BizBigyó

Bejegyzések az üzleti webbálna hátára – online marketing

Archive for the ‘kulcsszavas hirdetés’ Category

Milyen is az amerikai keresőhirdetés, avagy a CPC piac? Szakértelem, szakmai párbeszéd

Posted by BizBigyó - november 18, 2007

Erre a válaszom elég rövid lesz, és pedig a következő: nagyon-nagyon jó.

Az USA a keresőhirdetés bölcsője, innen indult világhódító útjára, itt használják a legtöbben a legnagyobb büdzsével, itt írnak szakmai kérdésekről a legtöbben, itt szerveznek mindenféle szakmai konferenciákat online és offline workshopokat, kismillió blog van, céges és nem céges, ami keresőmarketinggel (vagyis kulcsszavas hirdetésekkel, honlap-optimalizálással, szociális média optimalizálással, SEO PR-ral stb. foglalkozik, vagyis csupa olyan kérdéssel, amit a keresők, az internetes keresés inspirált).

Eddig a szép és jó. Most pedig néhény szubjektív meglátás.

A déli, illetve a déli-középső államokról mindez nem mondható el. Az igazi pezsgés ezek szerint Kaliforniában van és a keleti parton, a többiek most nagyjából ugyanott tartanak, ügyfelek és marketingesek egyaránt, ahol sokan a magyar piacon is: lassú eszmélés, aztán esetleg gyors kapkodó lépések, de mindeközben állandó paranoia és bizalmatlanság (de hol a hirdetésem? miért nem jelenek meg erre a kulcsszóra? mi az, hogy ‘inactive for search’? még hogy egy újabb landing page-re költsek, amikor most vettem egy egész website-ot! stb. stb.)

Ez igazán meglepő volt. Az is, hogy többet tudok mint a kollégáim. És itt szeretnék Fazakas Lacinak mégegyszer köszönetet mondani a jó alapozásért. Tény és való, hogy azóta rengeteget fejlődtem a folyamatos kísérletezésekkel, a taktikák finomításával, az állandó önképzéssel, a rengeteg elemzéssel, utánaolvasással, de már az indulásnál nagy előnyöm volt – és nem a Google AdWords Qualified Individual vizsga miatt, amit 2006-ban tettem le, hanem a piaci tapasztalatok (hazai és nemzetközi), az analitikai készségek és gondolkodásmód miatt.

Tegyük hozzá azt is, hogy igazából az amerikai alkalmazottak sokkal jobbak az önfényezésben, mint a gyors ÉS pontos, megbízható munkavégzésben – legalábbis szerény louisiana-i tapasztalataim ezt mutatják minden téren (helyi adminisztráció, üzletek, éttermek, marketing, stb.).

A gyorsaság megvan, csak a másik fele hiányzik, a pontosság. Viszont minden meeting, minden rákérdezés azt mutatja, hogy itt mit értek el, ott mit értek el. Hogy az adatok sokszor hibásak? Ja!! Akkor egy gyors bájmosoly, és helyezzük a hangsúlyt a szépre. És a gyors, sokszor hiteltelen, de végtelenül udvarias mosolyra mindig számíthatunk. Néha azt kérdezem magamtól, hogy hogy vitték itt ilyen sokan sokra, de a válasz valószínűleg abban rejlik, hogy ‘kockázatvállalás’ meg ‘vállalkozói szellem’ és nem feltétlenül abban, hogy ‘megbízható munka’ vagy ‘magas szakmai tudás.’

Az egyik kedvenc ügyfelem például mindenféle monogrammokkal ellátott termékeket árusít (amire csak monogrammot lehet varrni, kötni, vésni, ragasztani). Óriási profitrátával, amit sikerült 4 hét alatt 50%-kal megnövelnem. Persze nekem még nem megy annyira az amerikai önfényezés, de már kénytelen vagyok tanulni, mert most túl szerény vagyok. Ez nem vicc. Hogy a termékek milyenek? Semmi különös. Kb. tized, ötöd, harmadannyiért is megvehetnék ugyanazt a terméket, de jó a marketing (csak keresők és néha egy-egy előadás – persze mamáknak), jó a weboldal és megy a bolt. Mégegyszer: nem jobb a termék, csak egyszerűen vállalkozószellemű a mama (mellékesen egy négygyerekes anyuka, aki most már a nemzeti monogrammos piac jelentős hányadát uralja). Na és még valami, elkapott egy olyan kommunikációs stílust, amit kevés versenytársa tud produkálni. De a többit fedje homály.

Vissza a keresőmarketinghez és a kevésbé internetes amerikai államokhoz: a szakmai tudás (kifejezetten a keresőmarketinget értékelve) nem jobb az USA ezen államaiban mint amit Magyarországon láttam (Texas kezd élretörni délen, az igaz).

Mi jobb? Az értékesítési tevékenység és a hagyományos banner piac, aminek sokszor a hátán adják el a keresőhirdetéseket. Integrált marketingként. És a mySpace marketing, meg a YouTube, meg még további szociális média oldalak, amiket felfedeztek már a megfelelő célcsoportok érdeklődési köre kapcsán. Azok is jobban kihasználtak. De a Sales az mindent visz, ilyen rádumáló készséget ritkán láttam Magyarországon. És a névjegykártya is mindig kéznél van. Ha csak 5 percre beszélgetünk valakivel egy kávézóban, rögtön előkerül. Ráadásul, úgy tűnik a többség keze több dolgot is markol, egyszerre több üzletben utaznak.

Ha arra gondolok, hogy a magyarok mennyivel másabbak ezen a téren, akkor némi szomorúsággal vegyes értetlenség fog el. Tényleg csak ennyi lenne, hogy mernek és csinálják az amerikaiak? Akkor gyerünk már.

