BizBigyó

Bejegyzések az üzleti webbálna hátára – online marketing

Archive for the ‘reklám’ Category

Interaktív Online Videó Piaci Körkép

Posted by BizBigyó - január 24, 2008

Hogyan alakul a nemzetközi interaktív videópiac, hogyan alakíthatjuk a legnépszerűbb youtube-os videókat a saját ízünk szerint, hogyan tehetünk linkeket a videófelvétel bármely pixelébe, kik a piacvezetők és a futottak még kategóriások az interaktív videópiacon, mi az a hypervideo, stb. Erről készítettem egy rövid áttekintést angolul Interaktív Videómarketing Piac címmel, és itt a néhány soros kivonata azoknak, akikről lehull az angol, mint ruháról a nő, vagy jobb esetben fordítva.

Linkekkel tűzdelt videók: Bloggereknek azért jó, mert interaktív, vicces, érdekesebb, a marketingesek meg azért szeretik, mert kínosan rosszul veszik a felhasználók a pre-roll és post-roll reklámokat egy 300, vagy egy Blade Runner remake előtt – viszont egy folyamatosan futó filmet, ahol csak hirtelen rákattintasz egy téged érdeklő tárgyra (pl. Paris Hilton agya), mert valamit tudni akarsz róla (pl. üres-e vagy nem), az elég felhasználóbarát, nem avatkozik bele senki az életedbe filmnézés közben. Éljen a fogyasztói kontroll soká.

Piacvezetők: Asterpix és Ooyala, de kezdjük előlről

SMIL (hasonlóan az XHTML-hez ingyenes nyelv – mi a markup nyelv magyarul fordítók?) vagy a Quicktime: mindkettő alkalmas arra, hogy egy videót interaktívvá tegyen, de egyik sem képes a tárgyak azonosítására és követésére. Állítólag 3 nap alatt elsajátítja az, aki már edzett html-ben.

Videoclix Nat Kausik, az Asterpix CEO-ja a Videoclix-et nevezte meg fő kompetitorként. Fizetős, le kell hozzá tölteni egy szoftvert, csak mac-en fut, bonyolult felhasználói kezelőfelület

Asterpix. Szerintem ezzel jó kezdeni, nagyon felhasználóbarát, gyors sikerélményt nyújt, könnyen beágyazható a Facebookba, a Netvibes-ba, MySpace-be, stb. Mostanában kerül a Pro a piacra, ami kereskedelmi ügyfeleknek CPC és CPM alapon számláz, mezei felhasználóknak ingyenes. A letöltés kicsit lassú – gondolom ez látható itt is (sajnos az ingyenes wordpress-be nem ágyazható be, de itt a Budapest Blogon a videó): egy Palya Bea számot válaszottam ki (estisóder fellépés), ami azért nem túl nyerő mert sok a vágás benne és az Asterpix még nem tudja a jelenetek között felismerni ugyanazt a tárgyat, így az interakítv tárgyak gyorsan eltűnnek. Mindez nem lett volna gond egy Tarr Béla Sátántangónál…. Szóval nem ideális példa, de valamit szemléltet, és majd mutatok jobbat is. :) Nem magyarázom, hogy mitől interaktív a videó, remélem az az azért kiderül.

Ooyala Backlot: volt guglisok fejlesztik, azzal a céllal, hogy olyan naggyá nőjenek az interneten, ahogy a Google tette. Nemsokára nagyobb durranás várható, addig is próbáljátok ki. Ingyenes, de később egy nominális díjat kell fizetni (kb. 8 cent per óra -függetlenül a kattintásoktól és a megjelenésektől), HD-t támogat, brutális elemzőrendszert toltak mögé, Te választod meg, hogy melyik domain ágyazhatja be a videókat és melyik nem, ezekről és sok minden másról részletes statisztika. Ezt az Asterpix után ajánlom, egyelőre royal desszertként.

Futottak még, fuss, Bully, fuss (80 nap alatt a Föld körül Willy Foggal)
Viddler a fentiekhez képest már keveset tud, bár van már kialakult közössége. A videókhoz kommenteket és kategóriákat (címkéket) adhatunk hozzá a releváns helyeken, és ez az idősávban is jelzett.

SeenON, fóliázott originál agresszív amerikai marketing: ún. shopisode-okat lehet rendelni. Minden ajánlott terméknél egy pillanatra megdöccen a filmnézés és jobb oldalt megjelenik a termékleírás. Szagatott fimélmény.

Reklámok

Posted in Google, Közösségi Oldalak, Marketing, piackutatás, reklám, USA, videó, videóhirdetés/ videóreklám, YouTube | 2 hozzászólás »

Milyen is az amerikai keresőhirdetés, avagy a CPC piac? Nemzeti, regionális és lokális targetálás

Posted by BizBigyó - november 18, 2007

Valószínűleg a hirdetők joggal feltételezik, hogy külföldön, konkrétan az USA-ban, hirdetni egészen más mint Magyarországon, de lassan féléves amerikai keresőpiaci tapasztalattal a hátam mögött azt kell mondjam, hogy az árak itt is is nagyon változóak, itt is lehet 5-20 centért és több mint 60 dollárért (igen, 60 dollárért) egy kattintást venni. Természetesen, nagyban függ attól, hogy milyen terméket/ szolgáltatást akarunk eladni, mennyire erős a márkanév, mennyire speciális előnnyel bír az a termék, és persze milyen erős a verseny a keresőkben. Nem utolsósorban pedig attól, hogy mennyire professzionális a keresőkampány szerkezete. De a lényeg mindig egy marad: megéri-e, több profitot hoz-e a reklámkampány vagy sem?

Az amerikai piacot nagyjából három szinten ismertem meg eddig:

1, a teljes nemzeti piacot célzó kampányok

2, nagyobb regionális területet célzó kampányok (jelen esetben ez kizárólag a déli államokra vonatkozik, mint pl. Louisiana, ahol lakunk, Texas, Alabama, Tennessee, Florida, Mississippi, Arkansas, Georgia). Nagyjából ez a South Gulf terület.

