BizBigyó

Bejegyzések az üzleti webbálna hátára – online marketing

Archive for the ‘Közösségi Oldalak’ Category

Törölt YouTube Videók Feltámasztása

Posted by BizBigyó - április 3, 2008

Elég bosszantó azt az üzenetet látni a youtube-on, hogy “This video is no longer available” – legalábbis hardcore youtube TV nézőknek.

Tavaly írt 1-2 tippet webisztán az alaposan megdiggelt delutube-ról, most itt egy (szerintem) jobb, felhasználóbarátabb verzió: ReviveTube. Add meg a törölt videó URL címét, és dőlj hátra (persze nem minden törölt youtube videót lehet visszahozni a zombik közé). Próbáltam példát keresni, de még A Ravasz, az Agy és a két stb. is fent van részekre bontva.

Posted in Google, Közösségi Oldalak, Keresés, online keresés, videó, videóhirdetés/ videóreklám, YouTube | 2 hozzászólás »

Interaktív Online Videó Piaci Körkép

Posted by BizBigyó - január 24, 2008

Hogyan alakul a nemzetközi interaktív videópiac, hogyan alakíthatjuk a legnépszerűbb youtube-os videókat a saját ízünk szerint, hogyan tehetünk linkeket a videófelvétel bármely pixelébe, kik a piacvezetők és a futottak még kategóriások az interaktív videópiacon, mi az a hypervideo, stb. Erről készítettem egy rövid áttekintést angolul Interaktív Videómarketing Piac címmel, és itt a néhány soros kivonata azoknak, akikről lehull az angol, mint ruháról a nő, vagy jobb esetben fordítva.

Linkekkel tűzdelt videók: Bloggereknek azért jó, mert interaktív, vicces, érdekesebb, a marketingesek meg azért szeretik, mert kínosan rosszul veszik a felhasználók a pre-roll és post-roll reklámokat egy 300, vagy egy Blade Runner remake előtt – viszont egy folyamatosan futó filmet, ahol csak hirtelen rákattintasz egy téged érdeklő tárgyra (pl. Paris Hilton agya), mert valamit tudni akarsz róla (pl. üres-e vagy nem), az elég felhasználóbarát, nem avatkozik bele senki az életedbe filmnézés közben. Éljen a fogyasztói kontroll soká.

Piacvezetők: Asterpix és Ooyala, de kezdjük előlről

SMIL (hasonlóan az XHTML-hez ingyenes nyelv – mi a markup nyelv magyarul fordítók?) vagy a Quicktime: mindkettő alkalmas arra, hogy egy videót interaktívvá tegyen, de egyik sem képes a tárgyak azonosítására és követésére. Állítólag 3 nap alatt elsajátítja az, aki már edzett html-ben.

Videoclix Nat Kausik, az Asterpix CEO-ja a Videoclix-et nevezte meg fő kompetitorként. Fizetős, le kell hozzá tölteni egy szoftvert, csak mac-en fut, bonyolult felhasználói kezelőfelület

Asterpix. Szerintem ezzel jó kezdeni, nagyon felhasználóbarát, gyors sikerélményt nyújt, könnyen beágyazható a Facebookba, a Netvibes-ba, MySpace-be, stb. Mostanában kerül a Pro a piacra, ami kereskedelmi ügyfeleknek CPC és CPM alapon számláz, mezei felhasználóknak ingyenes. A letöltés kicsit lassú – gondolom ez látható itt is (sajnos az ingyenes wordpress-be nem ágyazható be, de itt a Budapest Blogon a videó): egy Palya Bea számot válaszottam ki (estisóder fellépés), ami azért nem túl nyerő mert sok a vágás benne és az Asterpix még nem tudja a jelenetek között felismerni ugyanazt a tárgyat, így az interakítv tárgyak gyorsan eltűnnek. Mindez nem lett volna gond egy Tarr Béla Sátántangónál…. Szóval nem ideális példa, de valamit szemléltet, és majd mutatok jobbat is. :) Nem magyarázom, hogy mitől interaktív a videó, remélem az az azért kiderül.

Ooyala Backlot: volt guglisok fejlesztik, azzal a céllal, hogy olyan naggyá nőjenek az interneten, ahogy a Google tette. Nemsokára nagyobb durranás várható, addig is próbáljátok ki. Ingyenes, de később egy nominális díjat kell fizetni (kb. 8 cent per óra -függetlenül a kattintásoktól és a megjelenésektől), HD-t támogat, brutális elemzőrendszert toltak mögé, Te választod meg, hogy melyik domain ágyazhatja be a videókat és melyik nem, ezekről és sok minden másról részletes statisztika. Ezt az Asterpix után ajánlom, egyelőre royal desszertként.

