BizBigyó

Bejegyzések az üzleti webbálna hátára – online marketing

Archive for the ‘szponzorált link’ Category

Milyen is az amerikai keresőhirdetés, avagy a CPC piac? Nemzeti, regionális és lokális targetálás

Posted by BizBigyó - november 18, 2007

Valószínűleg a hirdetők joggal feltételezik, hogy külföldön, konkrétan az USA-ban, hirdetni egészen más mint Magyarországon, de lassan féléves amerikai keresőpiaci tapasztalattal a hátam mögött azt kell mondjam, hogy az árak itt is is nagyon változóak, itt is lehet 5-20 centért és több mint 60 dollárért (igen, 60 dollárért) egy kattintást venni. Természetesen, nagyban függ attól, hogy milyen terméket/ szolgáltatást akarunk eladni, mennyire erős a márkanév, mennyire speciális előnnyel bír az a termék, és persze milyen erős a verseny a keresőkben. Nem utolsósorban pedig attól, hogy mennyire professzionális a keresőkampány szerkezete. De a lényeg mindig egy marad: megéri-e, több profitot hoz-e a reklámkampány vagy sem?

Az amerikai piacot nagyjából három szinten ismertem meg eddig:

1, a teljes nemzeti piacot célzó kampányok

2, nagyobb regionális területet célzó kampányok (jelen esetben ez kizárólag a déli államokra vonatkozik, mint pl. Louisiana, ahol lakunk, Texas, Alabama, Tennessee, Florida, Mississippi, Arkansas, Georgia). Nagyjából ez a South Gulf terület.

3, lokális kampányok, ahol vagy csak Louisiana, vagy azon belül egy-egy város (ún. metro) a célterület

Nagyon leegyszerűsítve azt mondhatnám, hogy a nemzeti kampányoknál tényleg ütős termék kell, óriási nagy a verseny. Ha másért nem, akkor a yellow pages jellegű oldalak, az ebay meg a shopzilla miatt, akik szinte minden szóra lőnek, ami él és mozog. A regionális kampányoknál nem feltétlenül kell csoda termék, mert erős plusz értéket ad maga a regionalitás. Nemcsak azért, mert a felhasználó látja, hogy ‘hazai’ a hirdető, hanem egyéb technikai dolgok miatt is. Pl. jobb eséllyel indul a hirdető a földrajzilag limitáltabb versenynél, olcsóbbak az átkattintási árak, eleve jobb a befektetési megtérülés.

Aztán a Google szponzorált linkek esetében minden hirdetés kap egy plusz sort, ami az adott geotargetálást jelzi (pl. városszinten Baton Rouge, vagy államszinten Maryland). Az az egy plusz sor hosszabbá és figyelemfelkeltőbbé teszi a hirdetést. A lokális/ regionális hirdetésben az a jó, hogy nem feltétlenül kell magának a cégnek lokálisnak lennie. Pl. itt egy londoni cég hirdetési kampánya (moltonbrown.co.uk), ami nekünk New Orleans-ban (ahol jelenleg élünk) úgy jelenik meg mintha helyi hirdetés lenne:

lokális Google AdWords kulcsszavas hirdetés a keresőben

Szemben a felette lévő szponzorált linkkel, jól látható, hogy a kékkel kiemelt hirdetési szöveg plusz egy sorral gazdagabb.

A Google Maps szintén mutatja a lokális hirdetéseket, amik itt is külön kiemelten jelennek meg: ez maga a cím (a Google térképen megjelenő kulcsszavas reklámok ugyanúgy az AdWords kampányokban vásárolhatók meg mint a keresők szöveges hirdetései). Itt egy példa a New Orleans-i hotelekre, ahol a Royal Sonesta nevű hotel 4. sora gyakorlatilag plusz helyi előny:

hotel New Orleans Google AdWords Maps hirdetés

Mielőtt valaki azt kérdezné, hogy mi a fenének akarna New Orleans-ban az ember hotelt keresni ha már egyszer ott van, akkor arra azt tudom mondani, hogy több okból is, az egyik pl. az, hogy sokan szeretnek az USA-ban hotelekben nyaralni – helyiek. Hotel hopping a sportág neve, vagyis hol az egyik hotelben szállnak meg hol a másikban. Jóléti állam, kétségkívül.

Röviden, az USA-ban a keresőhirdetést többek között lokális és regionális targetálással lehet gazdaságosabbá tenni. És ez nem azt jelenti, hogy ne lehetne az USA mind az 50 államában regionális hirdetést futtatni. Viszont több időt igényel a kampány kezelése cserében. Hogy milyen óradíjakkal dolgoznak az amerikai cégek, azt nem szeretném publikussá tenni – egyébként is cége válogatja, a mi cégünk, ahol eddig dolgoztam (most már szabadúszóként dolgozom, igen, határozottan jobban megéri) egyébként is szerényebb óradíjakat szabott, mivel Louisiana eleve olcsóbb mondjuk mint SF vagy NY City. Kb. mintha Nyíregyházán vennénk egy háromfogásos vacsorát és nem Budapesten – az amerikai kontextust tekintve. Folyt köv.

Posted in AdWords, Befektetési megtérülés (ROI), Google, keresőmarketing - SEM, kulcsszavas hirdetés, Marketing, online keresés, Online marketing, online stratégia, reklám, szponzorált link, Találati lista - SERP, USA | Leave a Comment »

AdWords hirdetésekkel az utazási szektorban

Posted by BizBigyó - április 2, 2007

Lezajlott az első hazai Google egyetem fordulója, beszámoló itt.