3, lokális kampányok, ahol vagy csak Louisiana, vagy azon belül egy-egy város (ún. metro) a célterület

Nagyon leegyszerűsítve azt mondhatnám, hogy a nemzeti kampányoknál tényleg ütős termék kell, óriási nagy a verseny. Ha másért nem, akkor a yellow pages jellegű oldalak, az ebay meg a shopzilla miatt, akik szinte minden szóra lőnek, ami él és mozog. A regionális kampányoknál nem feltétlenül kell csoda termék, mert erős plusz értéket ad maga a regionalitás. Nemcsak azért, mert a felhasználó látja, hogy ‘hazai’ a hirdető, hanem egyéb technikai dolgok miatt is. Pl. jobb eséllyel indul a hirdető a földrajzilag limitáltabb versenynél, olcsóbbak az átkattintási árak, eleve jobb a befektetési megtérülés.

Aztán a Google szponzorált linkek esetében minden hirdetés kap egy plusz sort, ami az adott geotargetálást jelzi (pl. városszinten Baton Rouge, vagy államszinten Maryland). Az az egy plusz sor hosszabbá és figyelemfelkeltőbbé teszi a hirdetést. A lokális/ regionális hirdetésben az a jó, hogy nem feltétlenül kell magának a cégnek lokálisnak lennie. Pl. itt egy londoni cég hirdetési kampánya (moltonbrown.co.uk), ami nekünk New Orleans-ban (ahol jelenleg élünk) úgy jelenik meg mintha helyi hirdetés lenne:

lokális Google AdWords kulcsszavas hirdetés a keresőben

Szemben a felette lévő szponzorált linkkel, jól látható, hogy a kékkel kiemelt hirdetési szöveg plusz egy sorral gazdagabb.

A Google Maps szintén mutatja a lokális hirdetéseket, amik itt is külön kiemelten jelennek meg: ez maga a cím (a Google térképen megjelenő kulcsszavas reklámok ugyanúgy az AdWords kampányokban vásárolhatók meg mint a keresők szöveges hirdetései). Itt egy példa a New Orleans-i hotelekre, ahol a Royal Sonesta nevű hotel 4. sora gyakorlatilag plusz helyi előny:

hotel New Orleans Google AdWords Maps hirdetés

Mielőtt valaki azt kérdezné, hogy mi a fenének akarna New Orleans-ban az ember hotelt keresni ha már egyszer ott van, akkor arra azt tudom mondani, hogy több okból is, az egyik pl. az, hogy sokan szeretnek az USA-ban hotelekben nyaralni – helyiek. Hotel hopping a sportág neve, vagyis hol az egyik hotelben szállnak meg hol a másikban. Jóléti állam, kétségkívül.

Röviden, az USA-ban a keresőhirdetést többek között lokális és regionális targetálással lehet gazdaságosabbá tenni. És ez nem azt jelenti, hogy ne lehetne az USA mind az 50 államában regionális hirdetést futtatni. Viszont több időt igényel a kampány kezelése cserében. Hogy milyen óradíjakkal dolgoznak az amerikai cégek, azt nem szeretném publikussá tenni – egyébként is cége válogatja, a mi cégünk, ahol eddig dolgoztam (most már szabadúszóként dolgozom, igen, határozottan jobban megéri) egyébként is szerényebb óradíjakat szabott, mivel Louisiana eleve olcsóbb mondjuk mint SF vagy NY City. Kb. mintha Nyíregyházán vennénk egy háromfogásos vacsorát és nem Budapesten – az amerikai kontextust tekintve. Folyt köv.

Posted in AdWords, Befektetési megtérülés (ROI), Google, keresőmarketing - SEM, kulcsszavas hirdetés, Marketing, online keresés, Online marketing, online stratégia, reklám, szponzorált link, Találati lista - SERP, USA | Leave a Comment »

Mobil keresomarketing

Posted by BizBigyó - szeptember 21, 2007

Aki eddig meg nem fedezte fel maganak a Serch Engine Land blogot, az talan most nagyobb erdeklodessel fordul fele (tul az egymilliomodik iphone-on, a kozelgo nokia valaszokon, es a pango kulcsszavas hirdetesi versenyen). Kizarolag mobilkereses hirek itt.

Posted in keresőmarketing - SEM, mobil, mobilkeresés, online keresés, reklám | Leave a Comment »

Kulcsszavas hirdetés: melyik weboldal mennyit hozott

Posted by BizBigyó - február 26, 2007

Akik használják a Google, az Etarget hirdetéseket, azok tudják, hogy hirdethetnek

  • a keresőkben (Google ill. Startlap-Tango, Miner, Blogsearch, PoyMeta stb.) azaz a keresőhálózatban,
  • vagy hirdethetnek híroldalak cikkei, fórumok, blogok bejegyzései stb. mellett, azaz a tartalomhálózatban.

És azt is tudják, hogy összesen hány látogatót hozott a kampány (egy konkrét napon, héten, hónapban, a teljes kampány ideje alatt, adott időszakokban, hétvégente – ahogy tetszik)- de nem tudni, hogy egy Google AdWords kulcsszavas kampány pontosan hány látogatót hozott pontosan melyik honlapról. Márpedig a megbízókat nagyon is érdekli, hogy mennyire teljesített egyik vagy másik weboldal jobban: nem pusztán az, hogy hol kattintottak át többen (CT), hanem pl. az is, hogy hol lesz a látogatókból valamilyen utólagos kapcsolattartásra lehetőséget adó fogyasztó (CR)- kevésbé emberközpontú megfogalmazásban, az átkattintásokból melyik honlapon lesz nagyobb eséllyel ‘lead’ (telefonszám, email, kb. demó verziót/ esettanulmányt stb. letöltő látogató, aki megadja az adatait, sőt, vásárló pl. hányan rendelték meg a Sörgyári capricciot, vagy hányan vettek a héten 4 GB-os iPod nanot, vagy plüss törpe makit). Vagyis: milyen a konverziós arány, konkrétan melyik honlapon?

