerül a kérdés, ha ekkora a veszély a PPC terén, akkor hogyhogy egyre több vállalat kockáztat és a keresőmarketing a legdinamikusabban fejlődő a marketingeszközök közül? Nos, láttuk, hogy a Google jelentős bírságot fizetett 2006. év elején, és ez a precedensnek jól hangzó 90 millió dolláros kártérítés egyféle garanciát[1] nyújt a hirdetőknek és ügynökségeknek. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a PPC a keresőmarketingnek csak az egyik lehetséges eszköze. Szakértők szerint a felhajtott kattintások egyre inkább kedveznek a keresőoptimalizálásnak a fizetett listázással szemben.

A fizetett bekerülésnél két, távolról sem ilyen drasztikus, veszélyforrás képzelhető el. Az egyik, hogy a végfelhasználó, néhány kritikus szerint, nem a fontos hanem a jól megfizetett találatokat kapja, és ez a szolgáltatás minőségének kárára megy, hiszen bizalmatlanságot ébreszt a potenciális látogatóban. A másik a keresőmarketinges szakma hírnevét csorbító kókler/ pénzéhes ügynökök alaptalan ajánlattétele ('beregisztráljuk honlapját több száz vagy akár ezer keresőbe').




[1] Arról is szólnak hírek, hogy a keresők nem a teljes kattintási számról küldenek számlát, hanem a téves és szándékolt kattintásokat valószínűsített hányadként eleve beépítik a végösszeg kalkulációjába és kevesebbet számláznak ki.

 

Posted in keresőmarketing - SEM, keresőoptimalizálás - SEO, kockázatelemzés | Leave a Comment »

A keresőmarketing mint szolgáltatás erősségei és gyengeségei

Posted by BizBigyó - június 9, 2006

Dr. Milo Sobel MBA dióhéjban c. könyvében[1] A vásárlás érzékelhető dimenziói fejezet alatt tárgyalja azokat a kérdéseket, amik megmutathatják azt, hogy egy termék vagy szolgáltatás milyen erősségekkel és gyengeségekkel bír, vagyis "hogy az emberek miért vásárolnak meg valamit, és miért nem vásárolnak meg valami mást" (2005:26). A keresőmarketing mint szolgáltatás igénybevételének érzékelhető dimenziói vizsgálatakor az alábbi kérdésekre kell választ kapnunk:


Elsődleges dimenziók

  • Kockázatelemzés: Árthat-e a keresőmarketing?
  • Relatív előny: Miben jobb a keresőmarketing a, a többi online marketing megoldáshoz képest b, a többi offline reklámhoz képest?

Másodlagos dimenziók

  • Észrevehetőség: Látszanak-e a keresőmarketing által kínált szolgáltatások előnyei?
  • Azonnaliság: Mikor érzékelem az előnyöket?
  • Bonyolultság: Könnyű a keresőmarketinget megérteni?
  • Kompatibilitás: Egybevág-e a keresőmarketing használata az attitűdjeimmel, véleményeimmel, hiedelmeimmel?
  • Kipróbálhatóság: Visszatérítik-e a pénzemet vagy kicserélik a terméket, ha nem vagyok vele elégedett?
  • Oszthatóság: Vásárolhatok-e kisebb tételben vagy méretben?
  • Rendelkezésre állás: A termék és kiegészítő elemei vagy szolgáltatásai rendelkezésemre állnak-e?

Vegyük sorra ezeket a kérdéseket, majd próbáljuk meg elhelyezni a válaszokat egy képzeletbeli skálán az egyes dimenziókhoz hozzárendelt 1 és 10 közötti értékek alapján.




[1] Dr. Milo Sobel: A vásárlás érzékelhető dimenziói, in: MBA dióhéjban: HVG Kiadói Rt. Budapest, 2005

Posted in keresőmarketing - SEM, kockázatelemzés | Leave a Comment »