“Peresztegi Zoltán Miért online? nyítányával indult a konferencia, amelyet Michael Lorenc, a Google Lengyelország képviseletében az online marketing és a közép–európai utazási szektor kapcsolatának áttekintését nyújtó előadása követett. Az ő tolmácsolásában hangzott el először a ROPO (Research Online Purchase Offline) kifejezés, amely hazánkban a – mintegy három millió – internet-használó fogyasztói magatartását jellemzi; a kínálat bogarászásához előnyben részesítjük a világhálót, de a konkrét termék vagy szolgáltatás vásárlásra már az offline térben kerítünk sort. Lorenc egyszerű képlettel levezette, hogy az eladás kulcsa a minél jobb konverzió, a sikerességünk pedig mindezen túl nem múlik máson, mint hogy treat Google as a distribution system.” (Török Gábor)

Illetve értékelés a webni.innen.hu-n ( Jó volt ez a kis Google rendezvény, bár kicsit nehezen találtam oda (az EXPO információs pultnál a hölgy megkérte, hogy betűzzem el a Google-t) :D Ezen kívül nagyon jó volt a program, de főleg az, hogy személyesen is lehetett kérdezni a magyar Google munkatársaktól. Nekem személy szerint a Réka előadása tetszett az AdSense-ről. Jó lenne egy olyan Google Egyetem is, ami nem ennyire user-szagú, hanem inkább fejlesztőknek célzott, mélyebb, szakmaibb továbbképzés/fórum… Az egyik előadásban ez hangzott el: “… a nem fizetős találati listát nem lehet befolyásolni”. Jót derültem rajta… :)) (Blendeguz)

És hogy miért épp az utazási szektorban? “Magyarországon az elmúlt két hónapban 1,6 millió ember (48%) keresett illetve vásárolt is turisztikai terméket, szolgáltatást az interneten keresztül.” (Turizmus online)

A példaként használt HUNVENTOR Kft. (Nyaralunk.hu, Europa Reisen/ Top City Hotels weboldalak) esettanulmányából megtudhatjuk, hogy

  • egyszemélyes vállalkozásként indult
  • 7 év töretlen fejlődés után
  • jelenleg 80 millió forintos éves nettó árbevételt könyvel el
  • és a keresőmarketinget, azaz a kulcsszavas keresőkampányokat használja arra, hogy célzott külföldi vendégeket továbbítson a hotelek számára jó befektetési megtérülés mellett, költséghatékony hirdetéssel

‘A kezdeti keresőoptimalizálás után a cég egyre nagyobb hangsúlyt fektetett a keresőben való hirdetésre: “Így nem kell attól félnünk, hogy a Nyaralunk.hu a találati listában egyik napról a másikra hátrább kerül” -mondta Lakatos Péter ügyvezető.’ (eddig több mint tízezer – az AdWords-ben alaposan megszűrt – látogatót hozott a keresőkampány a cég számára).

ps: azt furcsállom, hogy a Google egyetemet miért egy másik oldalon találjuk, de nyilván volt oka. Az organikus találati lista helyezéseinek legális eszközökkel való formálását/ alakítását (alias keresőoptimalizálás) pedig nem lehet rövidre zárni egy “nem lehet befolyásolni” fülmondattal, még ha átmenetileg egyszerűsíti is a helyzetet. Bár, felteszem, Gábor és Blendeguz is tudta, hogy mit akar ez a mondat valójában mondani: ha valóban csak ennyi hangzott el, jogosan csaptak le.

Posted in AdWords, Google, keresőmarketing - SEM, kulcsszavas hirdetés, magyar, Magyarország, online keresés, PPC (pay per click), CPC, szponzorált link | 1 Comment »

Nyíltabban közelíti meg a Google az AdWords álkattintások ügyét

Posted by BizBigyó - március 1, 2007

Elég nagy volt már a nyomás nemzetközi szakmai berkekben, hogy a Google legyen nyíltabb a ‘clickfraud’-ot, avagy a kitervelten, különös kegyetlenséggel, nyereségvágyból elkövetett kattintásokat illetően: hány igazi látogatóm van, és hány olyan ‘látogató’ aki aznap már hatszázhatvanhatodjára kattint a hirdetésemre, nem azért mert beakadt a mutatóujja, hanem mert

  • vagy pénzéhes tartalomszolgáltató és kell neki a bevétel (AdSense rendszerrel visszaélők),
  • vagy vérszemet kapott versenytárs, aki ezzel szerel le minket a versenyből.

Komoly kérdés, komoly probléma, és még komolyabb, megelőző problémamegoldás.

Szóval, kb. hány százalékban valósak a kattintások, és milyen arányban van az, amit a rendszer nem szűr ki?

Röviden: a Google (Inside AdWords hivatalos gugli blog) becslései szerint kb. 0,02% az, ami a hirdetőket érintheti, a többi garázda, feltupírozott kattintás a valós idejű, automatikus szűrőrendszeren fennakad. Mégegyszer: a szűrés valós idejű, tehát a kapott jelentésekben már nem kell keresni a kákát és a csomóját. A 0,02% pedig utólag, a hirdetők visszajelzésére kerül a műtőasztalra.

Shuman Ghosemajumder bemutatja a háromlépcsős ellenőrzőrendszert, ami két megelőző és egy utólagos lépésből áll

  1. proaktív lépés 1: az álkattintások elsöprő többsége fennakad az automata szűrőkön
  2. proaktív lépés 2: automatizált algoritmus és humán elemzés mix
  3. reaktív lépés: (igen ritka) a kattintás – minőségvizsgáló csapat (click quality team) akcióba lép (nos igen, erre a fokozottan bizalmi munkára nagyon kevés alkalmazott van, nem véletlenül)

Az első két lépés eredményét láthatjuk a számlaösszesítőn (billing summary).

A kulcsszavas hirdetési kampányokból érkező valós látogatók aránya a hobbi, rivális vagy nyerészkedő kattintásokhoz képest:

  • 90% hiteles látogató, aki a szponzorált linkre kattintott át
  • 10% álkattintás (nem igazi látogató)

Uramatyám, akkor minden tizedik kattintásom hamis, és beperelhetem a Google-t??? Nem.

A 10%-os álkattintásokból a Google rendszere azonnal kiszűri majdnem mind a 10%-ot. 10%-os álkattintásból 9,98% megy a kukába, 0,02% utólagosan, reaktív módon szűrt álkattintás. Hasonlóan az email spam-szűréshez, amit a gmail megint spam és scam terén is nagyon minőségi módon valósít meg.

A Google AdWords hivatalos blogjában közölt adatok főként az angol nyelvű világpiaci becsült adatokra állnak, az álkattintás a hazai piacon messze kisebb arányban érvényesül – már csak a nyelvi közösség, vagyis a piac kisebb mérete miatt is.