Ja és még egy dolog. Itt az USA-ban az a szó, hogy agresszív, az egyik legpozitívabb, amit ember mondhat. Pláne, ha a szóbanforgó lény egy marketinges. Ha meg akarunk nyerni egy amerikai céget, akkor semmiképp ne hagyjuk ki azt a kifejezést, hogy ‘aggressive marketing strategy’. Ez itt default ha marketingről van szó, semmiféle Steve Ballmer buddie dolog nincs benne. Ez sem vicc.

Emlékeztek arra, hogy milyen agresszív taktikával nyerte meg Wolf Gábor a HVG Golden Blog versenyt? Na az USA-ban ez alapnyomulási szint. Nyomulni, nyomulni: Pushy vagy push-over, ez itt a kérdés.

Posted in AdWords, Integrált marketing, keresőmarketing - SEM, keresőoptimalizálás - SEO, kulcsszavas hirdetés, magyar, Magyarország, online keresés, Online marketing, piackutatás, USA | Leave a Comment »

Milyen is az amerikai keresőhirdetés, avagy a CPC piac? Nemzeti, regionális és lokális targetálás

Posted by BizBigyó - november 18, 2007

Valószínűleg a hirdetők joggal feltételezik, hogy külföldön, konkrétan az USA-ban, hirdetni egészen más mint Magyarországon, de lassan féléves amerikai keresőpiaci tapasztalattal a hátam mögött azt kell mondjam, hogy az árak itt is is nagyon változóak, itt is lehet 5-20 centért és több mint 60 dollárért (igen, 60 dollárért) egy kattintást venni. Természetesen, nagyban függ attól, hogy milyen terméket/ szolgáltatást akarunk eladni, mennyire erős a márkanév, mennyire speciális előnnyel bír az a termék, és persze milyen erős a verseny a keresőkben. Nem utolsósorban pedig attól, hogy mennyire professzionális a keresőkampány szerkezete. De a lényeg mindig egy marad: megéri-e, több profitot hoz-e a reklámkampány vagy sem?

Az amerikai piacot nagyjából három szinten ismertem meg eddig:

1, a teljes nemzeti piacot célzó kampányok

2, nagyobb regionális területet célzó kampányok (jelen esetben ez kizárólag a déli államokra vonatkozik, mint pl. Louisiana, ahol lakunk, Texas, Alabama, Tennessee, Florida, Mississippi, Arkansas, Georgia). Nagyjából ez a South Gulf terület.

3, lokális kampányok, ahol vagy csak Louisiana, vagy azon belül egy-egy város (ún. metro) a célterület

Nagyon leegyszerűsítve azt mondhatnám, hogy a nemzeti kampányoknál tényleg ütős termék kell, óriási nagy a verseny. Ha másért nem, akkor a yellow pages jellegű oldalak, az ebay meg a shopzilla miatt, akik szinte minden szóra lőnek, ami él és mozog. A regionális kampányoknál nem feltétlenül kell csoda termék, mert erős plusz értéket ad maga a regionalitás. Nemcsak azért, mert a felhasználó látja, hogy ‘hazai’ a hirdető, hanem egyéb technikai dolgok miatt is. Pl. jobb eséllyel indul a hirdető a földrajzilag limitáltabb versenynél, olcsóbbak az átkattintási árak, eleve jobb a befektetési megtérülés.

Aztán a Google szponzorált linkek esetében minden hirdetés kap egy plusz sort, ami az adott geotargetálást jelzi (pl. városszinten Baton Rouge, vagy államszinten Maryland). Az az egy plusz sor hosszabbá és figyelemfelkeltőbbé teszi a hirdetést. A lokális/ regionális hirdetésben az a jó, hogy nem feltétlenül kell magának a cégnek lokálisnak lennie. Pl. itt egy londoni cég hirdetési kampánya (moltonbrown.co.uk), ami nekünk New Orleans-ban (ahol jelenleg élünk) úgy jelenik meg mintha helyi hirdetés lenne:

lokális Google AdWords kulcsszavas hirdetés a keresőben

Szemben a felette lévő szponzorált linkkel, jól látható, hogy a kékkel kiemelt hirdetési szöveg plusz egy sorral gazdagabb.

A Google Maps szintén mutatja a lokális hirdetéseket, amik itt is külön kiemelten jelennek meg: ez maga a cím (a Google térképen megjelenő kulcsszavas reklámok ugyanúgy az AdWords kampányokban vásárolhatók meg mint a keresők szöveges hirdetései). Itt egy példa a New Orleans-i hotelekre, ahol a Royal Sonesta nevű hotel 4. sora gyakorlatilag plusz helyi előny:

hotel New Orleans Google AdWords Maps hirdetés

Mielőtt valaki azt kérdezné, hogy mi a fenének akarna New Orleans-ban az ember hotelt keresni ha már egyszer ott van, akkor arra azt tudom mondani, hogy több okból is, az egyik pl. az, hogy sokan szeretnek az USA-ban hotelekben nyaralni – helyiek. Hotel hopping a sportág neve, vagyis hol az egyik hotelben szállnak meg hol a másikban. Jóléti állam, kétségkívül.

Röviden, az USA-ban a keresőhirdetést többek között lokális és regionális targetálással lehet gazdaságosabbá tenni. És ez nem azt jelenti, hogy ne lehetne az USA mind az 50 államában regionális hirdetést futtatni. Viszont több időt igényel a kampány kezelése cserében. Hogy milyen óradíjakkal dolgoznak az amerikai cégek, azt nem szeretném publikussá tenni – egyébként is cége válogatja, a mi cégünk, ahol eddig dolgoztam (most már szabadúszóként dolgozom, igen, határozottan jobban megéri) egyébként is szerényebb óradíjakat szabott, mivel Louisiana eleve olcsóbb mondjuk mint SF vagy NY City. Kb. mintha Nyíregyházán vennénk egy háromfogásos vacsorát és nem Budapesten – az amerikai kontextust tekintve. Folyt köv.