Futottak még, fuss, Bully, fuss (80 nap alatt a Föld körül Willy Foggal)
Viddler a fentiekhez képest már keveset tud, bár van már kialakult közössége. A videókhoz kommenteket és kategóriákat (címkéket) adhatunk hozzá a releváns helyeken, és ez az idősávban is jelzett.

SeenON, fóliázott originál agresszív amerikai marketing: ún. shopisode-okat lehet rendelni. Minden ajánlott terméknél egy pillanatra megdöccen a filmnézés és jobb oldalt megjelenik a termékleírás. Szagatott fimélmény.

Posted in Google, Közösségi Oldalak, Marketing, piackutatás, reklám, USA, videó, videóhirdetés/ videóreklám, YouTube | 2 hozzászólás »

Simó György, iwiw: a siker kulcsa az intézményesedés

Posted by BizBigyó - március 1, 2007

Web 2.2 symposium, közvetítés – nem szerkesztem agyon (amit sikerült a Google Docs-ba bevinni, az nagyjából ennyi). Simó György jó volt, érdekes, vicces, vannak jó változások. Nekem akkor is hiányzik az iwiw operatív management és a felhasználók közti kommunikáció, de én már ne szóljak semmit, ha lejöttem/ kiíratkoztam az iwiről. Szóval, Simó (többnyire saját szavai):

Az iwiw nagyobb falat, mint gondoltuk: amikor megvettük a szolgáltatást, működő szoftverrel erős potenciállal, néhány magával hozott gyermekbetegséggel, nem gondoltuk, hogy ennyire próbára teszi a csapatot, akik még egy csomó más dolgot is menedzselnek.
Fontos volt, hogy az iwiw működőképes legyen (infrastrukturálisan meglegyen a vas), de voltak más, nem technológiai gondok: rögtön a megvásárlás napján adatvédelemmel kapcsolatos problémák merültek fel az index segítségével (közönség röhög). Akkor is és azóta is, az iwiw egy ellenséges környezetben működött: személyes érintettség okán mondom, azóta is köröznek olyan levelek a rendszerben az én nevemben, hogyha nem küldöd tovább, akkor Erdélyi Zsolt (Zsolt épp akkor ül le a teremben) fogja egész nap előadásokban részesíteni (megint röhögés).

Fontosabb adatok:

  • 670.000-ről 1,9 millióra nőtt a regisztrált felhasználók száma – ma kb. 10-15%-a lehet ennek a csaknem 2 millió főből nem személyes felhasználó, hanem vagy társaság, vagy ‘vagyok aki vagyok’ típusú felhasználó
  • A napi látogatószám jelenleg kb. 1 millió (400.000 volt a felvásárláskor)
  • napi 200 millió tranzakciót bonyolítunk (36m helyett)

Mi most az iwiw?
Simó: Szerintem fű alatt irtózatosan fontos dolog valósult meg az iwiwen, miközben keressük, hogy van-e valamilyen regisztere az internethasználóknak, felülről való kezdeményezés nélkül létrejött a who is who, telefonkönyv – ez elég fontos.
Ilyen méretek mellett 1,6m ember adja meg a demo adatait, kicsit torz adatok – persze nem a teljeskörű magyar lakosságra húzhatjuk rá.

A siker kulcsa, hogy az iwiw intézmény lesz-e vagy sem, ha valamilyen módon intézményesedik, hogy a napi heti rutinom rendszeres része, akkor az siker, ha standard elemmé válik a mindennapokban – erre kell leginkább vigyáznunk, és erre építhetők a fejlesztések.
Az iwiwen nemcsak emberek, hanem öndefiníció szerint szerveződő csoportok is megfogalmazzák magukat, külső moderálás nélkül társas kapcsolatok új megfogalmazása megy végbe. De az iwiw nem myspace, a saját logikája szerint kell vele dolgozni, márcsak amiatt a tény miatt is, hogy az iwiwen mindenki saját névvel, címmel szerepel, és alapvetően nem aliasokkal. Ezért nagyon komoly dolog van rábízva a szoftverre, konzervatív szolgáltatásfejlesztési filozófiával állunk szembe. Megpróbálunk óvatosak lenni, ha arról van szó, hogy hogyan kellene 1,5 millió emberrel egyszerre beszélni – persze nem is kell….(mobil csörög) telefont kikapcsolni nem lehet olyan bonyolult, nem is sikerült…(Simó György odadobja Pohly Ferencnek, hogy kapcsolja ki)…1,5 millió emberrel való komunikációval ne jöjjön vissza vmi irtózatos rakéta. Nem lettünk aktívak az iwiw kommunikációban. Valamelyik felhasználónál azt olvastam, hogy “egész ügyesek az iwiwesek sajtóközleményekben, de nem a közösségi kommunikációban.” Egész egysszerűen azért mert nem akarunk 1,5 millió emberhez hangosbemondón keresztül beszélni