A Google cég, Shuman Ghosemajumder nyilatkozata szerint (l. lent Washington Post cikk) 2006-ban kb. 2 millió dolláros visszatérítést adott a panaszos hirdetőknek az álkattintások miatt. Az egész online marketing iparágat érintő kattintásos visszaélések ügyében a Google szorgalmazza egy független hivatalos Médiamérő Tanács (auditáló szervezet) munkáját és igen, hajlandó lenne a szükséges adatokat kiszolgáltatni a tanácsnak. Ezt a kijelentést nézve, nem is értem, hogy miért nincs a tagok listájában, ha a Yahoo és a Microsoft meg ott van. Danny Sullivan kérdése, hogy miért pont most változtatott a Google az eddigi politikáján?

Mielőtt a Google ügyfélszolgálathoz fordulnánk, mondván, hogy gyanúsan megugrott a látogatószámunk, (de ez igaz az Etargetre is), először nézzük meg, hogy pl. nem esett-e ki mostanában egy (nagyobb) versenytárs, nem bővült-e a hirdetési rendszer tartalomhálózata 1-5-60 nagyobb szájttal (l. Etarget lap.hu bővülése) stb.

További kapcsolódó olvasmányok:

Posted in AdSense, AdWords, Clickfraud, felhajtott kattintás, Google, Keresés, keresőmarketing - SEM, Keresőmotor, kulcsszavas hirdetés, Marketing, online keresés, Online marketing, PPC (pay per click), CPC, szponzorált link | 11 hozzászólás »

Szép nagy tartalomhálózati gyűjtemény – Etarget partnerek

Posted by BizBigyó - február 27, 2007

Eddig is elég szépen fejlődött az Etarget a hazai piacon, és a CEE régióban is. Nos, az új ‘kiegészítők’ szépen megdobják majd a hirdetésmegjelenési számokat.

A BTL is kitér erre egy igen rövidke hír erejéig: “Közép-Európa egyik legnagyobb kulcsszavas reklám rendszerét üzemeltető cége az ETARGET további partnerportállal bővíttette portfolióját. 2007. február21-től csatlakoztak a hirdetési rendszerhez a leglátogatottabb Lap.hu oldalak, melyek a Startlapot, Magyarország legkedveltebb nyitóoldalát is magába foglaló, Startlap csoport tagjai. Az együttműködéssel a korábban 220 partnerportállal szerződésben álló internetes társaság hirdetései közel 500 új oldalon jelennek meg.”

Tekintve, hogy a hazai fogyasztók (felteszem, főként web 1.0-ás) közössége erőteljes Startlap fogyasztó, ez nem egy olyan esemény, ami mellett a médiás-marketingesek csendben elmehetnek. Etarget hirdetés

Ha jól látom, a nagyforgalmú Startlap oldalakon az Etarget hirdetési helye/ szponzorált ajánlat doboza nagyjából a lap aljára került, de a kisebbeken, úgy látszik, jobb eséllyel kerülnek top pozícióba. A Startlap Nők oldalán a szponzorált ajánlat doboz az oldal legalsó részében található – a hirdető mégsem lehet elégedetlen, hiszen csak a kattintás után fizet, így ha viszonylag rikébban is kerül oda egy felhasználó, hogy az alsóbb részeket nézegesse, a hely még kihasznált marad, és a teljesítmény sem marad el – költséghatékonyan kap látogatót a hirdető cég. Persze egy jobb elhelyezéssel jobb átkattintási arányt, több látogatót lehetne hozni, de kezdetnek nem rossz.

A Spanyol kempingeket összegyűjtő oldalon viszont rögtön a lap felső szegmensébe kerültek a hirdetések. Sőt, szemben az autó, vagy az ingatlan lap.hu oldalán elhelyezett szöveggel, itt pirosan virít a text.

Kálmán Tamás, az Etarget magyarországi képviselője a web 2.2 symposiumon a web 2.0-ás üzleti modellekről beszélget.

Ami számomra érdekes ebben a témakörben, hogy mennyire öszvérmegoldásban vannak a hazai web 2.0-ás oldalak (konkrétan a blogszolgáltatók, és bizony az iwiw) a web 1.0-ás hirdetési modelljükkel. A Startlap-Etarget megállapodás ígéretes.

És a pontos program:

Web 2.0 üzleti modelljei – Reklámok a blogokon és a közösségi oldalakon (blogteres szponzorált blogok, indexes normál banneres blogok, freeblogos önkéntes banneres kísérlet, Adsense és magyar verziói, E-Target, stb) – Berényi Konrád (onlinemarketing.hu), Kálmán Tamás (etarget.hu), Kiss Attila (Carnation Zrt), Novák Péter (Kirowski) – Moderátor: Nagy Bálint (MRSZ)

Posted in Etarget, Katalógus, keresőmarketing - SEM, kulcsszavas hirdetés, magyar, Magyarország, Marketing, Online marketing, Startlap, szponzorált link | 3 hozzászólás »

Videókeresés – túl a szavakon

Posted by BizBigyó - február 27, 2007

A keresők, mint pl. Google, Ask.com, Yahoo, Kurzor, Góliát szövegeket esznek. Logikusan, így a legtöbb videókereső is azon az alapelven nyugszik, hogy a videófilmhez valamilyen szöveges tartalom tartozik (pl. van címe, címkéje, rövid kis leíró szövege stb.), és ezeket a szövegeket, verbális adatcsomagokat tudják a keresők robotkái feldolgozni, illetve ily módon az audiovizuális tartalmat a keresők számára emészthetővé tenni.

De itt a Blinkx, egy más megközelítésű videókereső, ami már nemcsak a mellékesen meglévő szövegeket dolgozza fel, hanem belemegy a filmbe. A Blinkx San Francisco-ban egy startup, és persze az alapító neve gyönyörű, akár egy egzotikus kolibri-koktél, Suranga Chandratillake (Srí Lankából). Idén februárban a Blinkx megnyerte San Franciscoban a DEMO konferenciasorozat fődíját.

A Blinkx nem új

Több mint 3 év óta erősíti piaci helyzetét: 2004-ben pl. egy rövid hírszelet emlékezik meg róla a Computer Panoráma októberi számában, de idézhetnénk a 2004 júliusi primonline cikket is. A New York Times viszont most vette elő – most izgi a Google YouTube ellenlábasait jobban felmérni, pláne, ha szép megállapodásokat sikerült kötniük a hivatalos médiaszolgáltatókkal.