Posted in AdWords, Befektetési megtérülés (ROI), Google, keresőmarketing - SEM, kulcsszavas hirdetés, Marketing, online keresés, Online marketing, online stratégia, reklám, szponzorált link, Találati lista - SERP, USA | Leave a Comment »

Ha már szóba került a Gatineau (Live Search), a Google Analytics wersenytársa

Posted by BizBigyó - szeptember 24, 2007

azaz Longhand szóba hozta a Google Analytics tanácsadói követelmények kapcsán, akkor nézzük hol áll a januári kiszivárgáshoz képest a Microsoft kanadai web analytics üdvöskéje.

Itt lehet a béta Gatineau-ra feliratkozni,  és itt van néhány dia arról, hogy milyen lesz (amiből jópár még nem érhető el bétában Ian Thomas MS alkalmazott szerint).

Frissítés: A Gatineau webanalitikai szoftver projektet – időközben átkeresztelődött ACA-ra – lezárta a Microsoft 2009 tavaszán. Ian Thomas a Microsoft alkalmazottja a blogjában ír erről.

Posted in Google, kulcsszavas hirdetés, Marketing, online keresés, piackutatás, Webanalitika | 7 hozzászólás »

Google Analytics Consultant – Ki lehet Analytics tanacsado?

Posted by BizBigyó - szeptember 21, 2007

Mar nagyon furta az oldalam, hogy mikor lehet a cegunk vegre Google Analytics tanacsado. Ime a jelenlegi feltetellista (elorebocsatom, hogy europai cegek ugyan jelentkezhetnek, de csak a varakozo listara kerulhetnek, amig a program be nem indul az oreg kontinensen), amitol kisse hatrahokoltem (l. 6-7-8-as pontok).

Roviditettem a listat (nem a macbookon irok, ami egy kicsit korulmenyesebb a magyar ekezetek hianya miatt)

1. min. 3 leigazolhato, minosegi Google Analytics projekt, ami fizetett keresokampanyhoz kotodik
2. min. 2 ev uzleti tapasztalat
3. leigazolhato uzleti hatter (Analytics, Search Engine Marketing). Ideertve konferencian eloadasokat, befolyasos blogokat, white paper doksikat, vezetoi oneletrajzokat, stb
4. szolgaltatasi lista, listaarakkal (mit es mennyiert tudna a ceg nyujtani)
5. egy erre a celra (szolgaltatasok) letrehozott weboldal, ami a ceges honlapra mutat
6. reszvetel es sikeres megfeleles a Google Analytics technical treningen (angol nyelvu), ami egy kozponti Google irodaban van es nehany napos (evente egyszer szervezik)
7. negyedeves jelentes (termek, piac)
8. un. Indemnity/Liability insurance (min. US$1M ertekben), vagyis biztositas -nohat
9. legalabb havi harom Google Analytics tanacsadas vallalasa

Posted in AdWords, Google, Keresés, keresőmarketing - SEM, Keresőmotor, kulcsszavas hirdetés, magyar, Magyarország, online keresés, Online marketing, USA | 8 hozzászólás »

AdWords hirdetésekkel az utazási szektorban

Posted by BizBigyó - április 2, 2007

Lezajlott az első hazai Google egyetem fordulója, beszámoló itt.

“Peresztegi Zoltán Miért online? nyítányával indult a konferencia, amelyet Michael Lorenc, a Google Lengyelország képviseletében az online marketing és a közép–európai utazási szektor kapcsolatának áttekintését nyújtó előadása követett. Az ő tolmácsolásában hangzott el először a ROPO (Research Online Purchase Offline) kifejezés, amely hazánkban a – mintegy három millió – internet-használó fogyasztói magatartását jellemzi; a kínálat bogarászásához előnyben részesítjük a világhálót, de a konkrét termék vagy szolgáltatás vásárlásra már az offline térben kerítünk sort. Lorenc egyszerű képlettel levezette, hogy az eladás kulcsa a minél jobb konverzió, a sikerességünk pedig mindezen túl nem múlik máson, mint hogy treat Google as a distribution system.” (Török Gábor)

Illetve értékelés a webni.innen.hu-n ( Jó volt ez a kis Google rendezvény, bár kicsit nehezen találtam oda (az EXPO információs pultnál a hölgy megkérte, hogy betűzzem el a Google-t) :D Ezen kívül nagyon jó volt a program, de főleg az, hogy személyesen is lehetett kérdezni a magyar Google munkatársaktól. Nekem személy szerint a Réka előadása tetszett az AdSense-ről. Jó lenne egy olyan Google Egyetem is, ami nem ennyire user-szagú, hanem inkább fejlesztőknek célzott, mélyebb, szakmaibb továbbképzés/fórum… Az egyik előadásban ez hangzott el: “… a nem fizetős találati listát nem lehet befolyásolni”. Jót derültem rajta… :)) (Blendeguz)

És hogy miért épp az utazási szektorban? “Magyarországon az elmúlt két hónapban 1,6 millió ember (48%) keresett illetve vásárolt is turisztikai terméket, szolgáltatást az interneten keresztül.” (Turizmus online)

A példaként használt HUNVENTOR Kft. (Nyaralunk.hu, Europa Reisen/ Top City Hotels weboldalak) esettanulmányából megtudhatjuk, hogy

  • egyszemélyes vállalkozásként indult
  • 7 év töretlen fejlődés után
  • jelenleg 80 millió forintos éves nettó árbevételt könyvel el
  • és a keresőmarketinget, azaz a kulcsszavas keresőkampányokat használja arra, hogy célzott külföldi vendégeket továbbítson a hotelek számára jó befektetési megtérülés mellett, költséghatékony hirdetéssel

‘A kezdeti keresőoptimalizálás után a cég egyre nagyobb hangsúlyt fektetett a keresőben való hirdetésre: “Így nem kell attól félnünk, hogy a Nyaralunk.hu a találati listában egyik napról a másikra hátrább kerül” -mondta Lakatos Péter ügyvezető.’ (eddig több mint tízezer – az AdWords-ben alaposan megszűrt – látogatót hozott a keresőkampány a cég számára).

ps: azt furcsállom, hogy a Google egyetemet miért egy másik oldalon találjuk, de nyilván volt oka. Az organikus találati lista helyezéseinek legális eszközökkel való formálását/ alakítását (alias keresőoptimalizálás) pedig nem lehet rövidre zárni egy “nem lehet befolyásolni” fülmondattal, még ha átmenetileg egyszerűsíti is a helyzetet. Bár, felteszem, Gábor és Blendeguz is tudta, hogy mit akar ez a mondat valójában mondani: ha valóban csak ennyi hangzott el, jogosan csaptak le.