3 irányba szeretnénk továbbmenni
(ami ma az iwiw, az lényegesen kisebb, mint, ami lehet, ha végigmegyünk ezen az úton)

  • közösségiségben egymással való kapcsolattartás: pl. csapatok, társaságok megjelenését támogatjuk (sörivók, vagy györgyök társasága, személyes kedvencem) mivel az iwiwet térnek tekintjük, csoportos sms küldési lehetőség, szavazások (pl. még mindig dj Palotai-e a DJ-k királya, vagy kell-e háború vagy nem)
  • hogyan lehet UGC-t (felhasználók által készített tartalmakat) beilleszteni pl. tageléssel láthatóbbá váljanak tartalmak
  • hogyan lehet kimenni más platformok irányába: pl. Vista letölthető iwiw gadget/ widget, iwiw API (saját alkalmazások integrálására lehetőség)

update:

Shadowrider a Simó sessionről: simó gy. rizsázik a wiw-ről. gyakorlatilag semmit sem mond, de azt legalább jó hosszan.

Szedlák Ádám szerint: Simó György előadása lassú és hosszú

Oké, vállalom, nekem az is információ volt, hogy most épp mi a szokásosan tartózkodó megközelítése az iwiw cuccnak, bottal piszkálják-é avagy már szívószállal. Eltérően csapódnak le dolgok: nekem érdekes volt az iwiw csapásiránya(i), az akkori és a mostani adatok összevetése, a mit csináljunk a fake nickkel, annak a kényszermegfilozofálása, hogy miért is képtelen az iwiw kommunikálni a felhasználóival, a yellow pages szerepbe való kényelmes besüppedés stb. stb., (plusz tökéletesen elszórakoztam a Si-mókán… )

Ahogy az üzleti modelleknél is érdekes volt az is, hogy mi maradt ki, pl. a webkettes üzleti modellek körbejárása, vagy legalább szorosabb érintése, a felsorolt marketingstratégiák helyett ill. mellett. De az is lehet, hogy csak a jó és pontos címadás maradt ki.

Posted in Közösségi Oldalak, magyar, Magyarország | Leave a Comment »

Keress pénzt a YouTube-on!

Posted by BizBigyó - január 27, 2007

Chad Hurley, a YouTube egyik alapítója, bejelentette a davos-i találkozón, hogy a jövőben a felhasználók is kapnak a YouTube bevételéből. Hogy hogyan történik mindez, arról nem beszélt.

Mindenesetre ez egyrészt válasz a többi erősödő videómegosztó közösségi oldal üzleti modelljére, másrészt tökéletesen illeszkedik a Google adok-kapok hirdetési rendszerébe, és a YouTube további integrációját mutatja a Google szervezeti struktúrájába.

Metacafé, akik a legtöbbet kerestek eddigDe vegyük az egyik erős konkurenst, a Metacafét (havi 500.000.000 videó letöltés): Eyal Hertzog, a Metacafe egyik alapítója a müncheni DLD konferencián elmondta, hogy kb. 3 hónapja indították el azt a programjukat, amelyben a népszerű házi készítésű videofilmeket megfizetik. Méghozzá elég jó áron:

5 USD/ CPM (ha ezerszer megnézik a videolfilmet 5 dollárt kap a készítő) üti a markát azoknak, akik elérik a minimális 20.000 letöltést. Aztán már bejelentkezésnél nézheted a házikincstár állását.

Vajon Numa-numa mennyit keresett volna? Vagy a repülő kivi madár c. rajzfilm készítője? Vagy ez a hahaha sorozat, amit több mint 8 millióan néztek meg? Reel Stunts, a jelenlegi listavezető valójában egy vállalkozás, nem egy egyszerű felhasználó: és kb. 3 hónap alatt több mint 25.000 dollárt keresett. Volt egy sor film (jelölt/ candidate)  de ebből csak egy ütött be igazán.

Ötlet pedig rengeteg van, ha csak a külföldi példákat koppintjuk le akkor is. Pl. hazai ‘sztárok’ gyerekkori felvételei összevágva – de ez csak a hazai közönséget érdekli. Akkor mondjuk rajzlifm figurák képzeletbeli gyerekkori felvételei (kicsi Shrek a bábszínházban, minilajhár a minigejzírnél, orkocskák a mászókán). Kérdés, hogy a hazai videómegosztó szájtok mikor térnek át erre az üzleti modellre…

Többet a Metacaféról itt angolul.