Az tengernyi megállapodásukrúl

Ez utóbbiban a Google is jeleskedik vala ( Dow Jones & Company, Condé Nast, Sony BMG Music Entertainment), de szemben a Blinkx-szel, a Google továbbra is a saját Google márkájú dobozában prezentálja a filmeket, és nem a cégek saját brandje alatt. Holott az egész videósdi vonal arról (is) szól (hiszen első a felhasználói élmény), hogy a puritán szöveges szponzorált linkek után, amely elsősorban a közvetlen eladást ösztönzi, a márkaismertséget növelő reklámok piacára is betörjön a Google – a maga targetált, kulcsszavas technológiájával, videón. De ne feledjük, a kulcsszavas hirdetéseket is több mint 60%-ban azért vásárolják, hogy a brand erősödjön (a keresőmarketinges befektetések első számú motivációja továbbra is a márkaismertség növelése volt, 62%-os arányban).  A lényeges kérdés, melyik médiacég melyik szolgáltatóval tud (kiváló) megállapodást kötni, és melyiknél érzi mindkét fél úgy, hogy jól járt, megvalósult a nyertes-nyertes stratégia.

Amennyire követem az eseményeket, a Google előnye a hátránya is, hiszen nemcsak a videótartalmakért kell küzdenie (a Blinkx videókereső mellett, a Google mint a YouTube gazdája versenyez a Joosttal, a Metacafé-val is, és még számos kevésbé ismert nemzetközi, ill. lokális versenytárssal), hanem mint Google News szolgáltató, az európai sajtócégekkel is – igen, mindenki igényt tart a tartalomszolgáltatási húsosfazék célbavett húsdarabkáira, miért épp a belgák, vagy a franciák akarnának kimaradni a buliból? Ez utóbbiról már az amerikai jogászok is azt nyilatkozták, hogy láncreakciót indíthat be Európában (is). Na és persze, ne feledjük, a Google továbbra is elsősorban keresőmotor, ezért a Yahoo-t is sakkban kell tartania – most leginkább a testreszabott keresés beindításával (megkérdeztem Danny Sullivant, hogy szerinte mi a Google-re nézve a legnagyobb veszély, és ő a Yahoo-t mondta. Hiszek neki. Bár a listát kissé rövidnek találom.)  Végül, a hirdetési rendszerrel járó közvetlen és viszonteladási feladatok, ill. az ehhez szükséges ügyfélszolgálatos csapatok toborzása is elég nagy falatot jelentenek a Google HR-jének. A lista távolról sem teljes (néhányan pl. azt mondják, hogy a Microsoft és a Google épp adatközpont-építési versenyben van egymással),  de talán ezek vannak most leginkább terítéken.

A hazai elakadás

A web 2.2 symposium Videómegosztó oldalak kerekasztala c. beszélgetésen reméljük, sok mindent hallhatunk a magyar megállapodásokról is, avagy azok hiányában, annak okairól, és megoldási lehetőségeiről. Van, aki az ajtón jön be, van, aki az ablakon. Csak jöjjünk már. – Asbóth Attila (freevlog.hu), Miskolczy Csaba (videobomb.hu), Hazai András (videoplayer.hu), Pohly Ferenc (Videa.hu), Szebeni Tamás (COOL TV) – Moderátor: Nagyistók Tibor (MTV Kultúrház)

Végy egy szabadalmat 

A Blinkx alapötlete: végy egy olyan eszközt, ami a hangzó beszédet átírja szöveggé, és megvan a keresőknek szükséges input. Az így keresett videók, pontosabb találatot adhatnak, hiszen sokkal több szöveget tudnak hozzárendelni egy filmhez. Gondoljunk csak arra, ha pl. egy konkrét epizódot szeretnénk megnézni, mondjuk amikor az hangzik el, hogy a

Suranga Chandratillake szerint az első generációs textalapú keresők, mint a Google már nem elégítik ki a felhasználókat, akiknek egy hatékony és skálázható kereső kell – már csak azért is, mert a becslések szerint, a webes forgalom több mint 60%-át a videóhoz köthetjük (az adatra a New York Times hivatkozik, bár a nagyszabású állítás mellé egy viszonylag kisebb név került, ha nem tévedek. A felmérést a CacheLogic végezte “a company in Cambridge, England, that sells “media delivery systems” to Internet service providers”).

Blinkx teszt

A nyitóoldal többet ugrál a kelleténél, de jó szempontnak tartom a hírek és a szórakozás témakörök kiemelését – amint látszik web 2.0-nek itt nyoma sincs. A keresés a hagyományos llogikai operátorokkal működik, a találati lista pedig elvileg relevancia alapján rangsorolt. Magától elindul az első 10 találat egy rövid részlete szép sorjában. Kicsit többre számítottam a cikk alapján, pl. a ‘That’s all folks”-ra rengeteg rajzfilmet vártam, de ehelyett a találati lista első oldalán nyoma sem volt a nyuszinak. Viszont a Blinkx erős alternatívája lett a YouTube-nak a szerkesztett tartalmak keresésében, pl. érdemes összehasonlítani egy ‘clint eastwood’ keresést a youtube-on és a blinkx-en. A YouTube-on legalább 6 különböző Gorillaz verzió jött be csak az első oldalon, ezzel szemben a blinkx-en ITN, Reuters, BBC, Revver, Gotoit, Veoh, stb. főként Oscar jelöléses felvételeket láthatunk, de a 2. oldalon ott van a Gorillaz szám is. Többnyire egy Blinkx kattintás átirányít minket az aktuális médiaszolgáltató oldalára, ahol jó esetben már csak egyet kell kattintanunk, és kapunk egy preroll (film előtti) rövid reklámot is a monitorunkba.  Aztán van olyan csatorna is, ami órákig bufferol (persze csak miután a Cingular reklámja szépen lement), és ez alatt nyolcvan évet öregszünk Clint Eastwooddal, azaz nélküle.

Akkor most

Mindenesetre a Blinkx szabadalmaztatott indexelési technológiája egyelőre szimpatikusabb, mint maga a szolgáltatás, de videókeresők terén másodopciónak megteszi. Azt igen sajnálom, hogy az olyan jó kis konferenciaanyagok mint pl. a TED talks, vagy a DLD (Digital Life Design) konferencia előadásai, kerekasztal-beszélgetései csak az eredeti honlapokon érhetőek el, és nem hagyják magukat becsévélni a nagy közösségi oldalakra, a könnyebb elérhetőség és a tényleges disszemináció jegyében – a tévénél megszoktuk a 60 csatornát, de online videócsatornából nem akaródzik többet használnom, fura. Ja, hogy nem nézek tévét! Majd’ elfelejtettem.