Posted in AdWords, Google, keresőmarketing - SEM, kulcsszavas hirdetés, magyar, Magyarország, online keresés, PPC (pay per click), CPC, szponzorált link | 1 Comment »

Nyíltabban közelíti meg a Google az AdWords álkattintások ügyét

Posted by BizBigyó - március 1, 2007

Elég nagy volt már a nyomás nemzetközi szakmai berkekben, hogy a Google legyen nyíltabb a ‘clickfraud’-ot, avagy a kitervelten, különös kegyetlenséggel, nyereségvágyból elkövetett kattintásokat illetően: hány igazi látogatóm van, és hány olyan ‘látogató’ aki aznap már hatszázhatvanhatodjára kattint a hirdetésemre, nem azért mert beakadt a mutatóujja, hanem mert

  • vagy pénzéhes tartalomszolgáltató és kell neki a bevétel (AdSense rendszerrel visszaélők),
  • vagy vérszemet kapott versenytárs, aki ezzel szerel le minket a versenyből.

Komoly kérdés, komoly probléma, és még komolyabb, megelőző problémamegoldás.

Szóval, kb. hány százalékban valósak a kattintások, és milyen arányban van az, amit a rendszer nem szűr ki?

Röviden: a Google (Inside AdWords hivatalos gugli blog) becslései szerint kb. 0,02% az, ami a hirdetőket érintheti, a többi garázda, feltupírozott kattintás a valós idejű, automatikus szűrőrendszeren fennakad. Mégegyszer: a szűrés valós idejű, tehát a kapott jelentésekben már nem kell keresni a kákát és a csomóját. A 0,02% pedig utólag, a hirdetők visszajelzésére kerül a műtőasztalra.

Shuman Ghosemajumder bemutatja a háromlépcsős ellenőrzőrendszert, ami két megelőző és egy utólagos lépésből áll

  1. proaktív lépés 1: az álkattintások elsöprő többsége fennakad az automata szűrőkön
  2. proaktív lépés 2: automatizált algoritmus és humán elemzés mix
  3. reaktív lépés: (igen ritka) a kattintás – minőségvizsgáló csapat (click quality team) akcióba lép (nos igen, erre a fokozottan bizalmi munkára nagyon kevés alkalmazott van, nem véletlenül)

Az első két lépés eredményét láthatjuk a számlaösszesítőn (billing summary).

A kulcsszavas hirdetési kampányokból érkező valós látogatók aránya a hobbi, rivális vagy nyerészkedő kattintásokhoz képest:

  • 90% hiteles látogató, aki a szponzorált linkre kattintott át
  • 10% álkattintás (nem igazi látogató)

Uramatyám, akkor minden tizedik kattintásom hamis, és beperelhetem a Google-t??? Nem.

A 10%-os álkattintásokból a Google rendszere azonnal kiszűri majdnem mind a 10%-ot. 10%-os álkattintásból 9,98% megy a kukába, 0,02% utólagosan, reaktív módon szűrt álkattintás. Hasonlóan az email spam-szűréshez, amit a gmail megint spam és scam terén is nagyon minőségi módon valósít meg.

A Google AdWords hivatalos blogjában közölt adatok főként az angol nyelvű világpiaci becsült adatokra állnak, az álkattintás a hazai piacon messze kisebb arányban érvényesül – már csak a nyelvi közösség, vagyis a piac kisebb mérete miatt is.

A Google cég, Shuman Ghosemajumder nyilatkozata szerint (l. lent Washington Post cikk) 2006-ban kb. 2 millió dolláros visszatérítést adott a panaszos hirdetőknek az álkattintások miatt. Az egész online marketing iparágat érintő kattintásos visszaélések ügyében a Google szorgalmazza egy független hivatalos Médiamérő Tanács (auditáló szervezet) munkáját és igen, hajlandó lenne a szükséges adatokat kiszolgáltatni a tanácsnak. Ezt a kijelentést nézve, nem is értem, hogy miért nincs a tagok listájában, ha a Yahoo és a Microsoft meg ott van. Danny Sullivan kérdése, hogy miért pont most változtatott a Google az eddigi politikáján?

Mielőtt a Google ügyfélszolgálathoz fordulnánk, mondván, hogy gyanúsan megugrott a látogatószámunk, (de ez igaz az Etargetre is), először nézzük meg, hogy pl. nem esett-e ki mostanában egy (nagyobb) versenytárs, nem bővült-e a hirdetési rendszer tartalomhálózata 1-5-60 nagyobb szájttal (l. Etarget lap.hu bővülése) stb.

További kapcsolódó olvasmányok:

Posted in AdSense, AdWords, Clickfraud, felhajtott kattintás, Google, Keresés, keresőmarketing - SEM, Keresőmotor, kulcsszavas hirdetés, Marketing, online keresés, Online marketing, PPC (pay per click), CPC, szponzorált link | 11 hozzászólás »

Szép nagy tartalomhálózati gyűjtemény – Etarget partnerek

Posted by BizBigyó - február 27, 2007

Eddig is elég szépen fejlődött az Etarget a hazai piacon, és a CEE régióban is. Nos, az új ‘kiegészítők’ szépen megdobják majd a hirdetésmegjelenési számokat.

