BizBigyó

Bejegyzések az üzleti webbálna hátára – online marketing

Archive for the ‘USA’ Category

Megbüntették a SEO ‘garantált helyezést’ ígérő marketing céget

Posted by BizBigyó - április 11, 2008

Mindenki, aki szereti a SEO-t és tisztességesen végzi a dolgát, hogy a kedves vevő weboldala látogatottabb legyen releváns kulcsszavakra, ki nem állhatja a gátlástalan keresőoptimalizálási cégeket, akik rontják a piacot (hiszen nem mindenki gátlástalan, de a vevő nem tudhatja ki az és ki nem).

Az USA-ban egy friss jogi precedens nagyobb hullámot indíthat el a panaszos KKV-k körében, valamint a SEO és SEM szakértők körében, akiken egyre nagyobb a nyomás, hogy standardizálják a keresőmarketinget mint iparágat, szolgáltatást, stb.

A ‘black SEO’ szemben a karatéval nem jobb mint a ‘white SEO’. A black SEO valamilyen szinten ismeri a keresőoptimalizálás eszközeit, de az a lényeg számára, hogy lépre csalja a gyanútlan vevőt hamis helyezési ígéretekkel és GARANCIÁVAL.

A white SEO, aki kb. olyan mint a doppingot nem használó sportoló, örülhet a hírnek, hogy van(nak) amerikai, nemzetközi precedens(ek) arra, hogy jogellenes SEO cégeket eltiltsanak a SEO tevékenységtől és súlyos bírságokat fizettesenek velük.

Nem tudom, Magyarországon volt-e már ilyen eset (Dr. Erőss Pál karizmája nem terjedt túl a nyolcvanas éveken – nem mintha ezen múlna, inkább a magyar keresőmarketinges cégek összefogásán, sztenderdizálási érdekein).

Az USA-ban az Internet Advancement cég borsos árat fizet ‘pusztán’ azért mert azt “garantálták” vevőiknek, hogy adott kulcsszavakra top pozíciót érnek el a legnépszerűbb keresőkben (bekerülnek az első 25 helyezett közé …):

a $118,386 civil penalty and $35,959 in attorneys’ fees.

82 kisvállalkozás perli a jogellenesen tevékenykedő keresőoptimalizálási céget. Szép szám a vajákos Biri SEO-jának. Mit mondhatnánk? Megérdemli. De mit is? Mert a cég nem bezár, hanem csak eltiltatik a jövőbeni SEO ügyfelek szerzésétől, viszont továbbra is kiszolgálhatja meglévő keresőoptimalizálási ügyfeleit.

Szintén ez a cég működik a 4GreatBuys.com domainen.

According to today’s settlement, Internet Advancement guaranteed that a customer’s Web site will appear within the first 25 links on major search engines, such as Google, Yahoo and AOL, when Internet users search for specific keywords.

via SEW

ps: arról nincs szó, hogy a CPC/ PPC, szponzorált linkes hirdetések kapcsán is hasonló visszaélések szoktak lenni és azzal mi a téma, inkább a SEO-ra került a hangsúly.

Posted in Élboly, Google, Keresés, keresőmarketing - SEM, Keresőmotor, keresőoptimalizálás - SEO, KKV (kis- és középvállalkozások), kockázatelemzés, online keresés, Online marketing, Találati lista - SERP, USA | 6 hozzászólás »

Interaktív Online Videó Piaci Körkép

Posted by BizBigyó - január 24, 2008

Hogyan alakul a nemzetközi interaktív videópiac, hogyan alakíthatjuk a legnépszerűbb youtube-os videókat a saját ízünk szerint, hogyan tehetünk linkeket a videófelvétel bármely pixelébe, kik a piacvezetők és a futottak még kategóriások az interaktív videópiacon, mi az a hypervideo, stb. Erről készítettem egy rövid áttekintést angolul Interaktív Videómarketing Piac címmel, és itt a néhány soros kivonata azoknak, akikről lehull az angol, mint ruháról a nő, vagy jobb esetben fordítva.

Linkekkel tűzdelt videók: Bloggereknek azért jó, mert interaktív, vicces, érdekesebb, a marketingesek meg azért szeretik, mert kínosan rosszul veszik a felhasználók a pre-roll és post-roll reklámokat egy 300, vagy egy Blade Runner remake előtt – viszont egy folyamatosan futó filmet, ahol csak hirtelen rákattintasz egy téged érdeklő tárgyra (pl. Paris Hilton agya), mert valamit tudni akarsz róla (pl. üres-e vagy nem), az elég felhasználóbarát, nem avatkozik bele senki az életedbe filmnézés közben. Éljen a fogyasztói kontroll soká.

Piacvezetők: Asterpix és Ooyala, de kezdjük előlről

SMIL (hasonlóan az XHTML-hez ingyenes nyelv – mi a markup nyelv magyarul fordítók?) vagy a Quicktime: mindkettő alkalmas arra, hogy egy videót interaktívvá tegyen, de egyik sem képes a tárgyak azonosítására és követésére. Állítólag 3 nap alatt elsajátítja az, aki már edzett html-ben.