Posted in AdSense, Google, Közösségi Oldalak, látogatottság, márkaépítés, videó, videóhirdetés/ videóreklám, YouTube | Leave a Comment »

A YouTube beépül, és hogy lesz belőle pénz?

Posted by BizBigyó - január 26, 2007

Igen, 2006. jan. 25-étől a Google videokeresőjében már YouTube találatokat is láthatunk. A NewTeeVee egyik munkatársa erre azt kérdezte, hogy mi értelme van külön egy Google videokereső ha ott van a YouTube?

A kérdés jelenleg teljesen érthető, eddig ugyanis a Google videón csak az a videó volt elérhető, amit a Google videoszájtra töltöttek fel. Most már a youtube-osok is. A jövőben viszont bármiféle videó (a Google Official Blog szerint), amit a Google be tud indexelni (gyűjteni), függetlenül attól, hogy hol volt eredetileg, felkerül a Google Videó oldalra – vagyis igazi keresőmotor lesz. 

Aztán ott van a YouTube, ami pedig közösségi oldal marad, kommentekkel, oda-vissza válaszvideókkal, stb.

A Google hirdetési rendszerét jól szemlélteti a két videoszájt:

  • a YouTube lesz a tartalomhálózat része (akár a többi nagy portál, híroldal, mint pl. a New York Times): itt lődörögni és ismerkedni lehet. Ha spontán megtetszik vmi, megnézed stb.
  • a Google Videó pedig  a keresőhálózat része (itt legegyszerűbb magára a Google keresőre gondolni – legyen ez google.com vagy google.hu): itt a lényeg a fókuszált keresés

Vagyis elég ésszerű megoldást választott a Google, hogy nem gyúrta egybe a két szolgáltatót.

Mert így jobb a felhasználónak: külön cél, külön eszköz hozzá; pl. a nem YouTube-os filmeket is megtalálhatja, és várhatóan a keresési eredményeket is finomítja a Google – a  név kötelez, meg a mission is.

Mert így jobb a médiának:  több hirdetési felület, több szemgolyó a hirdetéshez.

Mert így jobb a Google-nek: a Google Videó más jellegű és ezért más típusú hirdetési modellel működhet mint a YouTube. Ráadásul a YouTube-on végzett hirdetési kísérletek, még ha nem is sülnek el túl jól, nem rontják a Google márkáját. Hiszen a YouTube-tól soha senki nem várt el minőséget. Tudjuk, hogy ugyanaz a film 100 verzióban van fenn és ebből 90 nézhetetlen, hogy a keresésre kiadott találati lista borzasztó (nem a legjobb minőségű, nem a legrelevánsabb kerül az élbolyba, nem lehet negatívan szűrni, nincs megkülönböztetve az originál és a felhasználó által készített verzió – ha meg akarok nézni egy filmelőzetest, lehet, hogy épp egy myspace-es arc házi változatát kapom stb.) Mégis használjuk. És persze, mindkét oldalról sok-sok reklámbevételt vár a Google.

Marissa Mayert megkérdezték a DLD07 konferencián, hogy hogyan lesz a YouTube-ból pénz? És egyáltalán, hogy néz ki majd egy videoreklám (pontosabban egy videoszájton elhelyezett reklám)? 

Marissa válasza: “Nem tudjuk még, rengeteget kísérletezünk.” 

“There are lots of different business models… Maybe it means the user needs to pay directly for the service, maybe it means advertisers will pay more…advertisers are good at valuing those eyeballs.”

Vagyis: “Nagyon sokféle üzleti modell van… Lehet, hogy ez [a videoszájton elhelyezett reklám] azt jelenti, hogy a felhasználó közvetlenül fizet majd a szolgáltatásért, de az is lehet, hogy a hirdető többet fizet … a hirdetők jól fel tudják mérni, hogy mennyit ér meg nekik egy pár szemgolyó.”

Hm, az is lehet, hogy itt is bevezetik a licitrendszert.

 

A legegyszerűbbnek azt tartanám, ha pl. a Google Videó oldalon is két oszlop lenne, egy a természetes találatokra, egy a szponzorált videókra. De ez csak egy a számtalan lehetőség közül, amikkel valószínűleg a Google kísérletezni fog: pl. az is viszonylag felhasználóbarát, ha a feliratos filmek módjára a képernyő alsó sávjában futnak a reklámszövegek (persze targetáltan), vagy ha a film után úszik elő egy reklám, vagy ha meg tudom kérdezni, hogy pl. egy Tokio Hotel klipben pl. milyen nyaklánc van Bill Kaulitzon stb.). Persze a legjobb az, ha olyan jó reklámot készítek, hogy sokan körbepasszolják a linket, a bloggerek is felteszik a blogjukba stb.