Mivel ezt az adatot eddig a Google nem tette nyilvánossá, piaci rés volt ezen a téren, amit a 2000-ben alapított Quigo használt ki. “Az elmúlt másfél évben néhány nagy médiaoldal, mint pl. az ESPN.com, a FoxNews.com, vagy most februárban a Forbes magazin inkább a Quigo hirdetési rendszerét választotta, és felmondta a Google-lel ill. Yahoo-val kötött megállapodását,” írja a New York Times.

Amit a Quigo ígér az az, hogy

1, a hirdető által speciálisan megválasztott honlapokon helyezik el a szponzorált linkeket – ez nem újdonság: a többi nagyobb rendszerben is elérhető funkció, nemcsak a Quigo-ban. Csak épp pl. a Google-ben nincs erről egy teljes lista, ahol végigbogarászhatjuk, hogy milyen tartalomhálózati oldalak vannak a rendszerben: ha megadunk egy kulcsszót, akkor a rendszer javasol néhány oldalt, és amelyik nem tetszik, azt egyesével kizárhatjuk. Ez a viszonylagos anonimitás fontos része volt a stratégiának, és jobban kedvez a long tail (hosszú farok) elméletnek, mint a ‘site targeted’ kulcsszavas hirdetés, ahol mindenki a zászlóshajókra esküszik. Cserében azért, hogy nem tudjuk, hogy hol mennyi látogató jött a tartalomhálózatból, a Google egy ún. ‘smart pricing’ (kb. okos árazás) rendszert használ, aminek az a lényege, hogy a kisebb, vásárlásra nem igazán ösztönző honlapoknál optimalizálja, vagyis jelentősen csökkenti, az egy átkattintás árát. Ezzel biztosítja azt, hogy kisebb blogok, kisközepes honlapok is a rendszerben vannak, viszont a hirdető nem érzi azt, hogy ugyanannyi pénzért ‘értéktelenebb’ helyen hirdet, mint a Google.hu keresőben.

Hazai viszonyokat tekintve, az Etarget részben ezen a téren van előnyben: itt az aktuálisan elérhető teljes listát láthatjuk, köztük kisebb és nagyobb szájtokat. Itt is kiszűrhetjük azokat az oldalakat, amik a termékünk szempontjából nem ígéretesek a ROI (befektetési megtérülés) terén.

2, ami új a Quigo-ban, hogy az adott honlapon belül azt is kiválaszthatjuk, hogy pontosan melyik oldalon akarunk hirdetni. Átlátható és ellenőrizhető – még az eddigi rendszereknél is átláthatóbb, és kontrollálhatóbb, tegyük hozzá, hiszen mi kell annál több, mint hogy a nap 24 órájában akkor indítok, és állítok le kampányokat, olyan szavakra, és oldalakra, illetve annyi napi/ havi pénzért, amennyiért én gondolom? Úgy látszik, a több, ami igenis kell, azok a bannerkampányokból is megszokott adatok: melyik oldal mit termelt.

3, Sőt, akár az is, hogy a prémium média képviselői közvetlenül tárgyalhassanak, egyeztethessenek a hirdetőkkel (felteszem, van hozzá minimális költségelvárás, multi-year, multi-million). Ez azért is lényeges, mert a prémium honlapok így a saját speciális licitáraikat vezethetik be, és nem egy ‘átlagosra csökkentett’ licitet.

A hirdetők elvárásaira reagált idejében és jó stratégiával a quigo, Michael Yavonditte vezetésével. A NYTimes szerint, a quigo egyelőre kisebb versenytársnak számít a kulcsszavas tartalomhálózati hirdetések terén, és kb. 10%-os a piaci részesedése (gondolom, az USA-ban), “de úgy tűnik, hogy meggyőzte a Google-t a változtatás, a nyitás szüklségességéről.”

A Google nemzetközi tartalomhálózatának talán legismertebb gyémántjai a YouTube és a New York Times, aztán ott van még a tengernyi blog, katalógus, fórum, kisebb-nagyobb hírportálok – de melyik mennyit hoz? Kim Malone, a Google AdSense programjának online értékesítési vezetője nem aggódik a Quigo miatt. A Quigo, CRO-ja, Henry Vogel viszont azt állítja, hogy sem a Yahoo sem a Google nem építenek ki hosszútávú stratégiai kapcsolatokat. Kim Malone pedig azt, hogy számos nagyobb hirdetőjük próbált ki más hirdetési rendszereket és tért vissza a Google-höz. De úgy néz ki, hogy a Google módosítja a tartalomhálózati szolgáltatást, a Quigo-t másolva: néhány hónapon belül az AdWords jelentésekből látható lesz, hogy honnan is érkeztek a látogatók (“In the next few months, Google’s advertiser reports will begin listing the sites where each ad runs, Ms. Malone said.”). Sőt, lehetséges opció lesz az egyéni szájtokon való egyéni licit is (“advertisers on the Google networks would soon be able to bid on contextual ads on particular Web sites”) Malone szerint csak a brand hirdetők számára jelent ez majd változást, de igazán nagy keresletre nem számítanak az egyedi kulcsszó-licit egyedi weboldalak szolgáltatásnál. Persze nem kell egyetérteni Malone-val, sok reklámszakember, és én sem teszem. Reális elvárás a hirdetők részéről, hogy tudatosabban dönthessenek arról, hogy milyen felületeken kívánnak megjelenni. És ha az átláthatóság kedvéért még többet is hajlandóak fizetni egy látogatóért, akkor azt teszik. Egy grandiózus nemzetközi kampánynál azért ez nem egy könnyű feladat … Némileg könnyebb a helyzet, ha a kisebb szájtok x paraméterekkel (téma, látogatottság stb.) vannak ellátva és egy csokorba vannak szedve, ami lehetővé teszi a csoportos kezelést (kb. bulk management). De ezeknek a kisebb honlap csoportoknak a karbantartása nem kis feladat.