Videoclix Nat Kausik, az Asterpix CEO-ja a Videoclix-et nevezte meg fő kompetitorként. Fizetős, le kell hozzá tölteni egy szoftvert, csak mac-en fut, bonyolult felhasználói kezelőfelület

Asterpix. Szerintem ezzel jó kezdeni, nagyon felhasználóbarát, gyors sikerélményt nyújt, könnyen beágyazható a Facebookba, a Netvibes-ba, MySpace-be, stb. Mostanában kerül a Pro a piacra, ami kereskedelmi ügyfeleknek CPC és CPM alapon számláz, mezei felhasználóknak ingyenes. A letöltés kicsit lassú – gondolom ez látható itt is (sajnos az ingyenes wordpress-be nem ágyazható be, de itt a Budapest Blogon a videó): egy Palya Bea számot válaszottam ki (estisóder fellépés), ami azért nem túl nyerő mert sok a vágás benne és az Asterpix még nem tudja a jelenetek között felismerni ugyanazt a tárgyat, így az interakítv tárgyak gyorsan eltűnnek. Mindez nem lett volna gond egy Tarr Béla Sátántangónál…. Szóval nem ideális példa, de valamit szemléltet, és majd mutatok jobbat is. :) Nem magyarázom, hogy mitől interaktív a videó, remélem az az azért kiderül.

Ooyala Backlot: volt guglisok fejlesztik, azzal a céllal, hogy olyan naggyá nőjenek az interneten, ahogy a Google tette. Nemsokára nagyobb durranás várható, addig is próbáljátok ki. Ingyenes, de később egy nominális díjat kell fizetni (kb. 8 cent per óra -függetlenül a kattintásoktól és a megjelenésektől), HD-t támogat, brutális elemzőrendszert toltak mögé, Te választod meg, hogy melyik domain ágyazhatja be a videókat és melyik nem, ezekről és sok minden másról részletes statisztika. Ezt az Asterpix után ajánlom, egyelőre royal desszertként.

Futottak még, fuss, Bully, fuss (80 nap alatt a Föld körül Willy Foggal)
Viddler a fentiekhez képest már keveset tud, bár van már kialakult közössége. A videókhoz kommenteket és kategóriákat (címkéket) adhatunk hozzá a releváns helyeken, és ez az idősávban is jelzett.

SeenON, fóliázott originál agresszív amerikai marketing: ún. shopisode-okat lehet rendelni. Minden ajánlott terméknél egy pillanatra megdöccen a filmnézés és jobb oldalt megjelenik a termékleírás. Szagatott fimélmény.

Posted in Google, Közösségi Oldalak, Marketing, piackutatás, reklám, USA, videó, videóhirdetés/ videóreklám, YouTube | 2 hozzászólás »

Adj karácsonyra XO laptopot (one laptop per child), másnéven a 100 dolláros laptop

Posted by BizBigyó - november 18, 2007

Rettentően várjuk a pici laptopot, amit néhány napja rendeltünk meg, és amit nem én fogok világra hozni, semnem a gólya hozza, hanem a FedEx, gondolom.OLPC 100 dolláros laptop gyerekeknek Igen, vettünk egy 100 dolláros laptopot 420 dollárért. Hogy ennek hogy lehet örülni? Mert megérte. Ez az a laptop, amit az MIT Média Laboratóriuma, ill. Nicholas Negroponte megálmodott sokakkal együtt a harmadik világ gyermekei számára, és ha kellően nagy a megrendelések száma, akkor 100 dollárba kerül.

Hogy lett 420 dollár a 100 dolláros laptopból?

Eleve két laptopot kapunk a pénzért és benne van a szállítási díj is. A 100 dolláros laptop pedig menetközben 200 dolláros lett. A Give one get one program keretében átutaltuk a 420 dollárt, cserében kapunk karácsonykor egy kis Shreknek kinéző notebookot, és a másik laptop automatikusan egy harmadik világbeli gyerekhez jut el. Abba nem volt beleszólásunk, hogy hova küldenénk inkább, Brazíliába, Ruandába, Pakisztánba, Argentínába, Peruba, Egyiptomba stb.