Az igazán izgalmas az, hogy mindezek a lehetséges megoldások, hogyan állnak össze a marketingmixben – milyen lesz az integrált marketing? És itt már a keresőmarketing, illetve az online marketingben még különálló szolgáltatások is egybefonódnak. Pl. hogy hívjuk ezt:  Kulcsszavak alapján megjelenő videófilm egy honlapon (legyen AdSense, oké), vagy a videófilmen belül megjelenő szponzorált link mint kulcsszavas hirdetés (legyen szintén AdSense) DE: mi van, ha mindez egyszerre fut, plusz megfejelve jön a web 2.0-ás kommentálási lehetőségekkel és egy ‘lonelygirl15’ típusú szappanopera – közösségi – videomarketinggel? Mi van, ha a videóra válaszként a felhasználók legyártják a saját verziójukat és a nyertest beépítjük a kulcsszavas kampányba, az eseménymarketingbe stb.? És mi van, ha ezt az egész hóbelebancot előzetesen egy olyan elemzésre építem, hogy mit keresnek a látogatók (a honlap belső keresőjében megadott kulcsszavakra ill. a keresőhirdetési kampányból érkezett látogatók kereséseire építem)?

Feljegyzés magamnak: Online  Marketinget _ nem lehet_  úgy sikerre vinni, hogy

  • ne lenne interaktív (web und web 2.0)
  • ne lenne integrált
  • ne lenne mért és ésszel elemzett, optimalizált.
  • és ne lenne folyamatosan tesztelt: nagyon tetszett Marissa Mayer válasza. Igen, mi sem tudjuk, senki sem, nyugaton sem. Menet közben dől el. És ez a folyamatosság most már velünk marad.
  • és ne lenne egyre inkább mobil, testreszabott.

PS: És kell az a kis kép a videokeresőben? Szerintem teljesen felesleges: nem az alapján választunk (a YouTube-on sem, amit még kaotikussá is tesz)  és még a “felhasználói élményt”  sem növeli. Elég a listában a szöveg. Legalábbis nekem.

Posted in AdWords, Google, Közösségi Oldalak, Keresés, Keresőmotor, Marketing, marketingmix, márkaépítés, mobil, mobilkeresés, online keresés, Online marketing, online stratégia, videó, videóhirdetés/ videóreklám, YouTube | Leave a Comment »

Melyik videofelvétel szerepel a legtöbb blogon?

Posted by BizBigyó - január 11, 2007

Erre a kérdésre próbál választ adni a Viral Video Chart.

Pillanatnyi, napi, heti listákat mutat, ahol a videofelvételek nagy többsége a YouTube-on, kisebb részük a Google Videón (ez még mindig külön platform), vagy a MySpace-en nézhető.

Nem, nem számolja az összes blogot, de a wordpress, blogspot, myspace, stb. benne van. Sajnos ugyanaz a tartalom többször is megjelenik a listákban (SZH kivégzése, iphone bemutató stb.) de azért 5 percnyi szendvicsevésre, lazításként, vagy épp vírusmarketing tanulmányozására elég jól használható. Ide bekerülni már a SMO (social media optimization) jelenségébe tartozik (SMO, mint a SEM 4. típusa, a két nagy: fizetett keresés/ paid search, és keresőoptimalizálás/SEO, valamint az egy kicsi a fizetett bekerülés/ paid inclusion mellett), de erről majd legközelebb.

Pl. a 10. helyen van egy helyes legógyár , ami legókat gyárt (a legó programozható Mindstorms szériájából): Mindstorms Autofabrik

Posted in Élboly, Google, Integrált marketing, Közösségi Oldalak, Marketing, online keresés, piackutatás, videó, videóhirdetés/ videóreklám, YouTube | Leave a Comment »

A legdrágább reklámhely a turisták ‘itt jártam’ fotói

Posted by BizBigyó - december 13, 2006

A Times Square már régóta a hirdetők kedvelt helye, írja a New York Times, de nemrégiben jöttek csak rá arra, hogy a térre kitett multiplakátoknál van egy olcsóbb, személyesebb, és hosszú távú hatást kifejtő reklámlehetőség: ha beférkőznek a turisták zsákszámra készített fényképeire, amik fotómegosztó oldalakra (flickr) vagy személyes blogokba kerülnek be.