Posted in Google, Keresés, keresőmarketing - SEM, Keresőmotor, kulcsszavas hirdetés, Marketing, márkaépítés, online keresés, Online marketing, szponzorált link, videó, videóhirdetés/ videóreklám | Leave a Comment »

Kulcsszavas hirdetés: melyik weboldal mennyit hozott

Posted by BizBigyó - február 26, 2007

Akik használják a Google, az Etarget hirdetéseket, azok tudják, hogy hirdethetnek

  • a keresőkben (Google ill. Startlap-Tango, Miner, Blogsearch, PoyMeta stb.) azaz a keresőhálózatban,
  • vagy hirdethetnek híroldalak cikkei, fórumok, blogok bejegyzései stb. mellett, azaz a tartalomhálózatban.

És azt is tudják, hogy összesen hány látogatót hozott a kampány (egy konkrét napon, héten, hónapban, a teljes kampány ideje alatt, adott időszakokban, hétvégente – ahogy tetszik)- de nem tudni, hogy egy Google AdWords kulcsszavas kampány pontosan hány látogatót hozott pontosan melyik honlapról. Márpedig a megbízókat nagyon is érdekli, hogy mennyire teljesített egyik vagy másik weboldal jobban: nem pusztán az, hogy hol kattintottak át többen (CT), hanem pl. az is, hogy hol lesz a látogatókból valamilyen utólagos kapcsolattartásra lehetőséget adó fogyasztó (CR)- kevésbé emberközpontú megfogalmazásban, az átkattintásokból melyik honlapon lesz nagyobb eséllyel ‘lead’ (telefonszám, email, kb. demó verziót/ esettanulmányt stb. letöltő látogató, aki megadja az adatait, sőt, vásárló pl. hányan rendelték meg a Sörgyári capricciot, vagy hányan vettek a héten 4 GB-os iPod nanot, vagy plüss törpe makit). Vagyis: milyen a konverziós arány, konkrétan melyik honlapon?

Mivel ezt az adatot eddig a Google nem tette nyilvánossá, piaci rés volt ezen a téren, amit a 2000-ben alapított Quigo használt ki. “Az elmúlt másfél évben néhány nagy médiaoldal, mint pl. az ESPN.com, a FoxNews.com, vagy most februárban a Forbes magazin inkább a Quigo hirdetési rendszerét választotta, és felmondta a Google-lel ill. Yahoo-val kötött megállapodását,” írja a New York Times.

Amit a Quigo ígér az az, hogy

1, a hirdető által speciálisan megválasztott honlapokon helyezik el a szponzorált linkeket – ez nem újdonság: a többi nagyobb rendszerben is elérhető funkció, nemcsak a Quigo-ban. Csak épp pl. a Google-ben nincs erről egy teljes lista, ahol végigbogarászhatjuk, hogy milyen tartalomhálózati oldalak vannak a rendszerben: ha megadunk egy kulcsszót, akkor a rendszer javasol néhány oldalt, és amelyik nem tetszik, azt egyesével kizárhatjuk. Ez a viszonylagos anonimitás fontos része volt a stratégiának, és jobban kedvez a long tail (hosszú farok) elméletnek, mint a ‘site targeted’ kulcsszavas hirdetés, ahol mindenki a zászlóshajókra esküszik. Cserében azért, hogy nem tudjuk, hogy hol mennyi látogató jött a tartalomhálózatból, a Google egy ún. ‘smart pricing’ (kb. okos árazás) rendszert használ, aminek az a lényege, hogy a kisebb, vásárlásra nem igazán ösztönző honlapoknál optimalizálja, vagyis jelentősen csökkenti, az egy átkattintás árát. Ezzel biztosítja azt, hogy kisebb blogok, kisközepes honlapok is a rendszerben vannak, viszont a hirdető nem érzi azt, hogy ugyanannyi pénzért ‘értéktelenebb’ helyen hirdet, mint a Google.hu keresőben.

Hazai viszonyokat tekintve, az Etarget részben ezen a téren van előnyben: itt az aktuálisan elérhető teljes listát láthatjuk, köztük kisebb és nagyobb szájtokat. Itt is kiszűrhetjük azokat az oldalakat, amik a termékünk szempontjából nem ígéretesek a ROI (befektetési megtérülés) terén.

2, ami új a Quigo-ban, hogy az adott honlapon belül azt is kiválaszthatjuk, hogy pontosan melyik oldalon akarunk hirdetni. Átlátható és ellenőrizhető – még az eddigi rendszereknél is átláthatóbb, és kontrollálhatóbb, tegyük hozzá, hiszen mi kell annál több, mint hogy a nap 24 órájában akkor indítok, és állítok le kampányokat, olyan szavakra, és oldalakra, illetve annyi napi/ havi pénzért, amennyiért én gondolom? Úgy látszik, a több, ami igenis kell, azok a bannerkampányokból is megszokott adatok: melyik oldal mit termelt.

3, Sőt, akár az is, hogy a prémium média képviselői közvetlenül tárgyalhassanak, egyeztethessenek a hirdetőkkel (felteszem, van hozzá minimális költségelvárás, multi-year, multi-million). Ez azért is lényeges, mert a prémium honlapok így a saját speciális licitáraikat vezethetik be, és nem egy ‘átlagosra csökkentett’ licitet.

A hirdetők elvárásaira reagált idejében és jó stratégiával a quigo, Michael Yavonditte vezetésével. A NYTimes szerint, a quigo egyelőre kisebb versenytársnak számít a kulcsszavas tartalomhálózati hirdetések terén, és kb. 10%-os a piaci részesedése (gondolom, az USA-ban), “de úgy tűnik, hogy meggyőzte a Google-t a változtatás, a nyitás szüklségességéről.”