Csak annyi a kérdés, hogy hol éri meg jobban nekik a befektetés. A Google reagált, izgalmasan alakul a helyzet, és kérdés, hogy a külföldi trendek hogyan csapódnak le a hazai piacon.

Posted in AdSense, AdWords, Etarget, Google, keresőmarketing - SEM, Konverziós arány, kulcsszavas hirdetés, Marketing, Online marketing, online stratégia, PPC (pay per click), CPC, reklám, szponzorált link, USA | 3 hozzászólás »

Peresztegi Zoltán a Google erősebb magyarországi jelenlétéért

Posted by BizBigyó - február 13, 2007

A már említett sajtóbemutatóhoz előrebocsátva: különösen fontosnak tartom, hogy a hivatalos sajtón kívülálló, de a szakmától nem független, ‘kis bloggerként’ is részt vehettem a sajtóbemutatón. Ez nekem a web 2.0 elismerése is. Köszönöm.

Nekem, (bevallottan szubjektív válogatás szerint) az alábbi infók voltak fontosak (‘megjegyzés’ címszóval kiegészítve a hivatalos állásfoglalást)

1, Miért jött a Google Magyarországra? (azaz a szervereken túl, miért lett személyes képviselet)

Peresztegi Zoltán:

  • Magyaroszágon az internetpenetráció elérte a kritikus küszöböt, a 30%-ot
  • a széles sáv hazánkban kiemelkedően magas
  • az infókeresésen kívül, az internet egyben szórakoztató médium is (a Google Kft. által használt felmérések szerint a felhasználók kb. 80%-a használja a webet keresésre, 70%-a e-mailezésre, és hasonló arányban, hírolvasásra)

megjegyzés: Ami nekem ebből fontos, az az, ami ki lett mondva, és az is, ami nem, vagyis az, hogy ‘mennyit költöttek a hazai ügyfelek az AdWords-ben.’ Bizonyára ennek is volt egy küszöbértéke, amit elértünk.

2, Mennyi a kulcsszavas hirdetés részesedése az online piacból?

Peresztegi Zoltán:

Erre vonatkozóan nincsenek adataink. Az viszont biztos, hogy a piaci és kormányzati szereplők is 50%-os online növekedést prognosztizálnak.

megjegyzés: elhangzott viszont a TNS Media Intelligence Kft. és a MOHI által közölt 2006-os reklámadatok kapcsán az, hogy a Google Kft. 2-4%-os online reklámpiaci részesedést valószínűsít a teljes hazai reklámpiacból, ahol, tegyük hozzá, messze az internetes hirdetések növekedési rátája vezet (MOHI: 50%-kal, TNS: 70%-kal). És azt se feledjük, hogy pl. a TNS eredményekben listaáras adatok vannak, hogy a MOHI sok és jelentős költést nem tart nyilván (kb. 30%-át) stb. De lesznek-e 2007-ben auditált Google adatok? Belső céges bizonyára – de remélhetőleg, publikus adatok is. :)

3, Milyen Google termékek érhetők el magyar nyelven? (ahol az önkéntes fordítók korszaka véget ért)

Peresztegi Zoltán: GMail, Toolbar/ Eszköztár, Desktop/Asztali alkalmazások, Picasa képrendszerező, AdWords

4, Hogyan reklámozza a Google a saját AdWords termékét, az üzleti modell magját (ami, szemben a Page Rank algoritmussal nem saját fejlesztésű)?

Peresztegi Zoltán:

Nem pusztán a szájreklámra (WoMM) támaszkodunk, hanem egyéb eszközöket is használunk. A mai sajtóbemutató pl. ilyen, illetve a Google használja a saját, költséghatékony hirdetési rendszerét is. ATL (above the line) típusú reklámokra Google rendkívül keveset költ, és ez így lesz Magyarországon is.

Megjegyzés: vagyis a Google hirdet a Google-ben, és itthon az Etargetben is (és az Etarget is hasonlóképp tesz), valahogy így, de ne várjunk egy borsodi meg egy soproni tusfürdő habos ital között felbukkanó Google reklámot. Ez egyrészt érthető (minek költsön a cég nagyon drága tévéreklámokra, hiszen van jó PR, és van keresőhirdetés is, ahol a Google saját magának ad el és fizet), másrészt viszont ellentmondásos, és ez a fajta, valahogy nem a Google céges arculatához illő gesztus, a nemzetközi blogoszférában is érezhető kritikát váltott ki.

Kérdeztem Tope-t (Google Sales London, vállalati kommunikáció, szintén a Google munkatársa), hogy beindul-e majd Magyarországon is a Google Pizza Ambassador program. Persze a válasz az volt, hogy kérdezzem Zoltánt. Mivel ez az egyik legokosabb marketing program, nem tágítottam: elméletileg, hogy lehet egy egyetemből például pizza nagykövet? Csak jelentkezik a Google-nél, és jóváhagyják? A válasz: felmérik az igényeket és megnézik, hogy mennyire érdeklődnek az egyetemi mérnökhallgatók a Google iránt. Igény és motiváció. Úgyhogy: Műszaki Egyetem, ill. műszaki egyetemisták, főiskolások, programozók figyelem: kérdezzétek meg a Google magyar PR ügynökségét, mi lenne ha. Mármint, ha van olyan hallgatói tömörülés, ahol szeretik a pizzát (‘strong pizza-eating skills’) – is.

Hogyan történik a partnerek felkutatása?

Peresztegi Zoltán:

Lesznek Google hivatalos partnerek, amennyiben a piac érett rá. Partneri kapcsolatot építünk ki az érdekeltekkel, tehát partner alatt értem az infópartnereket, egy videó- vagy könyv-tartalomszolgáltatót, egy éttermi adatbázist, stb. Ez elengedhetetlenül szükséges a jövőben, és lesznek tárgyalások.