Pl. a NASCAR kiállított egy sor versenyautót a téren. A látszólag minden kötöttségtől mentes, de valójában az utazási élmény folyamatos rögzítésének nyomása alatt szenvedő turisták boldogan kattintgatták gépeiket: több ezer fotó került fel a webre, ill. jónéhány kisfilm a YouTube-ra (kb. 1800 felhasználó nézte meg a filmet). A versenyautók így sokkal több érdeklődőhöz eljutottak, a turisták önként reklámoztak és terjesztettek stb.

A marketinges csapat munkája már ‘csak’221227270_e8b258ad6d.jpg abban merül ki, hogy kitalálja, hogyan dolgoztassa a felhasználókat maga helyett. És hogy elnevezésben se szenvedjen hiányt a marketing ezen ága, a kipróbálhatóságra építő reklámozást élménymarkatingnek keresztelték el (experience marketing) . Na ez a fotóba, flmbe bújva élménymarketing ennek a 2.0 változata. Vagy mi. Jól akkor működik, ha akcióhoz kötődik, nem zavarja az ottlakókat, viszont élvezik az arrajárók annyira, hogy megörökítsék. De minimál szinten a háttérben meglapulva is lehet hatása. Pl. mit szóltok ehhez a flickr fotóhoz, amit egy Dave_Lee nevű (from Newcastle upon Tyne) készített a tehénparádéról. Háttér? Hatásfok? Ár? Munkaerő? Legdrágább?

Posted in Blogmarketing, Integrált marketing, Közösségi Oldalak, Marketing, marketingmix, márkaépítés, Online marketing, online stratégia, reklám, videó, videóhirdetés/ videóreklám, YouTube | Leave a Comment »

Honnan jött a YouTube ötlete? Cici és cunami

Posted by BizBigyó - október 22, 2006

A YouTube-ról sokat cikkeztek a felvásárlás óta, és a cikkek java része két alapítót emlegetett. Persze volt egy harmadik is, Karim, aki valaha együtt dolgozott Chaddel és Stevennel a PayPalnél. Ő az, aki inkább visszament az egyetemre (Stanford), hogy befejezze a tanulmányait, és nem vett fel fizetést, csak nem hivatalos tanácsadóként megtartotta a tulajdonosi jogát (ami mellékesen több mint akár Chadé, akár Stevené).

Nemcsak azt tartja fontosnak, hogy az emberek tudják, hogy a YouTube-ot hárman alapították, hanem azt is, hogy ő volt az ötlet forrása (a kockázati tőkés szerint nagyon-nagyon kreatív, de semmivel sem lehetett rávenni arra, hogy a biznisz szférában maradjon, és abbahagyja a tanulást). És az ötlet honnan jött? Röviden cici és cunami. Egyrészt a cunami, másrészt Janet Jackson véletlenül kificcenő cickója. Idézem:

Karim says his idea for what became YouTube sprang from two very different events in 2004: Janet Jackson’s “wardrobe malfunction,” during a Super Bowl show, and the Asian tsunami.

(a ‘Wardrobe-malfunction,’ vagyis a ‘Nem szuperáló ruhásszekrény’ kifejezés Janet szabaddá vált jobb melle kapcsán, 2004-ben elnyerte az év kifejezése díjat is).

Karim stílszerűen sok kis videót készített már a kávéházi ötletelés elején. Ebből megtudhatjuk, hogy sokáig csak 50-60 film került a weboldalra, de az sem olyan minőségben, amit szívesen néztek volna ők maguk. ‘Ilyesfajta felvételek, amit most csinálsz,’ szót oda Karimnak a társa.

A sok családi meg iskolai dömpingfilm kiszűrésére a Google jobb keresője, kimunkált algoritmusa lehet a megoldás. Az akvizíció óta már vannak apróbb változások, de a legjobb a jó kereshetőség lenne. Nincs megoldva a találatok sorrendezése, mivel a címkék is felhasználói gyártmányok. Persze ez rejtőzködés, szerzői jogok kijátszása szempontból ideális, és a felhasználói szabadság is jó dolog, csak akkor kellemetlen a hiányosság, ha épp keresnénk valami eredeti videoklipet, és nem egy ‘szereztünk-egy-kamerát’ kollégiumi változatot.