A Google nemzetközi tartalomhálózatának talán legismertebb gyémántjai a YouTube és a New York Times, aztán ott van még a tengernyi blog, katalógus, fórum, kisebb-nagyobb hírportálok – de melyik mennyit hoz? Kim Malone, a Google AdSense programjának online értékesítési vezetője nem aggódik a Quigo miatt. A Quigo, CRO-ja, Henry Vogel viszont azt állítja, hogy sem a Yahoo sem a Google nem építenek ki hosszútávú stratégiai kapcsolatokat. Kim Malone pedig azt, hogy számos nagyobb hirdetőjük próbált ki más hirdetési rendszereket és tért vissza a Google-höz. De úgy néz ki, hogy a Google módosítja a tartalomhálózati szolgáltatást, a Quigo-t másolva: néhány hónapon belül az AdWords jelentésekből látható lesz, hogy honnan is érkeztek a látogatók (“In the next few months, Google’s advertiser reports will begin listing the sites where each ad runs, Ms. Malone said.”). Sőt, lehetséges opció lesz az egyéni szájtokon való egyéni licit is (“advertisers on the Google networks would soon be able to bid on contextual ads on particular Web sites”) Malone szerint csak a brand hirdetők számára jelent ez majd változást, de igazán nagy keresletre nem számítanak az egyedi kulcsszó-licit egyedi weboldalak szolgáltatásnál. Persze nem kell egyetérteni Malone-val, sok reklámszakember, és én sem teszem. Reális elvárás a hirdetők részéről, hogy tudatosabban dönthessenek arról, hogy milyen felületeken kívánnak megjelenni. És ha az átláthatóság kedvéért még többet is hajlandóak fizetni egy látogatóért, akkor azt teszik. Egy grandiózus nemzetközi kampánynál azért ez nem egy könnyű feladat … Némileg könnyebb a helyzet, ha a kisebb szájtok x paraméterekkel (téma, látogatottság stb.) vannak ellátva és egy csokorba vannak szedve, ami lehetővé teszi a csoportos kezelést (kb. bulk management). De ezeknek a kisebb honlap csoportoknak a karbantartása nem kis feladat.

Csak annyi a kérdés, hogy hol éri meg jobban nekik a befektetés. A Google reagált, izgalmasan alakul a helyzet, és kérdés, hogy a külföldi trendek hogyan csapódnak le a hazai piacon.

Posted in AdSense, AdWords, Etarget, Google, keresőmarketing - SEM, Konverziós arány, kulcsszavas hirdetés, Marketing, Online marketing, online stratégia, PPC (pay per click), CPC, reklám, szponzorált link, USA | 3 hozzászólás »

Szokatlan médiaajánlat az [origo] portál OK.hu keresőjében

Posted by BizBigyó - december 31, 2006

Az OK.hu keresőben 15-20 Ft egy megjelenés, a CT Networkön pedig 30Ft egy átkattintás. És mindkettő az Origo médiaportfóliójának része. Míg az OK kereső az orgio portfóliójának része, addig a CT Network hirdetései megjelennek az origo portálokon. Lesz-e változás 2007-ben?

Szöveges hirdetések (ún. text linkek, szponzorált linkek) általában keresőkben és/vagy különféle híroldalak, online magazinok stb. cikkei mellett jelennek meg. Más szóval keresőhálózatban (keresők), és tartalomhálózatban (cikkek). A hazai piacon a vezető kulcsszavas hirdetési rendszerek (a Google és az Etarget) egyaránt kínálnak keresőkben és cikkek melletti (alatti, feletti) szöveges hirdetési lehetőséget adott kulcsszavakra, és hasonló reklámot (tematikus text linket) az [origo] portálon is vásárolhatunk, itt azonban a megoldást külön rendszerben kapjuk a keresőre (ok.hu) és a tartalomhálózatra (CT Network).

Az [origo] médiaajánlatának szokatlansága az árazás ellentmondásában rejlik.

Szponzorált linkek az origo ok.hu keresőjében

A CT Networkön ugyanis egy átkattintásért (tehát érdeklődő, vagy érdeklődőbb látogatért) 30Ft-ot fizetünk, míg az ok.hu-n egy megjelenésért (1. hely) 20 Ft-ot. Vagyis ha az origo keresőjében 500-1000 sok megjelenésből csak 1 átkattintás történik, akkor az ok.hu-n egy látogató ára 500x-1000x annyiba jóval többe kerül, mint a szintén origo kínálta tartalomhálózati hirdetésből érkező látogató ára. Mivel mindkettő az origo rendszeréhez tartozik kötődik, a Google és az Etarget rendszerében megszokott árazási arányokkal összevetve, ez az árdifferencia enyhén szólva szokatlan, és így mintha ellentmondásban lenne az origo alapelvével: “A T-Online nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az élen járjon a minél rugalmasabb árazási konstrukciók kidolgozásában és bevezetésében.”

Az óriási árkülönbség élenjáróan rugalmasnak nem igazán nevezhető. A “más online médiumoknál is bevett online iparági sztenderdekkel” való összhang, árazási szempontból mindenképp meglepő. Ki fog ennyi pénzért az ok.hu keresőjében hirdetni, ha a versenytársak ezen a téren jóval alacsonyabb megjelenési árakkal dolgoznak? Sőt, ha ugyanaz a szolgáltató egy jóval költséghatékonyabb megoldást is kínál médiaajánlatában? Meddig tartható egy elavult fizetési konstrukció az átpofozott Vizsla keresőben, az ok.hu-n? A Vizsla felületi változtatásával (új név, új fülek) várható lett volna egy CT-alapú elszámolás bevezetése is, de ezek szerint nem, vagy még nem történt meg. Tomka Tivadar értékesítési managertől talán választ kapunk, vannak-e ilyen irányú tervek 2007-ben. Sőt, várható-e a kulcsszavas hirdetés és a licitrendszer bevezetése?

ps: van ugyan kattintás alapú kulcsszavas hirdetés is az origon, de az a médiaajánlat szerint, csak néhány fórumban érhető el.

2007. január 03. Kiegészítés:

Az [origo] médiaértékesítését képviselve Somogyi Péter Pál válaszolt (13. sz. komment):
“Nyílván tisztában vagyunk vele, hogy ez az üzleti modell kifutóban van, … negyedévről negyedévre folymatos elemzéseket végzünk, hogy eljött-e már az a pont, amikor érdemes váltanunk. Jelenleg ez bevételekbe jóval többet hoz, mint ha áttérnénk a CT alapra, és az ügyfeleink is nagyon elégedettek, borzatóan örülnek – és meg is vannak lepődve -, hogy élő emberi hanggal tudnak kommunikálni stb.”