Megjegyzés: Zoltán nem említette a leendő partnerek között a szakácsot, pedig a Google sokat ad az alkalmazottak étkeztetésére. De egy személynek még biztos nincs szakácsa – valószínűleg onnantól beszélhetünk igazán nagy volumenű magyar Google irodáról, hogy Budapesten egy szakácsot is felvesz a kft. És persze rendezvényszervezőt, aki Segway-eket is hoz. De ez vsz. nem idén lesz.

A hazai rivális Etargetnek jelenleg csaknem 200 nagyobb forgalmú portál a partnere. Milyen nagyobb portálok érhetők el a Google tartalomhálózatában?

Peresztegi Zoltán:

Az erre vonatkozó adataink nem publikusak.

Mit tudhatunk utólag a Google.hu domain visszanyeréséről?

Peresztegi Zoltán:

Igyekszünk a felhasználókra figyelni és nem a versenytársakra.

Lesz-e magyar nyelvű blogja a Google Kft-nek?

Ha azt látjuk, hogy a potenciális partnereink a blogokból tájékozódnak, akkor igen. Addig elsősorban a mainstream média marad – de pl. az sg.hu cikkeinél van kommentálási lehetőség.

Állítólag a Google a 21. század Microsoftja, igaz ez?

Peresztegi Zoltán:

A Google elsősorban a fogyasztóra/ felhasználóra, és az innovációra koncentrál. És akinek nem felel meg a Google, annak egy klikk odébbállni.

Zoli talán úgy véli, hogy a legjobban sikerült válasza az volt, hogy a ‘versenytársakról még órákat beszélhetnék,’ de szerintem ez volt a legjobb, mert a Google növekedését gyakran szeretik párhuzamba állítani a Microsoft növekedésével és piaci magatartásával – pedig a kettő között óriási különbségek vannak – és ezt elegánsan is helyre lehet tenni.

Végül…

.. amit jó lett volna tudni, de nincs (még) rá válasz: magyar vonatkozású adatok, várható magyar fejlesztések (jut eszembe: Zoli azt is elmondta, hogy a magyar termékportfólió a magyar igények alapján, és nem központi irányelveket követve áll össze), a Startlap 27%-ból a Google, a Tangó és a lap.hu oldalak tényleges megoszlása, a közvetlen vásárló KKV-k és ügynökségek aránya a Google AdWords hirdetési szolgáltatásában (itt Zoli a közvetlen értékesítést igyekszik ösztönözni és a ‘long tail’ elvét követni) stb. – lényegében a piaci önreflexióra alkalmas iparági információk.

Posted in AdWords, Budapest Tourism Tips, Etarget, Google, interjú, Keresés, keresőmarketing - SEM, magyar, Magyarország, Marketing, Online marketing, reklám, Startlap | 3 hozzászólás »

Online marketing képzések: még az USA is el van maradva

Posted by BizBigyó - december 15, 2006

Ha már a clickz.com is arról panaszkodik, hogy az amerikai egyetemi professzorok, és oktatók is évekkel le vannak maradva az internetes marketing terén, akkor mi mit mondhatnánk? Igen, tehetséges emberek kellenek odakint is, és ezért van esély arra, hogy az igazán jó hazai ügynökségek, kellő networkinggel, nagy volumenű megbízásokra tegyenek szert, persze csak ha gyorsan lépnek, és versenyképes a tudásuk.

Robin Neifield azt írja, hogy azok a cégek, amelyek komolyabban veszik az online marketinget, keresztrendszert alakítanak ki a belső képzésnél (újak esetén pedig alap szintű betanítás van), és persze a már meglévő tudásra építenek, ahol lehet (pl. viselkedésmarketingnél a fogyasztói viselkedést elemző tanulmányokra).

Hiányzik a szükséges szakértelem a megfelelő területek metszéspontjában: akadémiai szintű képzettség, kutatói háttér, illetve online tapasztalat az adott területen. Ehhez se tanmenet, se oktató, se tananyag. Ez utóbbi márcsak azért sem, mert a villámgyors változásokat nem lehet kiadott könyvekkel nyomon követni.

És ami a legfontosabb, a diákok nem tanulják meg azt, hogy hogyan gondolkozzanak marketingszemlélettel interaktív piaci környezetben, amilyen az az üzleti jelenlét digitális vetülete : nem értik a vásárlói motivációkat, viselkedésmintákat. Pedig az új generáció már az interneten nőtt fel, energikusak és lelkesek, csak épp nincs egy megbízható tréninghez online marketingben jártas, ahhoz értő, azzal lépést tartó professzor, vagy legalább tanársegéd, aki legalább néhány jó, versenyképes órát tartana.

Hozzáteszem, az is lehet, sőt biztos, hogy nyitottak az oktatók és az iskolák: kell az online szakember, vagy legalábbis van érdeklődés. Pl. a keresőmarketinges szakdolgozatom védése sok ponton abból állt, hogy a vizsgabizottság (egyetemi, főiskolai oktatók) leesett állal hallgatták, hogy mi fán terem a keresőmarketing, és hogy tényleg nem random a Google találati listája, és ha ebből gazdagodott meg a Google, plusz ebből növelte bevételét a regionális Etarget, akkor az azt jelenti, hogy tényleg kattintanak azokra a kulcsszavas hirdetésekre a látogatók? Szóval faramuci vizsgahelyzet volt.

Nincsenek tankönyvek sem, csak néhány úttörő módon, vaktában összeállított ‘Marketing nyulaknak’, ‘A blog, a vlog, meg az RSS és még sok száz kifejezés, amit a suliban nem tudtál megkérdezni, de a wikipédia megmondta.’ Ráadásul, ami még nehezíti a jó könyvek kiadását, az nem csak a megírási, kiadási idő, vagy a napról napra változó információk. Hanem az a tény, hogy ha egy rendszer ennyire gyorsan változik, akkor nincs idő arra, hogy felgyűljön annyi tapasztalat, azaz elteljen annyi idő, hogy kellően reflektálni lehessen az online marketingre és a webes jelenségekre, mert egy dinamikus környezetben vagyunk: ami igaz ma, az tarthatatlan holnap. Jelenleg itt tartunk, és az is lehet, hogy két év múlva is. Márpedig ha versenyképes akar maradni a magyar piac, akkor erre a folyamatos változásra fel kell készülni és egy másfajta képzést kell kialakítani.