Jawed Karim

Született 1979, Kelet-Németország, aztán 1 év múlva már az amerikai vadnyugat emigránsa

Posted in Google, Közösségi Oldalak, Keresés, USA, videó, YouTube | Leave a Comment »

A keresőmarketingre ható főbb piaci tényezők

Posted by BizBigyó - június 9, 2006

A keresőmarketing-piacra számos külső, makrokörnyezeti tényező hat, ebből talán a fontosabbnak tekinthetők:

  • Gazdasági fejlettség (GDP, minimálbér, vásárlóparitás stb.)
  • Technológiai fejlettség (betárcsázós internet-előfizetés, szélessáv, Wi-fi[1], WAP stb.)
  • Internetpenetráció foka (előfizetések száma, és ára a lakossági és a vállalati szférában; a hazai és az uniós adatok közti különbségek: magyarország átlag alatti internet-hozzáférése stb.)
  • Internetpenetráció minősége (egyenletes lefedettség/ az elterjedtség regionális megoszlása: Budapest és Pest megye mögött elmarad a többi régió; az alternatív hozzáférési platformok pl. internetkávézók, könyvtárak, netállomások száma; szélessávú elérések száma, ingyenes webezési lehetőségek száma stb.)
  • Internethasználói szokások (felhasználók motiváltsága; a felhasználók felkészültsége: IT alapkészségek pl. ECDL vizsgák száma, a keresők ismerete és a keresési szokások; a web kihasználtságának foka: milyen gyakran netezünk?; a weben töltött idő megoszlása a keresőkben, a kommunikációs, és a közösségi oldalakon; online vásárlási és nézelődési szokások; a felhasználók megoszlása demográfiai mutatók alapján, stb.)
  • A keresőmotorok rivalizálása (változó látogatottsági megoszlások a keresőkben; küszöbön álló együttműködések, pl. a Yahoo! és a Microsoft lehetséges összefogása a Google ellen; újabb keresőmotorok lépnek be a piacra: pl. a magyar fejlesztésű Tango)
  • A keresőmotorok által kínált szolgáltatások változása (a lokális és vertikális keresés növekvő fontossága, algoritmusfejlesztések a minőségibb találatokért; szakosodás: pl. külön blogkeresők mint pl. a Sphere, stb.)
  • A keresők szolgáltatásaihoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások változása (pl. Froogle, Flickr; a keresőkben töltött idő növelésére tett kísérletek, pl. a Yahoo!-nál)
  • Az online marketing általános helyzete (ráfordítások növekedése; a reklámcégek érdekeltsége ill. érdektelensége)
  • A hazai IT politika (támogatások, kormányzati programok, pl. a 2003-ban indult Sulinet Expressz program, EU-s direktívák[2], az i2010 program, a Lisszaboni Stratégia teljes csődje[3])
  • Törvényi, szabályzati (adatvédelmi szabályok; a keresőmarketingben folyamatosan szigorodó etikai kódex stb.)
  • Divat? (ide sorolhatjuk pl. a Google használatát, ami sok kritikus szerint csak 'hype,' felhajtás–a Google számos rajongóját pl. elriasztotta a kínai piacra való kompromisszumos belépésével)

 

Ha tematikailag csoportosítjuk a fenti hatásokat, akkor megállapíthatjuk, hogy főbb, közvetlenül ható, és ezért igazán meghatározó tényezőnek az internethez és a keresőmotorokhoz kapcsolódó folyamatok tekinthetők. A keresőkről már az első fejezetben beszéltem, és már ott is említettem, hogy az igazán mérvadó keresők külföldi (amerikai) tulajdonban vannak, és éppen ezért a magyar piacnak nem sok beleszólása van abba, hogy miképpen módosulnak ezek a tényezők. Ezzel ellentétben, a hazai internetellátottság kérdése már sokkal inkább a hazai döntéshozóktól függ, ezért ennek rövid elemzése újabb fényt vethet a keresőmarketing hazai helyzetére, esélyeire.


[1] FigyelőNet: Merre halad az információs társadalom? 2006. április 4. "Az év slágertémája – különösen az Egyesült Államokban – az ingyenes, teljes várost lefedő Wi-Fi hálózatok, azaz gyakorlatilag az internet-közmű kialakítása volt. A Wi-Fi bár „még” nem egyértelmű sikertörténet, de 2005-ben annyi fejlesztés, befektetés történt, hogy 2006-ra egyértelműen ki fog derülni a technológia kudarcra avagy sikerre ítéltetett."

[2] FigyelőNet: Hátul kullogunk szélessávban 2006. április 19. "Az Európai Bizottság direktívái évek óta világosak, hiszen mind az eEurope2005, mind az i2010 az elsők között emeli ki a szélessávú internetelérés infrastruktúrájának fejlesztését, a szolgáltatási árak letörését."