és az alábbi kérést intézte a blog készítőjéhez (vagyis hozzám, alias URL, Sebestyén Anna), amit a jövőben feltétlenül igyekszem betartani:

“1 kérésem lenne a jövővel kapcoslatban, még pedig az, hogy ha az [origo]-ról vagy bármiylen más médiumról írsz akármit, amik állítások, azt előtte ellenőrizd le – keresőkkel foglalkozól, tehát menni fog:) – hogy megfelel-e a valóságnak, mert akkor a médium is komolybban foglya venni a szakmaiságot, sőt építő jelleggel csatlakozik – még akkor is, ha ami megjelenik az negatív, de igaz -.”

Posted in Átkattintás, Etarget, Google, keresőmarketing - SEM, kulcsszavas hirdetés, Marketing, online keresés, PPC (pay per click), CPC, szponzorált link | 15 hozzászólás »

Googleplex egy globális nyertes-nyertes helyzetért

Posted by BizBigyó - október 11, 2006

A Forbes magazin október 10-én megjelent cikke szerint, “valamennyien a Google-nek dolgozunk, vagy legalábbis az lehet az érzésünk.” Kevés olyan cég van a világon, állítja Quentin Hardy, amely ennyire belenyúlt volna szinte valamennyi iparág, vagy vállalat életébe: van aki hirdet a Google-ben, van aki a weboldalát kínálja hirdetési felületként, van akit megvesz a keresőóriás, van akit meg támogat, vagy akár mindezek kombinációja/ permutációja. És mindeközben minden egyes kereséssel tovább csiszoljuk a keresőmotor agyát, vagyis a honlapokat, képeket, vagy akár zippelt kódokat begyűjtő robotok/ pókocskák működési mechanizmusát. Tény, a keresőszolgáltatás mindenütt jelen van, a bevétel duzzad (5-6 milliárd dollár 2005-re), és az alkalmazottak száma úgy nő, hogy maga a CEO, Eric Schmidt sem tudja, éppen hányan dolgoznak a cégnek “New York, Kirkland, Beijing, Bangalore, Zurich. Azt hittem ezeken a helyeken 10-10 főt alkalmazunk. Erre kiderül, hogy mindenhol százat.” Scmidt nemcsak a személyzet számáról nem volt eddig tájékozott, azt sem tudta például, hogy az 5 milliárdos bevételhez nem sok nagy cég nagy számlája kell, hanem a temérdek kicsi. Nem is értem, miért ő lett a cégvezető. :) Na jó, valamit mégis tudhat, ha 10 milliárd dollár körüli összeg áll a Google rendelkezésére, hogy tovább erősítse üzleti jelenlétét.

Tényleg a legerősebb stratégiai pertnerségi kapcsolatokat alakítja ki: MySpace, EBay, YouTube, AOL kereső, AmitAkarsz. Felvásárolt kb. 50 kisebb szoftvervállalatot, és nekik köszönhetjük a naptárt, a szövegszerkesztőt (Writely helyett okt. 10-től GoogleDocs), a fotómegosztó/ rendező Picasa alkalmazást stb. Van térkép, blog, közösségi hálózat (Orkut–az iwiw, myvip tesója). Szuperjó a Google levelezési programja, a Gmail (kipróbáltam sokfélét, valóban), és mindez a nagy télapócsomag ingyen van a felhasználónak, hogy az ára a hirdetők pénztárcájából térüljön meg. Mind-mind egy-egy reklámfelület. Gondolkoztam is, hogy most már ideje lenne a kozmetikusomról blogolni, és cserébe ingyen masszírozást kapni. Jó, értem én, a csokiért még fizetni kell, de ki tudja meddig? :)

Schmidt, pontosabban a Google nem is titkolja, hogy mamut akar lenni, és már az is. Nem is húzhatna magára a cég egy rózsaszín tüllszoknyát, hogy kicsi elefánt vagyok. A mamut sok cég lábára rálép*, de a Google hirdetési mechanizmusa, együttműködési tervei, még mindig szimpatikus fiatalos lendülete és hozzáállása sokak számára a megélhetést vagy legalábbis jelentős bevételt, növekedést, illetve minőségi szolgáltatást jelentenek (a nyertes-nyertes helyzet pedig segít abban, hogy ne próbáljon meg sziszegni vagy visítani nagyon, akinek a lábára léptek). A cégvezető elképzelése az, hogy egy monstrum IT vállalatot építenek ki, aminek a motorja a Google–keresőipari komplexum, a szélesebb értelmet nyerő Googleplex (félelmetes, nyomasztó, és gyönyörű–mintha az lenne a tét, hogy tényleg lesz-e tartósan nyertes-nyertes helyzet a globális üzleti világban, és ha igen, hogyan és meddig?).

A cikkben egy nagyon-nagyon nagy baki van, vagy a szerző vagy a Yahoo részéről. Idézem: “Timothy Cadogan, a Yahoo keresési szolgáltatásainak alelnöke szerint legalább 150 (!) olyan cég van, amely a keresőmarketingre specializálódott, ideértve az Efficient Frontier, a Performics, az Avenue A és az Iprospect ügynökségeket.” Mr Cadogan majdnem eltalálta, hogy Magyarországon hány cég van (kb. 120), de semmiképpen nem az amerikai vagy a globális adatot becsülte meg. Ha a magyar keresőmarketinges piacot egy kisebb fajta USA államéval megfelelőnek vesszük, akkor is nagyon alacsony a 150-es szám. Igen, akkor is, ha ehhez hozzávesszük a fúziókat, ügynökségi csoportokat. Még az ezer is kevés lenne. Pláne ha az európai, kínai, indiai, dél-amerikai stb. piacokat is számítjuk.