És most térek vissza a fenti keresztrendszerre: plasticman4.jpgaz online marketing tantárgy csak úgy lehet plasztikus, rugalmas és hatékony, ha egy viszonylag jól frissített bevezető kurzus után, minden részterületre más előadót hívunk meg, aki a saját területén kellően friss, naprakész tud maradni. A tankönyvek helyett, a félévnyi szavatossági idejű rapid jegyzetek és ezek blogban korrigált kiegészítései (egyetemi intranetes, vagy teljesen open source) jelenthetnek megoldást, vagyis blogkönyvek. Feladatként pedig óriási részben a projekt-alapú tanítási módszer, rengeteg konkrét feladattal, esettanulmánnyal felejtve a pulpitust, padot és pergameneket. Más-más előadóknál a viszonylagos egységességet, kellő mélységet nem lehet garantálni. Amit lehet, az a konkrét szempontrendszerek kidolgozása: mi alapján állítsa össze a felkért előadó a témakört (időegységek, eszközök, módszertan és még ezt is rugalmasan kezelve).

De ennél is továbbmegyek, meglátásom szerint, az egyetlen igazi terep az internetes marketing képzéshez az maga a munkahely, naponta változó megbízásokkal, igényekkel, trendekkel. Ezért rögtön az első éves képzés első hetében már munkahelyi gyakorlattal kell összefűzni a szakirányú oktatást, és ne csodálkozzunk, ha a munkahelyi, nem akkreditált belső képzés messze modernebb és jobb színvonalú mint a hivatalos, pecséttel elismert főiskolai, egyetemi képzés (ha van!). Ami viszont egyértelműen ahhoz a következtetéshez vezet, hogy _nincs_ olyan foglalkozás, hogy online marketing professzor teljes munkaidőben, mert egy félév sem kell hozzá, hogy idegen legyen a saját szakterületén. Online marketinget tanítani csak azok tudnak hitelesen, jól, versenyképesen, akik a rendes piaci, ügynökségi munkájukból szakítanak erre időt, részmunkaidőben oktatnak, megbízásos alapon. És hozzáteszem, az online marketing kutatókra is ez áll: ha nem forognak a fogaskerekek közt, nincsenek benne a ‘bizniszben,’ azt az irdatlan mennyiségű digitális adatot, amit egyre jobban fel tudunk halmozni, tökéletesen félre is értelmezhetik – persze akkor is, ha benne vannak, ez tény, de akkor a próba – tévedés elve alapján legalább közelebbről tudják korrigálni a saját hipotéziseiket.

Rendkívül érdekel a szakmabeliek, oktatók meglátása. Senki ne fogja vissza magát a kommentároktól, szerintem, egy nagyon fontos témáról van szó, és fontos a szakmai diskurzus is ebben a témakörben, ami stílusosan, legyen digitális. Elvégre hosszú távon az offline és online eszközöket kombináló integrált marketingről van szó, és arról, hogy mennyire vagyunk/ leszünk szinkronban a saját piacunkkal, ahogy egyre nő az internethasználat, és remélhetőleg, a tényleges kihasználtság.

Posted in Integrált marketing, magyar, Magyarország, Marketing, Online marketing, online stratégia, reklám, USA | 5 hozzászólás »

Miért az Egyesült Királyság a reklám tesztlaborja?

Posted by BizBigyó - december 15, 2006

A reklámozás jövőjébe az Egyesült Királyságban pillanthatunk bele, állítja az Economist , Eric Schmidtet (Google CEO) idézve. Már megint a britek? Merthogy? Természetesen az online reklámokba vándorló pénzek növekedési üteme miatt, ami a maga 14%-ával egy kicsit meghaladja az amerikai trendet, és csaknem háromszorosa az 5%-os világpiaci növekedésnek. Csak az év első felében 40%-kal növekedett az internetes hirdetések médiaköltése (IAB).
És mindezt két jelenségre vezetik vissza: egyrészt a BBC erős jelenléte generálja, azon egyszerű oknál fogva, hogy az állami tulajdonú tévéműsorszóró nem futtat reklámokat. Márpedig a reklámok hegyes fejjel fúrják magukat a gyengébb ellenállású felületekbe. Ha lepattannak a BBC vaslédiről, irány az online terep. Az előrejelzések szerint 2009-re a reklámköltség 20%-át az online hirdetésekre fordítják, ami addigra szinte egyvonalban lesz a tévéhirdetési büdzsével. És már most ott tartanak, hogy az online reklámok nagy része a gazdaságosabb PPC/CPC fizetési modellt kínálja (csak akkor fizet a hirdető, ha a felhasználó konkrétan rákattint a reklámra, legyen az banner vagy kulcsszavas hirdetés). Jó érzés volt azt olvasni, hogy nemcsak nálunk mennek el a nagyvállalatok a CPC alapú internetes hirdetések mellett, hanem a ködös Angliában is, és mostanra várják csak a szemléletváltozást. Reméljük, a honi nagyágyúk is kapcsolnak, arányosan a hazai piaccal.cwb677.gif
A másik ok persze maga az internet kihasználtsága (szélessáv/háztartás: 47% UK , 44% USA és 33% Németország): a britek lelkes mádiafogyasztók (ennek egynegyede a weben gyűjtött élmény), valamint bátor online vásárlók. Rettenthetetlen webfogyasztásuk átlagosan heti 23 óra (ezt a mennyiséget én 2-3 nap alatt produkálom, persze az internethez kötött munkámból is kifolyólag).
Végül, a hirdetők is szeretik az UK piac viszonylagos egységességét, ahol, írja az Economist, nem kell az egyes földrajzi egységekre más és más taktikát kidolgozni. (Pedig a skót öntudat, meg a welszi, meg az ír bárdok…)

Mellékesen, a Google dec. 6-án írt alá egy nem is annyira mellékes együttműködési megállapodást a British Sky Broadcasting tévészolgáltatóval (BSkyB): a Google biztosítja a keresést, e-mailt, videót és reklámhirdetést egyelőre a BSkyB szélessávú előfizetői számára, majd, a tervek szerint, a tévéelőfizetők számára is. Természetesen a BSkyB tévénézők, akik a webre kapcsolódva fogyasztják az Eastenders szappanopera-sorozat hegyeket, a Lost c. rejtélyszériát, a Született feleslegeket stb., már az internethasználatuk alapján csiszolt, finomított reklámokat kapnak a dobozukba.