A 100 dolláros laptop előnyei és hátrányai (NYT, David Pogue cikke alapján)

Előnyei: por és vízálló, 6 órán keresztül használhatod egyfolytában, mert spéci akkumulátora van. Van benne wifi (az USA T- Mobile 1 év ingyenes hotspot hozzáférést is biztosít), könnyű, pici, hordozható, van beépített kamera és mikrofon (tudsz skype-olni is minden egyéb kütyü nélkül), csendes, és úgy néz ki mint Shrek feje. Linux! Szép a képernyő felbontása. Olcsó (400 dollárért kettőt kapsz, és az egyikkel automatikusan segítesz egy gyereknek, illetve 200 dollár leírható az adóból). Az MIT fejlesztette, van még egy csomó kisebb pozitív tulajdonsága. Meg nagyobb is. Pl. ha a közeledben van egy XO laptop és annak van internete, akkor neked is van automatikusan. És a gépek egymást is automatikusan felismerik. Napenergiával és kézi meghajtással is működik (ezt nem kell magyarázni miért). Habár az ‘Adj egyet, Vegyél egyet’ program jelenleg nagyon limitált (sokak szerint kereskedelmi, jogi, egyéb előírások miatt), adományokat szerte a világról várnak: ezen a telefonszámon lehet érdeklődni: 1-800-379-7017. Rengetegen szeretnék, ha normál kereskedelmi forgalomba hoznák, az USA-ban is sok gyerek számára jelentene óriási előrelépést, de az alapítvány jelenleg úgy döntött, hogy ez csak egy rövid kísérleti két hetes lehetőség.

Az is óriási előny, hogy a gép a gyerekek vizuális és kísérletezős gondolkodásmódjához lett igazítva. Nem kell hozzá külön tanár, hogy megmagyarázza, mi hol van és mit nyomjál meg. Ugyanúgy, ahogy egy kisgyerek kikísérletezi, hogy hogy működik a TV vagy a kisautó távirányítója, hogy indul be a porszívó, vagy pl. hogy megy a légy két lábbal, a gép mindent enged. Nem örökéletű, ahogy egyik kütyü sem, de nem kell azon aggódni, hogy hogy fogják a kis ruandai vagy pakisztáni gyerekek használni a gépet. Próba szerencse alapon. A gép egyben arra is alkalmas, hogy kiváltsa a tankönyvek árát, és hogy minden kisiskolás minden géppel tudjon kommunikálni – tényleges tanórákon a tanítók kioszthatják a feladatokat, megnézhetik a fotókat, leellenőrizhetik az összeadást, kivonást, internetes projekteket készíthetnek, stb.

Hátrányai: nincs rajta a szokásos Microsoft kombó, mint már említettem a gép Linuxos (ez egyszerre előny és hátrány), nincs benne harddrive, amin tárolni tudnál doksikat. Nincs benne CD v. DVD lejátszó. A képernyője kisebb (7.5 inch) mint az átlag notebooké. 2 percig tart, amíg elindul a gép, aztán gyorsan működik, de kb. 2 perc, amíg feláll a rendszer. Csak nov. 26-ig tart az akció, csak az USA-ban és Kanadában, aztán előre nem látható ideig lezárják a programot. Külföldiek is megrendelhetik, de csak akkor, ha amerikai vagy kanadai szállítási címet adnak meg (tel. 1-949-608-2865). Állítólag picike a billentyűzet a felnőtt ujjak számára, de ezt még teszteljük. Nincs közvetlen ügyfélszolgálat, és a garancia csak 30 napos. Fizetős segítség van/ lesz, de akinek gondja – baja van az barátoktól, ismerősöktől, blogokból tájékozódhat csak (így olcsóbb a laptop).

Mire jó?

Ha felnőtt vagy akkor kb. ez a válasz: arra nem jó, hogy word doksikat csinálj, és a gépen tárolj. Arra kiváló, hogy online szövegszerkesztőt használj (pl. Google Docs) és az így született írásokat online tárold, ne a gépen. Mert internetezni, emailezni, chatelni, skype-olni tudsz, és nagyon – nagyon- nagyon hosszú ideig jó az akkumulátora! Egyfolytában 6 órán keresztül. És arra, hogy segíts egy gyereknek, akinek szüksége van a Te hozzájárulásodra. ITT TUDSZ JELENTKEZNI.
Ha gyerek vagy, akkor arra, hogy játssz, felfedezz, internetezz, chatelj, és egy nagyon aranyos és menő géped legyen. És arra, hogy egy hozzád hasonló kisgyereknek segíts a világ másik felén, ahol a Télapónak sokszor üres a zsákja.

Itt egy elég jó (angol nyelvű) videofelvétel, ahol bemutatják az egész gépet:

Ha vannak ismerőseid, akiket érdekelhet (az USA-ban, Kanadában élnek, vagy vannak ott ismerőseik, és haza is járnak), légy szíves add tovább, hogy van egy rendkívüli lehetőség még 2007. november 26-ig. Az adományozásnak nincs határideje, csak a vételnek.

Szerintem, ez az egyik legszebb karácsonyi ajándék, ami ma adható, és óriási segítséget jelenthet azoknak az országoknak, ahol irdatlanul halmozott, újra és újra visszaszálló hátránnyal indulnak a gyerekek.

Itt a laptop, add tovább! Még egyszer: ITT TUDSZ JELENTKEZNI.

Posted in USA | 9 hozzászólás »

Milyen is az amerikai keresőhirdetés, avagy a CPC piac? Szakértelem, szakmai párbeszéd

Posted by BizBigyó - november 18, 2007

Erre a válaszom elég rövid lesz, és pedig a következő: nagyon-nagyon jó.