A BTL is kitér erre egy igen rövidke hír erejéig: “Közép-Európa egyik legnagyobb kulcsszavas reklám rendszerét üzemeltető cége az ETARGET további partnerportállal bővíttette portfolióját. 2007. február21-től csatlakoztak a hirdetési rendszerhez a leglátogatottabb Lap.hu oldalak, melyek a Startlapot, Magyarország legkedveltebb nyitóoldalát is magába foglaló, Startlap csoport tagjai. Az együttműködéssel a korábban 220 partnerportállal szerződésben álló internetes társaság hirdetései közel 500 új oldalon jelennek meg.”

Tekintve, hogy a hazai fogyasztók (felteszem, főként web 1.0-ás) közössége erőteljes Startlap fogyasztó, ez nem egy olyan esemény, ami mellett a médiás-marketingesek csendben elmehetnek. Etarget hirdetés

Ha jól látom, a nagyforgalmú Startlap oldalakon az Etarget hirdetési helye/ szponzorált ajánlat doboza nagyjából a lap aljára került, de a kisebbeken, úgy látszik, jobb eséllyel kerülnek top pozícióba. A Startlap Nők oldalán a szponzorált ajánlat doboz az oldal legalsó részében található – a hirdető mégsem lehet elégedetlen, hiszen csak a kattintás után fizet, így ha viszonylag rikébban is kerül oda egy felhasználó, hogy az alsóbb részeket nézegesse, a hely még kihasznált marad, és a teljesítmény sem marad el – költséghatékonyan kap látogatót a hirdető cég. Persze egy jobb elhelyezéssel jobb átkattintási arányt, több látogatót lehetne hozni, de kezdetnek nem rossz.

A Spanyol kempingeket összegyűjtő oldalon viszont rögtön a lap felső szegmensébe kerültek a hirdetések. Sőt, szemben az autó, vagy az ingatlan lap.hu oldalán elhelyezett szöveggel, itt pirosan virít a text.

Kálmán Tamás, az Etarget magyarországi képviselője a web 2.2 symposiumon a web 2.0-ás üzleti modellekről beszélget.

Ami számomra érdekes ebben a témakörben, hogy mennyire öszvérmegoldásban vannak a hazai web 2.0-ás oldalak (konkrétan a blogszolgáltatók, és bizony az iwiw) a web 1.0-ás hirdetési modelljükkel. A Startlap-Etarget megállapodás ígéretes.

És a pontos program:

Web 2.0 üzleti modelljei – Reklámok a blogokon és a közösségi oldalakon (blogteres szponzorált blogok, indexes normál banneres blogok, freeblogos önkéntes banneres kísérlet, Adsense és magyar verziói, E-Target, stb) – Berényi Konrád (onlinemarketing.hu), Kálmán Tamás (etarget.hu), Kiss Attila (Carnation Zrt), Novák Péter (Kirowski) – Moderátor: Nagy Bálint (MRSZ)

Posted in Etarget, Katalógus, keresőmarketing - SEM, kulcsszavas hirdetés, magyar, Magyarország, Marketing, Online marketing, Startlap, szponzorált link | 3 hozzászólás »

Videókeresés – túl a szavakon

Posted by BizBigyó - február 27, 2007

A keresők, mint pl. Google, Ask.com, Yahoo, Kurzor, Góliát szövegeket esznek. Logikusan, így a legtöbb videókereső is azon az alapelven nyugszik, hogy a videófilmhez valamilyen szöveges tartalom tartozik (pl. van címe, címkéje, rövid kis leíró szövege stb.), és ezeket a szövegeket, verbális adatcsomagokat tudják a keresők robotkái feldolgozni, illetve ily módon az audiovizuális tartalmat a keresők számára emészthetővé tenni.

De itt a Blinkx, egy más megközelítésű videókereső, ami már nemcsak a mellékesen meglévő szövegeket dolgozza fel, hanem belemegy a filmbe. A Blinkx San Francisco-ban egy startup, és persze az alapító neve gyönyörű, akár egy egzotikus kolibri-koktél, Suranga Chandratillake (Srí Lankából). Idén februárban a Blinkx megnyerte San Franciscoban a DEMO konferenciasorozat fődíját.

A Blinkx nem új

Több mint 3 év óta erősíti piaci helyzetét: 2004-ben pl. egy rövid hírszelet emlékezik meg róla a Computer Panoráma októberi számában, de idézhetnénk a 2004 júliusi primonline cikket is. A New York Times viszont most vette elő – most izgi a Google YouTube ellenlábasait jobban felmérni, pláne, ha szép megállapodásokat sikerült kötniük a hivatalos médiaszolgáltatókkal.

Az tengernyi megállapodásukrúl

Ez utóbbiban a Google is jeleskedik vala ( Dow Jones & Company, Condé Nast, Sony BMG Music Entertainment), de szemben a Blinkx-szel, a Google továbbra is a saját Google márkájú dobozában prezentálja a filmeket, és nem a cégek saját brandje alatt. Holott az egész videósdi vonal arról (is) szól (hiszen első a felhasználói élmény), hogy a puritán szöveges szponzorált linkek után, amely elsősorban a közvetlen eladást ösztönzi, a márkaismertséget növelő reklámok piacára is betörjön a Google – a maga targetált, kulcsszavas technológiájával, videón. De ne feledjük, a kulcsszavas hirdetéseket is több mint 60%-ban azért vásárolják, hogy a brand erősödjön (a keresőmarketinges befektetések első számú motivációja továbbra is a márkaismertség növelése volt, 62%-os arányban).  A lényeges kérdés, melyik médiacég melyik szolgáltatóval tud (kiváló) megállapodást kötni, és melyiknél érzi mindkét fél úgy, hogy jól járt, megvalósult a nyertes-nyertes stratégia.