Ugyanakkor az online piac lassul (29%-kal), a Yahoo és a Microsoft viszont lassan de biztosan elmarad a versenyben. Állítólag Steven Ballmer vezérigazgatója megfogadta, hogy ‘eltemeti’ Eric Schmidtet, és mindennek nyomatékot adott egy repülő székkel is. Legalábbis a cégtől távozó Mark Lucovsky programozó távozásakor az utolsó (kilépési) interjúnál mindezt így látta, és ezt a bíróságon is elmondta… Most Lucovsky a Google-nél van, és a különböző nyílt forráskódú guglis szoftverek mixelésén, összekapcsolásán (mash-up, ejtsd: mesáp) dolgozik. Nem is akárhogy: pl. valós idejű szoftverfejlesztéseken a Google térképprogramjával (Google Maps). Arról nem szólt a hír, hogy Lucovsky most milyen, talán szuvenírként elhozott székben ül.

A Programmable Web szerint, amely pont az ilyen mash-upok figyelésére állt rá, a jelenleg használt szoftverkeverékek legalább fele a Google térképekre épül (jól járt a Google a KeyHole-lal kétségtelen). Kik is használják ezeket? Dell, British Airways, NASA és még sokan mások. ‘A Google az út nem a cél,’ meg ‘mindig a sárga úton,’ és egyéb frappánsságok.
*”A mamutnak hatalmas a testmérete, mint egy rendőrautó, kvázi nagy a feje” (in memoriam KFT).

A poszt eredetileg az Arcanian Consulting weboldalán jelent meg.

Posted in AdSense, AdWords, Átkattintás, Befektetési megtérülés (ROI), Google, Keresés, keresőmarketing - SEM, Keresőmotor, keresőoptimalizálás - SEO, kulcsszavas hirdetés, Marketing, márkaépítés, online keresés, Online marketing, PPC (pay per click), CPC, reklám, ROI, szponzorált link, USA | Leave a Comment »

A hazai keresőmarketing SWOT-analízise: Gyengeségek

Posted by BizBigyó - június 9, 2006

Gyengeségek

  • homályos, ismeretlen fogalom a nem szakmabeliek számára; nincs a köztudatban
  • a legfőbb potenciális vevőkör (KKV) meggyőzését nehezítheti, ha a vezető (generációs problémák miatt) nem ismeri fel az online üzleti trendekkel való együttmozgás fontosságát: limitált a keresőmarketing kommunikálhatósága, látens marad az igény
  • nincs garancia a szakmailag megbízható cégre, a vevők nem látják mi etikus, mi nem, és mi mivel jár
  • Nincs garancia a jó találatra
  • A szolgáltatás nagyban függ a keresőmotorok szolgáltatásaitól, hierarchiájától stb.
  • viszonylag bonyolultabb
  • igénybe veszi az ügyfelet (többszörös egyeztetés, majd nyomon követés)
  • türelmi idővel jár: nem azonnal látható a keresőre optimalizált honlap
  • a keresőoptimalizálás nem kipróbálható
  • a keresőoptimalizálás nem osztható
  • folyamatosan változó etikai kódex
  • nem egyszeri megoldás, folyamatos odafigyelést igényel
  • a reklámügynökségek nem motiváltak a keresőmarketinges eszközök integrálásában: kimarad a marketingmixből
  • a vállalkozások többsége nem különít el külön költséget a keresőmarketingre
  • felhasználók sokszor kerülik a PPC listákat

Posted in keresőmarketing - SEM, keresőoptimalizálás - SEO, KKV (kis- és középvállalkozások), marketingmix, SWOT elemzés, szponzorált link | Leave a Comment »

A fizetett bekerülés

Posted by BizBigyó - június 9, 2006

Bizonyos kulcsszavakra a honlap bekerül a találati listába, és azért fizet a cég, hogy egyáltalán felvegyék a listába. Szemben a PPC fizetett helyezéssel, a fizetett bekerülésnél a jó hely nem garantált. Ha nincs kiemelt helyezés, akkor mire jó ez egyáltalán? Egy frissen indult honlap esetén hónapokba telhet, amíg a keresőrobotok becsévélik az új weboldal madzagját. Ez alatt az idő alatt, fizetett bekerülés nélkül, az új honlap olyan, mint egy újszülött, akinek elvágták a köldökzsinórját, nem kötődik a hálóra ténylegesen, a potenciális érdeklődők számára láthatóan. Érthető tehát, hogy a friss honlappal induló cégek nem akarnak elesni attól a lehetőségtől, hogy már az induló online jelenlét alatt ismertséget, vagy akár bevételt produkáljanak. Ezért a fizetett bekerülésen túl, ingyenesen bejelentkeznek a keresőmotorok és más szakmai katalógusok indexébe is.

Mint láttuk, a jelenlegi legnagyobb forgalmú keresőnél, a Google-nél a fizetett bekerülés, szemben a lassabb átfolyású regisztrálással/ automatikus indexeléssel, nem lehetséges, mert szeparáltan kezeli a szponzorált listát és az organikusat, viszont a keresőmotorok többségénél, így pl. a szintén nagy népszerűségnek örvendő versenytársnál, a Yahoo!-nál a fizetett bekerülés egy lehetséges szolgáltatás. A fizetés alapja lehet éves bérleti díj, vagy a kattintási arány is.

Mit látnak szemeim?

A szolgáltatás kritikusai szerint a fizetett bekerülésnél fennáll az a veszély, hogy a végfelhasználó nem azt kapja, amit szeretne, vagyis nem a releváns információt, hanem a fizetett, gazdasági érdektől vezérelt, de nem annyira minőségi találatokat. Feltehetően a Google sikere részben annak is köszönhető, hogy nem engedélyezi a fizetett bekerülést (csak a robotok indexelhetik be az adott honlapot) és nem mossa össze a természetes és a szponzorált találatokat. Ez a gyakorlat az ügyfeleket helyezi előre és így bizalmuk nő.

Fontos megemlíteni, hogy a fizetett bekerülés nemcsak marketingre használható, hanem tesztelésre is: egy épp frissen optimalizált oldalt gyorsan le tudunk vizsgáztatni, hogy ha már egyébként magától (a keresőpókok segítségével), és nem fizetés útján benne lenne a listában, akkor hányadik helyezést érne el. Ha nem vagyunk elégedettek az optimalizálással, még további finomításokat végezhetünk, anélkül, hogy a sötétben tapogatóznánk, vagy feleslegesen pénzt adnánk ki.

Posted in Google, keresőmarketing - SEM, Keresőmotor, keresőoptimalizálás - SEO, szponzorált link, Találati lista - SERP | Leave a Comment »