Az USA a keresőhirdetés bölcsője, innen indult világhódító útjára, itt használják a legtöbben a legnagyobb büdzsével, itt írnak szakmai kérdésekről a legtöbben, itt szerveznek mindenféle szakmai konferenciákat online és offline workshopokat, kismillió blog van, céges és nem céges, ami keresőmarketinggel (vagyis kulcsszavas hirdetésekkel, honlap-optimalizálással, szociális média optimalizálással, SEO PR-ral stb. foglalkozik, vagyis csupa olyan kérdéssel, amit a keresők, az internetes keresés inspirált).

Eddig a szép és jó. Most pedig néhény szubjektív meglátás.

A déli, illetve a déli-középső államokról mindez nem mondható el. Az igazi pezsgés ezek szerint Kaliforniában van és a keleti parton, a többiek most nagyjából ugyanott tartanak, ügyfelek és marketingesek egyaránt, ahol sokan a magyar piacon is: lassú eszmélés, aztán esetleg gyors kapkodó lépések, de mindeközben állandó paranoia és bizalmatlanság (de hol a hirdetésem? miért nem jelenek meg erre a kulcsszóra? mi az, hogy ‘inactive for search’? még hogy egy újabb landing page-re költsek, amikor most vettem egy egész website-ot! stb. stb.)

Ez igazán meglepő volt. Az is, hogy többet tudok mint a kollégáim. És itt szeretnék Fazakas Lacinak mégegyszer köszönetet mondani a jó alapozásért. Tény és való, hogy azóta rengeteget fejlődtem a folyamatos kísérletezésekkel, a taktikák finomításával, az állandó önképzéssel, a rengeteg elemzéssel, utánaolvasással, de már az indulásnál nagy előnyöm volt – és nem a Google AdWords Qualified Individual vizsga miatt, amit 2006-ban tettem le, hanem a piaci tapasztalatok (hazai és nemzetközi), az analitikai készségek és gondolkodásmód miatt.

Tegyük hozzá azt is, hogy igazából az amerikai alkalmazottak sokkal jobbak az önfényezésben, mint a gyors ÉS pontos, megbízható munkavégzésben – legalábbis szerény louisiana-i tapasztalataim ezt mutatják minden téren (helyi adminisztráció, üzletek, éttermek, marketing, stb.).

A gyorsaság megvan, csak a másik fele hiányzik, a pontosság. Viszont minden meeting, minden rákérdezés azt mutatja, hogy itt mit értek el, ott mit értek el. Hogy az adatok sokszor hibásak? Ja!! Akkor egy gyors bájmosoly, és helyezzük a hangsúlyt a szépre. És a gyors, sokszor hiteltelen, de végtelenül udvarias mosolyra mindig számíthatunk. Néha azt kérdezem magamtól, hogy hogy vitték itt ilyen sokan sokra, de a válasz valószínűleg abban rejlik, hogy ‘kockázatvállalás’ meg ‘vállalkozói szellem’ és nem feltétlenül abban, hogy ‘megbízható munka’ vagy ‘magas szakmai tudás.’

Az egyik kedvenc ügyfelem például mindenféle monogrammokkal ellátott termékeket árusít (amire csak monogrammot lehet varrni, kötni, vésni, ragasztani). Óriási profitrátával, amit sikerült 4 hét alatt 50%-kal megnövelnem. Persze nekem még nem megy annyira az amerikai önfényezés, de már kénytelen vagyok tanulni, mert most túl szerény vagyok. Ez nem vicc. Hogy a termékek milyenek? Semmi különös. Kb. tized, ötöd, harmadannyiért is megvehetnék ugyanazt a terméket, de jó a marketing (csak keresők és néha egy-egy előadás – persze mamáknak), jó a weboldal és megy a bolt. Mégegyszer: nem jobb a termék, csak egyszerűen vállalkozószellemű a mama (mellékesen egy négygyerekes anyuka, aki most már a nemzeti monogrammos piac jelentős hányadát uralja). Na és még valami, elkapott egy olyan kommunikációs stílust, amit kevés versenytársa tud produkálni. De a többit fedje homály.

Vissza a keresőmarketinghez és a kevésbé internetes amerikai államokhoz: a szakmai tudás (kifejezetten a keresőmarketinget értékelve) nem jobb az USA ezen államaiban mint amit Magyarországon láttam (Texas kezd élretörni délen, az igaz).

Mi jobb? Az értékesítési tevékenység és a hagyományos banner piac, aminek sokszor a hátán adják el a keresőhirdetéseket. Integrált marketingként. És a mySpace marketing, meg a YouTube, meg még további szociális média oldalak, amiket felfedeztek már a megfelelő célcsoportok érdeklődési köre kapcsán. Azok is jobban kihasználtak. De a Sales az mindent visz, ilyen rádumáló készséget ritkán láttam Magyarországon. És a névjegykártya is mindig kéznél van. Ha csak 5 percre beszélgetünk valakivel egy kávézóban, rögtön előkerül. Ráadásul, úgy tűnik a többség keze több dolgot is markol, egyszerre több üzletben utaznak.