Amennyire követem az eseményeket, a Google előnye a hátránya is, hiszen nemcsak a videótartalmakért kell küzdenie (a Blinkx videókereső mellett, a Google mint a YouTube gazdája versenyez a Joosttal, a Metacafé-val is, és még számos kevésbé ismert nemzetközi, ill. lokális versenytárssal), hanem mint Google News szolgáltató, az európai sajtócégekkel is – igen, mindenki igényt tart a tartalomszolgáltatási húsosfazék célbavett húsdarabkáira, miért épp a belgák, vagy a franciák akarnának kimaradni a buliból? Ez utóbbiról már az amerikai jogászok is azt nyilatkozták, hogy láncreakciót indíthat be Európában (is). Na és persze, ne feledjük, a Google továbbra is elsősorban keresőmotor, ezért a Yahoo-t is sakkban kell tartania – most leginkább a testreszabott keresés beindításával (megkérdeztem Danny Sullivant, hogy szerinte mi a Google-re nézve a legnagyobb veszély, és ő a Yahoo-t mondta. Hiszek neki. Bár a listát kissé rövidnek találom.)  Végül, a hirdetési rendszerrel járó közvetlen és viszonteladási feladatok, ill. az ehhez szükséges ügyfélszolgálatos csapatok toborzása is elég nagy falatot jelentenek a Google HR-jének. A lista távolról sem teljes (néhányan pl. azt mondják, hogy a Microsoft és a Google épp adatközpont-építési versenyben van egymással),  de talán ezek vannak most leginkább terítéken.

A hazai elakadás

A web 2.2 symposium Videómegosztó oldalak kerekasztala c. beszélgetésen reméljük, sok mindent hallhatunk a magyar megállapodásokról is, avagy azok hiányában, annak okairól, és megoldási lehetőségeiről. Van, aki az ajtón jön be, van, aki az ablakon. Csak jöjjünk már. – Asbóth Attila (freevlog.hu), Miskolczy Csaba (videobomb.hu), Hazai András (videoplayer.hu), Pohly Ferenc (Videa.hu), Szebeni Tamás (COOL TV) – Moderátor: Nagyistók Tibor (MTV Kultúrház)

Végy egy szabadalmat 

A Blinkx alapötlete: végy egy olyan eszközt, ami a hangzó beszédet átírja szöveggé, és megvan a keresőknek szükséges input. Az így keresett videók, pontosabb találatot adhatnak, hiszen sokkal több szöveget tudnak hozzárendelni egy filmhez. Gondoljunk csak arra, ha pl. egy konkrét epizódot szeretnénk megnézni, mondjuk amikor az hangzik el, hogy a

Suranga Chandratillake szerint az első generációs textalapú keresők, mint a Google már nem elégítik ki a felhasználókat, akiknek egy hatékony és skálázható kereső kell – már csak azért is, mert a becslések szerint, a webes forgalom több mint 60%-át a videóhoz köthetjük (az adatra a New York Times hivatkozik, bár a nagyszabású állítás mellé egy viszonylag kisebb név került, ha nem tévedek. A felmérést a CacheLogic végezte “a company in Cambridge, England, that sells “media delivery systems” to Internet service providers”).

Blinkx teszt

A nyitóoldal többet ugrál a kelleténél, de jó szempontnak tartom a hírek és a szórakozás témakörök kiemelését – amint látszik web 2.0-nek itt nyoma sincs. A keresés a hagyományos llogikai operátorokkal működik, a találati lista pedig elvileg relevancia alapján rangsorolt. Magától elindul az első 10 találat egy rövid részlete szép sorjában. Kicsit többre számítottam a cikk alapján, pl. a ‘That’s all folks”-ra rengeteg rajzfilmet vártam, de ehelyett a találati lista első oldalán nyoma sem volt a nyuszinak. Viszont a Blinkx erős alternatívája lett a YouTube-nak a szerkesztett tartalmak keresésében, pl. érdemes összehasonlítani egy ‘clint eastwood’ keresést a youtube-on és a blinkx-en. A YouTube-on legalább 6 különböző Gorillaz verzió jött be csak az első oldalon, ezzel szemben a blinkx-en ITN, Reuters, BBC, Revver, Gotoit, Veoh, stb. főként Oscar jelöléses felvételeket láthatunk, de a 2. oldalon ott van a Gorillaz szám is. Többnyire egy Blinkx kattintás átirányít minket az aktuális médiaszolgáltató oldalára, ahol jó esetben már csak egyet kell kattintanunk, és kapunk egy preroll (film előtti) rövid reklámot is a monitorunkba.  Aztán van olyan csatorna is, ami órákig bufferol (persze csak miután a Cingular reklámja szépen lement), és ez alatt nyolcvan évet öregszünk Clint Eastwooddal, azaz nélküle.

Akkor most

Mindenesetre a Blinkx szabadalmaztatott indexelési technológiája egyelőre szimpatikusabb, mint maga a szolgáltatás, de videókeresők terén másodopciónak megteszi. Azt igen sajnálom, hogy az olyan jó kis konferenciaanyagok mint pl. a TED talks, vagy a DLD (Digital Life Design) konferencia előadásai, kerekasztal-beszélgetései csak az eredeti honlapokon érhetőek el, és nem hagyják magukat becsévélni a nagy közösségi oldalakra, a könnyebb elérhetőség és a tényleges disszemináció jegyében – a tévénél megszoktuk a 60 csatornát, de online videócsatornából nem akaródzik többet használnom, fura. Ja, hogy nem nézek tévét! Majd’ elfelejtettem.

Posted in Google, Keresés, keresőmarketing - SEM, Keresőmotor, kulcsszavas hirdetés, Marketing, márkaépítés, online keresés, Online marketing, szponzorált link, videó, videóhirdetés/ videóreklám | Leave a Comment »

Kulcsszavas hirdetés: melyik weboldal mennyit hozott

Posted by BizBigyó - február 26, 2007

Akik használják a Google, az Etarget hirdetéseket, azok tudják, hogy hirdethetnek

  • a keresőkben (Google ill. Startlap-Tango, Miner, Blogsearch, PoyMeta stb.) azaz a keresőhálózatban,
  • vagy hirdethetnek híroldalak cikkei, fórumok, blogok bejegyzései stb. mellett, azaz a tartalomhálózatban.