Posted in AdWords, Átkattintás, Befektetési megtérülés (ROI), Google, kulcsszavas hirdetés, Marketing, Online marketing, online stratégia, piackutatás, PPC (pay per click), CPC, reklám | Leave a Comment »

A legdrágább reklámhely a turisták ‘itt jártam’ fotói

Posted by BizBigyó - december 13, 2006

A Times Square már régóta a hirdetők kedvelt helye, írja a New York Times, de nemrégiben jöttek csak rá arra, hogy a térre kitett multiplakátoknál van egy olcsóbb, személyesebb, és hosszú távú hatást kifejtő reklámlehetőség: ha beférkőznek a turisták zsákszámra készített fényképeire, amik fotómegosztó oldalakra (flickr) vagy személyes blogokba kerülnek be.

Pl. a NASCAR kiállított egy sor versenyautót a téren. A látszólag minden kötöttségtől mentes, de valójában az utazási élmény folyamatos rögzítésének nyomása alatt szenvedő turisták boldogan kattintgatták gépeiket: több ezer fotó került fel a webre, ill. jónéhány kisfilm a YouTube-ra (kb. 1800 felhasználó nézte meg a filmet). A versenyautók így sokkal több érdeklődőhöz eljutottak, a turisták önként reklámoztak és terjesztettek stb.

A marketinges csapat munkája már ‘csak’221227270_e8b258ad6d.jpg abban merül ki, hogy kitalálja, hogyan dolgoztassa a felhasználókat maga helyett. És hogy elnevezésben se szenvedjen hiányt a marketing ezen ága, a kipróbálhatóságra építő reklámozást élménymarkatingnek keresztelték el (experience marketing) . Na ez a fotóba, flmbe bújva élménymarketing ennek a 2.0 változata. Vagy mi. Jól akkor működik, ha akcióhoz kötődik, nem zavarja az ottlakókat, viszont élvezik az arrajárók annyira, hogy megörökítsék. De minimál szinten a háttérben meglapulva is lehet hatása. Pl. mit szóltok ehhez a flickr fotóhoz, amit egy Dave_Lee nevű (from Newcastle upon Tyne) készített a tehénparádéról. Háttér? Hatásfok? Ár? Munkaerő? Legdrágább?

Posted in Blogmarketing, Integrált marketing, Közösségi Oldalak, Marketing, marketingmix, márkaépítés, Online marketing, online stratégia, reklám, videó, videóhirdetés/ videóreklám, YouTube | Leave a Comment »

Hivatalos minősítés a Google hirdetési rendszerében

Posted by BizBigyó - december 11, 2006

In medias res: az a keresőmarketing ügynökség, ahol dolgozom (gőzerővel, mivel a szakma több mint érdekel)logo_qualified_co_80.jpg Magyarországon elsőként kapta meg a Google hivatalos cégminősítését (AdWords Qualified Company). Ehhez az elsőséghez több minden is hozzájárult:

Laci, úgyismint cégvezető, régi (kereső)motoros a szakmában a keresőoptimalizálás és a keresőkben való hirdetés terén is. 1997 óta formálja, avatja a honlapokat keresőbaráttá, 2004-ben már a Figyelőnek nyilatkozott az addigra a köztudatot súrolni kezdő keresőmarketingről, 2006 tavaszán először teszi le a Google Professional vizsgát, és kapja meg cserébe elsőként Magyarországon az AdWords Qualified Individual logót. Jut eszembe, néhány nap van hátra, és elérjük az ezredik évfordulót a Google AdWords hirdetési rendszerében, vagyis lassan 1000 napja futtatunk Google kampányokat.

A csapat: mert kell egy csapat. Megvan az is. Dolgozni is, és novemberben éjjel számháborúzni, meg bögrét (köcsögöt) is tudunk festeni. Nem rózsaszínben tündöklünk, nem khakiben kommandózunk, és nem fehérben állunk a szirtfalon, ‘mit nekem a mélység!’ érzéssel á lá Bonnie Tyler. Szóval két lábbal a földön, projektcsapatokban.

Aztán van egy olyan kitétel a képesítés megszerzéséhez, ami a hirdetési rendszerben elköltött pénzre vonatkozik. Ez is megvan. Nem kevés. Nem a kis- és középvállalkozói, szerényebb kapacitású kampányokkal lehet elérni. És, tegyük hozzá, mindezt úgy, hogy közben a hazai banner árfekvés mintegy tizedébe kerülnek a keresőhirdetések, és, ami még ennél is fontosabb, hogy az ügyfelek részéről mindeközben nagyon komoly elvárásokat teljesítettünk a látogatottság, illetve a befektetői megtérülés terén. Szóval ezt a költést elérni Google AdWords-ben igen komoly teljesítmény a hazai online marketingmix általános helyzetét tekintve, ahol még mindig a hagyományos médiaköltés és a (nagyra, nagyon) becsült adatok viszik a prímet. Helló Moto.

Végül, kell két ember, akinek megvan az angol nyelvű Professional vizsgája. Ezt is sikerült teljesíteni. Fazakas Laci év elején, én most mikulás napján tettem le a vizsgát (oh yes).

(Afféle Google AdWords Tyereskovaként, első női profi keresőhirdetési managerinként Magyarországon. Na ezt nem írnám ki a pólóm hátára, de a dobogóról, erőltetett elsőségkeresés nélkül már egyébként lecsúsznék, mert Lacin kívül, ha jól tudom, még 2 embernek van hazánkban Google AdWords Qualified Individual minősítése: Bobály Mihálynak és Széll Andrásnak.)