Ha arra gondolok, hogy a magyarok mennyivel másabbak ezen a téren, akkor némi szomorúsággal vegyes értetlenség fog el. Tényleg csak ennyi lenne, hogy mernek és csinálják az amerikaiak? Akkor gyerünk már.

Ja és még egy dolog. Itt az USA-ban az a szó, hogy agresszív, az egyik legpozitívabb, amit ember mondhat. Pláne, ha a szóbanforgó lény egy marketinges. Ha meg akarunk nyerni egy amerikai céget, akkor semmiképp ne hagyjuk ki azt a kifejezést, hogy ‘aggressive marketing strategy’. Ez itt default ha marketingről van szó, semmiféle Steve Ballmer buddie dolog nincs benne. Ez sem vicc.

Emlékeztek arra, hogy milyen agresszív taktikával nyerte meg Wolf Gábor a HVG Golden Blog versenyt? Na az USA-ban ez alapnyomulási szint. Nyomulni, nyomulni: Pushy vagy push-over, ez itt a kérdés.

Posted in AdWords, Integrált marketing, keresőmarketing - SEM, keresőoptimalizálás - SEO, kulcsszavas hirdetés, magyar, Magyarország, online keresés, Online marketing, piackutatás, USA | Leave a Comment »

Milyen is az amerikai keresőhirdetés, avagy a CPC piac? Nemzeti, regionális és lokális targetálás

Posted by BizBigyó - november 18, 2007

Valószínűleg a hirdetők joggal feltételezik, hogy külföldön, konkrétan az USA-ban, hirdetni egészen más mint Magyarországon, de lassan féléves amerikai keresőpiaci tapasztalattal a hátam mögött azt kell mondjam, hogy az árak itt is is nagyon változóak, itt is lehet 5-20 centért és több mint 60 dollárért (igen, 60 dollárért) egy kattintást venni. Természetesen, nagyban függ attól, hogy milyen terméket/ szolgáltatást akarunk eladni, mennyire erős a márkanév, mennyire speciális előnnyel bír az a termék, és persze milyen erős a verseny a keresőkben. Nem utolsósorban pedig attól, hogy mennyire professzionális a keresőkampány szerkezete. De a lényeg mindig egy marad: megéri-e, több profitot hoz-e a reklámkampány vagy sem?

Az amerikai piacot nagyjából három szinten ismertem meg eddig:

1, a teljes nemzeti piacot célzó kampányok

2, nagyobb regionális területet célzó kampányok (jelen esetben ez kizárólag a déli államokra vonatkozik, mint pl. Louisiana, ahol lakunk, Texas, Alabama, Tennessee, Florida, Mississippi, Arkansas, Georgia). Nagyjából ez a South Gulf terület.

3, lokális kampányok, ahol vagy csak Louisiana, vagy azon belül egy-egy város (ún. metro) a célterület

Nagyon leegyszerűsítve azt mondhatnám, hogy a nemzeti kampányoknál tényleg ütős termék kell, óriási nagy a verseny. Ha másért nem, akkor a yellow pages jellegű oldalak, az ebay meg a shopzilla miatt, akik szinte minden szóra lőnek, ami él és mozog. A regionális kampányoknál nem feltétlenül kell csoda termék, mert erős plusz értéket ad maga a regionalitás. Nemcsak azért, mert a felhasználó látja, hogy ‘hazai’ a hirdető, hanem egyéb technikai dolgok miatt is. Pl. jobb eséllyel indul a hirdető a földrajzilag limitáltabb versenynél, olcsóbbak az átkattintási árak, eleve jobb a befektetési megtérülés.

Aztán a Google szponzorált linkek esetében minden hirdetés kap egy plusz sort, ami az adott geotargetálást jelzi (pl. városszinten Baton Rouge, vagy államszinten Maryland). Az az egy plusz sor hosszabbá és figyelemfelkeltőbbé teszi a hirdetést. A lokális/ regionális hirdetésben az a jó, hogy nem feltétlenül kell magának a cégnek lokálisnak lennie. Pl. itt egy londoni cég hirdetési kampánya (moltonbrown.co.uk), ami nekünk New Orleans-ban (ahol jelenleg élünk) úgy jelenik meg mintha helyi hirdetés lenne:

lokális Google AdWords kulcsszavas hirdetés a keresőben

Szemben a felette lévő szponzorált linkkel, jól látható, hogy a kékkel kiemelt hirdetési szöveg plusz egy sorral gazdagabb.