És azt is tudják, hogy összesen hány látogatót hozott a kampány (egy konkrét napon, héten, hónapban, a teljes kampány ideje alatt, adott időszakokban, hétvégente – ahogy tetszik)- de nem tudni, hogy egy Google AdWords kulcsszavas kampány pontosan hány látogatót hozott pontosan melyik honlapról. Márpedig a megbízókat nagyon is érdekli, hogy mennyire teljesített egyik vagy másik weboldal jobban: nem pusztán az, hogy hol kattintottak át többen (CT), hanem pl. az is, hogy hol lesz a látogatókból valamilyen utólagos kapcsolattartásra lehetőséget adó fogyasztó (CR)- kevésbé emberközpontú megfogalmazásban, az átkattintásokból melyik honlapon lesz nagyobb eséllyel ‘lead’ (telefonszám, email, kb. demó verziót/ esettanulmányt stb. letöltő látogató, aki megadja az adatait, sőt, vásárló pl. hányan rendelték meg a Sörgyári capricciot, vagy hányan vettek a héten 4 GB-os iPod nanot, vagy plüss törpe makit). Vagyis: milyen a konverziós arány, konkrétan melyik honlapon?

Mivel ezt az adatot eddig a Google nem tette nyilvánossá, piaci rés volt ezen a téren, amit a 2000-ben alapított Quigo használt ki. “Az elmúlt másfél évben néhány nagy médiaoldal, mint pl. az ESPN.com, a FoxNews.com, vagy most februárban a Forbes magazin inkább a Quigo hirdetési rendszerét választotta, és felmondta a Google-lel ill. Yahoo-val kötött megállapodását,” írja a New York Times.

Amit a Quigo ígér az az, hogy

1, a hirdető által speciálisan megválasztott honlapokon helyezik el a szponzorált linkeket – ez nem újdonság: a többi nagyobb rendszerben is elérhető funkció, nemcsak a Quigo-ban. Csak épp pl. a Google-ben nincs erről egy teljes lista, ahol végigbogarászhatjuk, hogy milyen tartalomhálózati oldalak vannak a rendszerben: ha megadunk egy kulcsszót, akkor a rendszer javasol néhány oldalt, és amelyik nem tetszik, azt egyesével kizárhatjuk. Ez a viszonylagos anonimitás fontos része volt a stratégiának, és jobban kedvez a long tail (hosszú farok) elméletnek, mint a ‘site targeted’ kulcsszavas hirdetés, ahol mindenki a zászlóshajókra esküszik. Cserében azért, hogy nem tudjuk, hogy hol mennyi látogató jött a tartalomhálózatból, a Google egy ún. ‘smart pricing’ (kb. okos árazás) rendszert használ, aminek az a lényege, hogy a kisebb, vásárlásra nem igazán ösztönző honlapoknál optimalizálja, vagyis jelentősen csökkenti, az egy átkattintás árát. Ezzel biztosítja azt, hogy kisebb blogok, kisközepes honlapok is a rendszerben vannak, viszont a hirdető nem érzi azt, hogy ugyanannyi pénzért ‘értéktelenebb’ helyen hirdet, mint a Google.hu keresőben.

Hazai viszonyokat tekintve, az Etarget részben ezen a téren van előnyben: itt az aktuálisan elérhető teljes listát láthatjuk, köztük kisebb és nagyobb szájtokat. Itt is kiszűrhetjük azokat az oldalakat, amik a termékünk szempontjából nem ígéretesek a ROI (befektetési megtérülés) terén.

2, ami új a Quigo-ban, hogy az adott honlapon belül azt is kiválaszthatjuk, hogy pontosan melyik oldalon akarunk hirdetni. Átlátható és ellenőrizhető – még az eddigi rendszereknél is átláthatóbb, és kontrollálhatóbb, tegyük hozzá, hiszen mi kell annál több, mint hogy a nap 24 órájában akkor indítok, és állítok le kampányokat, olyan szavakra, és oldalakra, illetve annyi napi/ havi pénzért, amennyiért én gondolom? Úgy látszik, a több, ami igenis kell, azok a bannerkampányokból is megszokott adatok: melyik oldal mit termelt.

3, Sőt, akár az is, hogy a prémium média képviselői közvetlenül tárgyalhassanak, egyeztethessenek a hirdetőkkel (felteszem, van hozzá minimális költségelvárás, multi-year, multi-million). Ez azért is lényeges, mert a prémium honlapok így a saját speciális licitáraikat vezethetik be, és nem egy ‘átlagosra csökkentett’ licitet.

A hirdetők elvárásaira reagált idejében és jó stratégiával a quigo, Michael Yavonditte vezetésével. A NYTimes szerint, a quigo egyelőre kisebb versenytársnak számít a kulcsszavas tartalomhálózati hirdetések terén, és kb. 10%-os a piaci részesedése (gondolom, az USA-ban), “de úgy tűnik, hogy meggyőzte a Google-t a változtatás, a nyitás szüklségességéről.”