[3] FigyelőNet: Merre halad az információs társadalom? 2006. április 4. "Ha Európa relatív helyzetét vizsgáljuk az e-felkészültségi rangsorokban, jól kirajzolódik a Lisszaboni Stratégia teljes csődje. Az észak-európai országok mennek a saját (amúgy igencsak sikeresnek bizonyuló) útjukon, irányt mutatva a világ fejlettebb országainak is. Ezzel szemben a lassan változó nyugat-európai államok többsége stagnál, míg a kelet-európai újonnan csatlakozó országok csak lassan haladnak előre az erőltetett modernizációban."

Posted in Google, Közösségi Oldalak, keresőmarketing - SEM, Keresőmotor, keresőoptimalizálás - SEO, Online marketing | Leave a Comment »

A Forró Tűzróka Hosszú Farka

Posted by BizBigyó - június 9, 2006

A Firefox új verzióját a használók által készített reklámokkal hirdetik. A hagyományos reklámügynökségek munkáját ez nem elveszi, de remekül kiegészíti, és milyen jó lenne ha te is kapnál érte pénzt, vagy legalább 5 másodpercre hírnevet. Az egyik Pixar minőségű eszkimós kisfilmet Mike Beltzner (Firefox) elmondása szerint egy tizenéves gyártotta. Nehéz elhinni, tökéletes animáció.

A fiatalos, jó reflexekkel rendelkező vállalatok megkérdezik a közönséget is: te hogyan hirdetnéd? Szerinted? A gumicsirkét mindenki rágta, és a RTL szerint az interneten külön fórumok szóltak csirkéscsávóról, „a rajongók jobbnál-jobb dolgokat találnak ki.” Kézenfekvő. Akkor nyomd a közösségi sípolós állatot.

A Media Daily Newsban Reggie Bradford, a ViTrue Rt. ügyvezető igazgatója azt nyilatkozta, hogy „csak azt a néhány, már eddig is erősödő trendet lovagolják meg, ami körülvesz minket, mint pl. a videók webes robbanását, a közösségi oldalak burjánzását; és (valóban nem túlzás), azt, hogy a fogyasztók is be akarnak szállni a reklám világába, aktívan. Ezért Bradfordék pl. megvették a Sharkle nevű video-fájlmegosztó oldalt, és itt alakítják ki bázisukat (ennek még jele nincs, de a hír alig egy hónapja röppent fel). Céljuk nemcsak az, hogy a mezei fogyasztó is reklámozzon, hanem az is, hogy hitelessé és használhatóvá is tegyék az elkészült anyagokat a hirdetni akaró vállalatok számára. Bradford nem titkolja, hogy kezdeti tárgyalásaik a (média)ügynökségekkel elég rázósak voltak, de azok, akik képesek előrelátón gondolkozni, nem zárkóznak el a fogyasztók bevonásától.

Míg a ViTrue a vállalatokat/ ügynökségeket célozza, az AdCandy néhány lelkes reklámzabáló kezdeményezése. „Jó ötleted van? Ne titkold, nyerj vele díjakat,” mondja a reklámcukorka website. A hirdetések mellett, szlogeneket, fotókat, és termékfejlesztési ötleteket is beküldhetnek a használók. Nemrég járt le egy iPod védőtok-verseny. És most épp egy T-Mobile, egy Burger King és egy Girl Scouts (cserkészek) of America díszeleg a nyitóoldalon, mint legmagasabb szavazatot kapó hirdetési szövegek. A Burger szimplán zsigeri szlogenje így szól: "Now I'm Hungry." (kb. most már éhes vagyok).

Szóval az AdCandy-n sok különböző cég közösségi reklámfelhívása együtt van egy helyen. Az egyetlen probléma, hogy csak amerikai állampolgárok pályázhatnak. A probléma jó oldala, hogy ez egyben réspiacot is hagy itt Európában, ill. közvetlenül Magyarországon. Most ha jó ötleted van, de ismerősöd nincs, max. megvárod az @rc pályázatot , hátha abba belefér, és hátha a hivatalos gittegylet (semmi online közösségi szavazás?) jónak találja. Vagy addig is kiteszed a blogodba, hogy lássák. Hátha jól jön egy nap legalább az önéletrajzodhoz. Ja, az AdCandy ezen kívül aktuális marketinges és reklámállásokat is hirdet, ez sem mellékes szempont.

Ismét itt egy működőképes hosszú farok modell, és, ahogy a külön-külön meghirdetett pályázatok mutatják, igény is van rá. Megint csak az a kérdés, hogy ki száll be?

Posted in Közösségi Oldalak, Marketing, reklám | Leave a Comment »