A Google Maps szintén mutatja a lokális hirdetéseket, amik itt is külön kiemelten jelennek meg: ez maga a cím (a Google térképen megjelenő kulcsszavas reklámok ugyanúgy az AdWords kampányokban vásárolhatók meg mint a keresők szöveges hirdetései). Itt egy példa a New Orleans-i hotelekre, ahol a Royal Sonesta nevű hotel 4. sora gyakorlatilag plusz helyi előny:

hotel New Orleans Google AdWords Maps hirdetés

Mielőtt valaki azt kérdezné, hogy mi a fenének akarna New Orleans-ban az ember hotelt keresni ha már egyszer ott van, akkor arra azt tudom mondani, hogy több okból is, az egyik pl. az, hogy sokan szeretnek az USA-ban hotelekben nyaralni – helyiek. Hotel hopping a sportág neve, vagyis hol az egyik hotelben szállnak meg hol a másikban. Jóléti állam, kétségkívül.

Röviden, az USA-ban a keresőhirdetést többek között lokális és regionális targetálással lehet gazdaságosabbá tenni. És ez nem azt jelenti, hogy ne lehetne az USA mind az 50 államában regionális hirdetést futtatni. Viszont több időt igényel a kampány kezelése cserében. Hogy milyen óradíjakkal dolgoznak az amerikai cégek, azt nem szeretném publikussá tenni – egyébként is cége válogatja, a mi cégünk, ahol eddig dolgoztam (most már szabadúszóként dolgozom, igen, határozottan jobban megéri) egyébként is szerényebb óradíjakat szabott, mivel Louisiana eleve olcsóbb mondjuk mint SF vagy NY City. Kb. mintha Nyíregyházán vennénk egy háromfogásos vacsorát és nem Budapesten – az amerikai kontextust tekintve. Folyt köv.

Posted in AdWords, Befektetési megtérülés (ROI), Google, keresőmarketing - SEM, kulcsszavas hirdetés, Marketing, online keresés, Online marketing, online stratégia, reklám, szponzorált link, Találati lista - SERP, USA | Leave a Comment »

Google Analytics Consultant – Ki lehet Analytics tanacsado?

Posted by BizBigyó - szeptember 21, 2007

Mar nagyon furta az oldalam, hogy mikor lehet a cegunk vegre Google Analytics tanacsado. Ime a jelenlegi feltetellista (elorebocsatom, hogy europai cegek ugyan jelentkezhetnek, de csak a varakozo listara kerulhetnek, amig a program be nem indul az oreg kontinensen), amitol kisse hatrahokoltem (l. 6-7-8-as pontok).

Roviditettem a listat (nem a macbookon irok, ami egy kicsit korulmenyesebb a magyar ekezetek hianya miatt)

1. min. 3 leigazolhato, minosegi Google Analytics projekt, ami fizetett keresokampanyhoz kotodik
2. min. 2 ev uzleti tapasztalat
3. leigazolhato uzleti hatter (Analytics, Search Engine Marketing). Ideertve konferencian eloadasokat, befolyasos blogokat, white paper doksikat, vezetoi oneletrajzokat, stb
4. szolgaltatasi lista, listaarakkal (mit es mennyiert tudna a ceg nyujtani)
5. egy erre a celra (szolgaltatasok) letrehozott weboldal, ami a ceges honlapra mutat
6. reszvetel es sikeres megfeleles a Google Analytics technical treningen (angol nyelvu), ami egy kozponti Google irodaban van es nehany napos (evente egyszer szervezik)
7. negyedeves jelentes (termek, piac)
8. un. Indemnity/Liability insurance (min. US$1M ertekben), vagyis biztositas -nohat
9. legalabb havi harom Google Analytics tanacsadas vallalasa

Posted in AdWords, Google, Keresés, keresőmarketing - SEM, Keresőmotor, kulcsszavas hirdetés, magyar, Magyarország, online keresés, Online marketing, USA | 8 hozzászólás »

Kulcsszavas hirdetés: melyik weboldal mennyit hozott

Posted by BizBigyó - február 26, 2007

Akik használják a Google, az Etarget hirdetéseket, azok tudják, hogy hirdethetnek

  • a keresőkben (Google ill. Startlap-Tango, Miner, Blogsearch, PoyMeta stb.) azaz a keresőhálózatban,
  • vagy hirdethetnek híroldalak cikkei, fórumok, blogok bejegyzései stb. mellett, azaz a tartalomhálózatban.

És azt is tudják, hogy összesen hány látogatót hozott a kampány (egy konkrét napon, héten, hónapban, a teljes kampány ideje alatt, adott időszakokban, hétvégente – ahogy tetszik)- de nem tudni, hogy egy Google AdWords kulcsszavas kampány pontosan hány látogatót hozott pontosan melyik honlapról. Márpedig a megbízókat nagyon is érdekli, hogy mennyire teljesített egyik vagy másik weboldal jobban: nem pusztán az, hogy hol kattintottak át többen (CT), hanem pl. az is, hogy hol lesz a látogatókból valamilyen utólagos kapcsolattartásra lehetőséget adó fogyasztó (CR)- kevésbé emberközpontú megfogalmazásban, az átkattintásokból melyik honlapon lesz nagyobb eséllyel ‘lead’ (telefonszám, email, kb. demó verziót/ esettanulmányt stb. letöltő látogató, aki megadja az adatait, sőt, vásárló pl. hányan rendelték meg a Sörgyári capricciot, vagy hányan vettek a héten 4 GB-os iPod nanot, vagy plüss törpe makit). Vagyis: milyen a konverziós arány, konkrétan melyik honlapon?