Frissítés (2006. dec. 29.): Vándor Eszter kolléganőm (Arcanian Consulting, Arcus Interactive Group) is sikeresen tette le a vizsgát. :)

Tehát a 2006-os lista:Google AdWords Qualified, Arcanian Professional minős�tés

  • Fazakas László (Arcanian Consulting)
  • Bobály Mihály (JabJab)
  • Széll András (Sakkom)
  • Vándor Eszter (Arcanian Consulting)
  • Sebestyén Anna (Arcanian Consulting)

Reméljük, a lista 2007-ben bővül, a csehek így is előttünk vannak Google AdWords Qualified Individual szakemberek számát tekintve. Éppen ezért az újévi ajándék egy vizsgatipp-malac lesz.

2007-es lista (folytatva a 2006-os év GAP listáját)

    ( a lista frissítéséhez szívesen veszem a segítséget! Kommentben vagy emailben várom az újabb sikeres vizsgázók nevét, és a megfelelő URL-t)

    Posted in AdWords, AdWords Qualified Individual, Google, Keresés, keresőmarketing - SEM, Keresőmotor, kulcsszavas hirdetés, magyar, Magyarország, Marketing, online keresés, Online marketing, PPC (pay per click), CPC, reklám | 14 hozzászólás »

    Túl gyorsan nő a Google alkalmazottainak száma?

    Posted by BizBigyó - november 22, 2006

    Nincs ideje a Google-nek organikusan növekedni, olyan ütemet diktál a piac. Ennek az aggodalmának adott hangot Chris Sacca, a keresőcég ’különleges kezdeményezéseinek vezetője’ (rejtélyesen hangzik) Arról írt blogján, (személyes és nem hivatalos véleményét előadva), hogy leginkább attól fél,

    • Nem, nem a Microsofttól
    • Nem a feltörekvő vállakozásoktól, amik kiguglizhatják a Guglit
    • Hanem hogy túlságosan is bürokratikussá válik a cég, és túl sok hierarchikus szint épül be a vállalatba, ami megfojtja az igazi innovációt.

    “Ahogy növekszünk, egyre több kollégánál (különösen a más vállalatoktól átpártoló alkalmazottaknál) azt érzem, hogy kísértésbe esnek, hogy a saját kis hűbéri rendszerüket kezdjék el kiépíteni, ráadásul SWOT elemzésekre és terjedelmes, hárombetűs rövidítésektől hemzsegő excel táblázatok készítésére adnak ki lépten-nyomon megbízásokat.”

    A Google 1998-ban vette fel első alkalmazottját Craig Silverstein személyében, majd 1999-ben kezdte meg akkor még szerény méretű munkaállomást feltölteni emberekkel, ami olyan jól sikerült, hogy egy időben csak akkor tudtak közlekedni az irodában, ha a szomszédos asztalnál ülők teljesen begördültek a székeikkel.

    2004-ben, (ekkor kb. 2000 fős a keresőcég) amikor a Google már 6 milliárd indexelt weboldalt kezelt, Dublinba költözött az európai központ, ahol 150 alkalmazott (35 országból) kezdte meg az európai műveletek koordinálását (Hamburgban viszont már 2001 óta működött értékesítési osztály).

    Egy év múlva, már csaknem 5.000 embert foglalkoztat a Google Inc.

    googlersgraph-google-growth.jpg

    Most kb. 10.000 főnél járunk, ami hihetetlen növekedési ütem egy olyan cég életében, amely horizontális szervezeti kultúrát próbál fenntartani (minél kevesebb egymás alá rendelt osztállyal, tegeződős, baráti légkörrel, gyors és hatékony, viszonylag kevésbé torzuló, oldalirányú kommunikációval). És még ennél is több emberre van szükség ahhoz, hogy az egyre dinamikusabban növekvő keresletet ki tudják szolgálni abban aminőségben, amely a cég legfőbb termékének, magának a Google keresőnek a minőségi szintjéhez passzol.

    Irdatlan sok időt és energiát jelent a több milliónyi egyéni Google AdWords hirdetőt, illetve AdSense tartalomszolgáltatót nap mint nap kiszolgálni. A helyzet egyszerűbb lenne, ha néhány nagyobb reklámcéggel állnának csak kapcsolatban, de ez jelentősen visszavetné a kulcsszavas reklámokból származó bevételt (no meg azt a filozófiát, hogy ’mi a felhasználóért vagyunk’).

    Dennis Woodside a Google Fejlődő Piacokért felelős Igazgatója (illetve a UK, IE és Benelux piacok felelős vezetője), például azt is elmondta a blognak adott interjújában, hogy tkp. az egyik legnagyobb kihívás a Google számára, hogy rátermett emberekkel töltsék fel a pozíciókat, és annyira gyorsan, amennyire a cég hírhedten körülményes (több fordulós) felvételi procedúrája csak engedi.

     Magyar állásokat is hirdetnek folyamatosan, érdemes belevágni. Ugyanakkor, az Etarget, a Google legfőbb hazai riválisa, is bővíti a gárdát a terjeszkedés, a növekvő igények miatt. És hol találnak képzett embereket? Egyelőre nem nagyon, és inkább a napi szinten végzett munkában folyik a tanulás. Az online marketing iránt érdeklődők számára a keresőmarketing nagyon ígéretes jövőt jelent a pályán. Már csak a szélesebb körű, és államilag elismert, akkreditált képzés hiányzik a nagyobb volumenű tréningek beindításához. Addig is marad a Google angol nyelvű tréningje, a demók, és a ’próba-szerencse’ alapú folyamatosan finomodó kísérletezgetés a hirdetésekkel.

    Posted in AdSense, AdWords, Etarget, Google, keresőmarketing - SEM, kockázatelemzés, Marketing, Online marketing, PPC (pay per click), CPC, reklám, SWOT elemzés, Vállalati blog | 6 hozzászólás »