A Google nemzetközi tartalomhálózatának talán legismertebb gyémántjai a YouTube és a New York Times, aztán ott van még a tengernyi blog, katalógus, fórum, kisebb-nagyobb hírportálok – de melyik mennyit hoz? Kim Malone, a Google AdSense programjának online értékesítési vezetője nem aggódik a Quigo miatt. A Quigo, CRO-ja, Henry Vogel viszont azt állítja, hogy sem a Yahoo sem a Google nem építenek ki hosszútávú stratégiai kapcsolatokat. Kim Malone pedig azt, hogy számos nagyobb hirdetőjük próbált ki más hirdetési rendszereket és tért vissza a Google-höz. De úgy néz ki, hogy a Google módosítja a tartalomhálózati szolgáltatást, a Quigo-t másolva: néhány hónapon belül az AdWords jelentésekből látható lesz, hogy honnan is érkeztek a látogatók (“In the next few months, Google’s advertiser reports will begin listing the sites where each ad runs, Ms. Malone said.”). Sőt, lehetséges opció lesz az egyéni szájtokon való egyéni licit is (“advertisers on the Google networks would soon be able to bid on contextual ads on particular Web sites”) Malone szerint csak a brand hirdetők számára jelent ez majd változást, de igazán nagy keresletre nem számítanak az egyedi kulcsszó-licit egyedi weboldalak szolgáltatásnál. Persze nem kell egyetérteni Malone-val, sok reklámszakember, és én sem teszem. Reális elvárás a hirdetők részéről, hogy tudatosabban dönthessenek arról, hogy milyen felületeken kívánnak megjelenni. És ha az átláthatóság kedvéért még többet is hajlandóak fizetni egy látogatóért, akkor azt teszik. Egy grandiózus nemzetközi kampánynál azért ez nem egy könnyű feladat … Némileg könnyebb a helyzet, ha a kisebb szájtok x paraméterekkel (téma, látogatottság stb.) vannak ellátva és egy csokorba vannak szedve, ami lehetővé teszi a csoportos kezelést (kb. bulk management). De ezeknek a kisebb honlap csoportoknak a karbantartása nem kis feladat.

Csak annyi a kérdés, hogy hol éri meg jobban nekik a befektetés. A Google reagált, izgalmasan alakul a helyzet, és kérdés, hogy a külföldi trendek hogyan csapódnak le a hazai piacon.

Posted in AdSense, AdWords, Etarget, Google, keresőmarketing - SEM, Konverziós arány, kulcsszavas hirdetés, Marketing, Online marketing, online stratégia, PPC (pay per click), CPC, reklám, szponzorált link, USA | 3 hozzászólás »

BülBül alias Máth András a keresőmarketingről

Posted by BizBigyó - február 13, 2007

Mint Konrád és Pollner is megírta, BülBül felfedte kilétét (Máth Gábor András a Ringier csoport piackutatásokért felelős vezetője, aki, nem a céget képviselve, BülBül nicknéven független bloggerkedik).

Ami ennél is érdekesebb: A magyar médiapiac kilátásai 2007-re vetített, 30 oldalas tanulmányában ír a keresőmarketingről is, igaz említés szintjén:

“Nem írtam sokat új online eszközök megjelenéséről, pedig várható a Google által bevezetett
Adwords szolgáltatás – vagy klónjainak – erőteljes megjelenése éppúgy, mint a keresőmarketinget
alkalmazó hirdetések erősödése. ”

A Google AdWords keresőhirdetési rendszere maga is egy klón (az Overture szabadalmát használja), ha már kulcsszavas, licitrendszerű hirdetésről beszélünk, de tény és való, hogy a különböző szempontokból hasonló hazai ‘klónok’ a Google sikerét veszik alapul, csak pl. nincs saját keresőjük, vagy nincs tényleges licitrendszer stb.

Az ‘erőteljes megjelenés’ , feltételezem, az eddigieknél még ‘erőteljesebb piaci jelenlétet’ jelenti, és nem a szó szerinti megjelenést vagy felbukkanást, ami már 2006-ban is elég erőteljes volt (a keresőmarketing felnőttéválásának éve).

Máth András szerint, a marketingesek a kulcsszó alapú Google AdWords videóreklámokra harapnak majd rá leginkább – de ezek még az USA-ban is, akárcsak a mobilhirdetések, tesztfázisban vannak, és nagyon korlátozott számú weboldalon érhetőek el. A Google AdWords féle mozgó filmsor, nem az a mozgó filmsor, amit a tévében megszoktunk, hiszen egyrészt élesebben targetált, másrészt aktuális licit alapon kerül egy weboldalra, és nem standard megállapodás alapján. Tehát amennyire vonzó, olyannyira zavarbaejtő is lehet ezen marketingesek számára az eltérő működési elvek miatt.

Arra is kitér a tanulmány, hogy a Google Kft. most készíti javában az ország-elemzést.

(Ne feledjük, a Google Kft. jelenleg egy főből áll, az ún. ‘country representative’-ből, vagyis Peresztegi Zoltánból, akinek a kétszem vállán nyugszik a felelősség, hogy milyen stratégiával kezd a Google Magyarországon mozogni. Viszont ne gondoljuk azt, hogy ez egyenesen annak szól, hogy ‘kicsi országnak ez jár’ – a 2006 őszén Dennis Woodside-dal készített interjúból az is kiderült, hogy ez egy bejáratott módszer: Izrael, Egyiptom, feltehetőleg az EMEA legerősebb országai Lengyelország mellett, is először egy egyfős ‘Mr Gugli’-t kaptak felderítőül – csak éppen Izraelben már a második mérnöki központot hozzák létre, mert azt a visszajelzést kapták, hogy nagyon jók a mérnökök, és a kb. 7 milliós lakosság 50%-a rendelkezik széles sávú internethozzáféréssel. Tehát az ország-elemzésnek nagy súlya lesz, amit nemcsak a keresőmarketing, hanem az egész online piac megérezhet.)

De vissza Máth András tanulmányához: figyelemreméltó részek számomra még:

  • a több csatornás érvelés hangsúlyozása
  • a BTL elleni kommunikáció, “amikor konkrét lépések várhatóak
    azzal kapcsolatban, hogy ezen összegek egy része kerüljön át/vissza az atl területre” (2006-ban is voltak már egész konkrét lépések, pontosan ezzel a szándékkal) :)
  • a long tail (hosszú farok) elve alapján megszerezhető kiváló kis szájtok (az újabb nagyok hiányában),
  • és a KKV-k hirdetési kedvének döntő szerepe.

Szép munka.
ps: sajnálom, hogy BülBül annak idején nem reagált a blogmém invitálásra, amit Vera indított el.

Posted in Google, keresőmarketing - SEM, kulcsszavas hirdetés, magyar, Magyarország, Online marketing, online stratégia | 3 hozzászólás »