Mivel ezt az adatot eddig a Google nem tette nyilvánossá, piaci rés volt ezen a téren, amit a 2000-ben alapított Quigo használt ki. “Az elmúlt másfél évben néhány nagy médiaoldal, mint pl. az ESPN.com, a FoxNews.com, vagy most februárban a Forbes magazin inkább a Quigo hirdetési rendszerét választotta, és felmondta a Google-lel ill. Yahoo-val kötött megállapodását,” írja a New York Times.

Amit a Quigo ígér az az, hogy

1, a hirdető által speciálisan megválasztott honlapokon helyezik el a szponzorált linkeket – ez nem újdonság: a többi nagyobb rendszerben is elérhető funkció, nemcsak a Quigo-ban. Csak épp pl. a Google-ben nincs erről egy teljes lista, ahol végigbogarászhatjuk, hogy milyen tartalomhálózati oldalak vannak a rendszerben: ha megadunk egy kulcsszót, akkor a rendszer javasol néhány oldalt, és amelyik nem tetszik, azt egyesével kizárhatjuk. Ez a viszonylagos anonimitás fontos része volt a stratégiának, és jobban kedvez a long tail (hosszú farok) elméletnek, mint a ‘site targeted’ kulcsszavas hirdetés, ahol mindenki a zászlóshajókra esküszik. Cserében azért, hogy nem tudjuk, hogy hol mennyi látogató jött a tartalomhálózatból, a Google egy ún. ‘smart pricing’ (kb. okos árazás) rendszert használ, aminek az a lényege, hogy a kisebb, vásárlásra nem igazán ösztönző honlapoknál optimalizálja, vagyis jelentősen csökkenti, az egy átkattintás árát. Ezzel biztosítja azt, hogy kisebb blogok, kisközepes honlapok is a rendszerben vannak, viszont a hirdető nem érzi azt, hogy ugyanannyi pénzért ‘értéktelenebb’ helyen hirdet, mint a Google.hu keresőben.

Hazai viszonyokat tekintve, az Etarget részben ezen a téren van előnyben: itt az aktuálisan elérhető teljes listát láthatjuk, köztük kisebb és nagyobb szájtokat. Itt is kiszűrhetjük azokat az oldalakat, amik a termékünk szempontjából nem ígéretesek a ROI (befektetési megtérülés) terén.

2, ami új a Quigo-ban, hogy az adott honlapon belül azt is kiválaszthatjuk, hogy pontosan melyik oldalon akarunk hirdetni. Átlátható és ellenőrizhető – még az eddigi rendszereknél is átláthatóbb, és kontrollálhatóbb, tegyük hozzá, hiszen mi kell annál több, mint hogy a nap 24 órájában akkor indítok, és állítok le kampányokat, olyan szavakra, és oldalakra, illetve annyi napi/ havi pénzért, amennyiért én gondolom? Úgy látszik, a több, ami igenis kell, azok a bannerkampányokból is megszokott adatok: melyik oldal mit termelt.

3, Sőt, akár az is, hogy a prémium média képviselői közvetlenül tárgyalhassanak, egyeztethessenek a hirdetőkkel (felteszem, van hozzá minimális költségelvárás, multi-year, multi-million). Ez azért is lényeges, mert a prémium honlapok így a saját speciális licitáraikat vezethetik be, és nem egy ‘átlagosra csökkentett’ licitet.

A hirdetők elvárásaira reagált idejében és jó stratégiával a quigo, Michael Yavonditte vezetésével. A NYTimes szerint, a quigo egyelőre kisebb versenytársnak számít a kulcsszavas tartalomhálózati hirdetések terén, és kb. 10%-os a piaci részesedése (gondolom, az USA-ban), “de úgy tűnik, hogy meggyőzte a Google-t a változtatás, a nyitás szüklségességéről.”

A Google nemzetközi tartalomhálózatának talán legismertebb gyémántjai a YouTube és a New York Times, aztán ott van még a tengernyi blog, katalógus, fórum, kisebb-nagyobb hírportálok – de melyik mennyit hoz? Kim Malone, a Google AdSense programjának online értékesítési vezetője nem aggódik a Quigo miatt. A Quigo, CRO-ja, Henry Vogel viszont azt állítja, hogy sem a Yahoo sem a Google nem építenek ki hosszútávú stratégiai kapcsolatokat. Kim Malone pedig azt, hogy számos nagyobb hirdetőjük próbált ki más hirdetési rendszereket és tért vissza a Google-höz. De úgy néz ki, hogy a Google módosítja a tartalomhálózati szolgáltatást, a Quigo-t másolva: néhány hónapon belül az AdWords jelentésekből látható lesz, hogy honnan is érkeztek a látogatók (“In the next few months, Google’s advertiser reports will begin listing the sites where each ad runs, Ms. Malone said.”). Sőt, lehetséges opció lesz az egyéni szájtokon való egyéni licit is (“advertisers on the Google networks would soon be able to bid on contextual ads on particular Web sites”) Malone szerint csak a brand hirdetők számára jelent ez majd változást, de igazán nagy keresletre nem számítanak az egyedi kulcsszó-licit egyedi weboldalak szolgáltatásnál. Persze nem kell egyetérteni Malone-val, sok reklámszakember, és én sem teszem. Reális elvárás a hirdetők részéről, hogy tudatosabban dönthessenek arról, hogy milyen felületeken kívánnak megjelenni. És ha az átláthatóság kedvéért még többet is hajlandóak fizetni egy látogatóért, akkor azt teszik. Egy grandiózus nemzetközi kampánynál azért ez nem egy könnyű feladat … Némileg könnyebb a helyzet, ha a kisebb szájtok x paraméterekkel (téma, látogatottság stb.) vannak ellátva és egy csokorba vannak szedve, ami lehetővé teszi a csoportos kezelést (kb. bulk management). De ezeknek a kisebb honlap csoportoknak a karbantartása nem kis feladat.

Csak annyi a kérdés, hogy hol éri meg jobban nekik a befektetés. A Google reagált, izgalmasan alakul a helyzet, és kérdés, hogy a külföldi trendek hogyan csapódnak le a hazai piacon.

Posted in AdSense, AdWords, Etarget, Google, keresőmarketing - SEM, Konverziós arány, kulcsszavas hirdetés, Marketing, Online marketing, online stratégia, PPC (pay per click), CPC, reklám, szponzorált link, USA | 3 hozzászólás »

Online marketing képzések: még az USA is el van maradva

Posted by BizBigyó - december 15, 2006

Ha már a clickz.com is arról panaszkodik, hogy az amerikai egyetemi professzorok, és oktatók is évekkel le vannak maradva az internetes marketing terén, akkor mi mit mondhatnánk? Igen, tehetséges emberek kellenek odakint is, és ezért van esély arra, hogy az igazán jó hazai ügynökségek, kellő networkinggel, nagy volumenű megbízásokra tegyenek szert, persze csak ha gyorsan lépnek, és versenyképes a tudásuk.

Robin Neifield azt írja, hogy azok a cégek, amelyek komolyabban veszik az online marketinget, keresztrendszert alakítanak ki a belső képzésnél (újak esetén pedig alap szintű betanítás van), és persze a már meglévő tudásra építenek, ahol lehet (pl. viselkedésmarketingnél a fogyasztói viselkedést elemző tanulmányokra).

Hiányzik a szükséges szakértelem a megfelelő területek metszéspontjában: akadémiai szintű képzettség, kutatói háttér, illetve online tapasztalat az adott területen. Ehhez se tanmenet, se oktató, se tananyag. Ez utóbbi márcsak azért sem, mert a villámgyors változásokat nem lehet kiadott könyvekkel nyomon követni.

És ami a legfontosabb, a diákok nem tanulják meg azt, hogy hogyan gondolkozzanak marketingszemlélettel interaktív piaci környezetben, amilyen az az üzleti jelenlét digitális vetülete : nem értik a vásárlói motivációkat, viselkedésmintákat. Pedig az új generáció már az interneten nőtt fel, energikusak és lelkesek, csak épp nincs egy megbízható tréninghez online marketingben jártas, ahhoz értő, azzal lépést tartó professzor, vagy legalább tanársegéd, aki legalább néhány jó, versenyképes órát tartana.

Hozzáteszem, az is lehet, sőt biztos, hogy nyitottak az oktatók és az iskolák: kell az online szakember, vagy legalábbis van érdeklődés. Pl. a keresőmarketinges szakdolgozatom védése sok ponton abból állt, hogy a vizsgabizottság (egyetemi, főiskolai oktatók) leesett állal hallgatták, hogy mi fán terem a keresőmarketing, és hogy tényleg nem random a Google találati listája, és ha ebből gazdagodott meg a Google, plusz ebből növelte bevételét a regionális Etarget, akkor az azt jelenti, hogy tényleg kattintanak azokra a kulcsszavas hirdetésekre a látogatók? Szóval faramuci vizsgahelyzet volt.

Nincsenek tankönyvek sem, csak néhány úttörő módon, vaktában összeállított ‘Marketing nyulaknak’, ‘A blog, a vlog, meg az RSS és még sok száz kifejezés, amit a suliban nem tudtál megkérdezni, de a wikipédia megmondta.’ Ráadásul, ami még nehezíti a jó könyvek kiadását, az nem csak a megírási, kiadási idő, vagy a napról napra változó információk. Hanem az a tény, hogy ha egy rendszer ennyire gyorsan változik, akkor nincs idő arra, hogy felgyűljön annyi tapasztalat, azaz elteljen annyi idő, hogy kellően reflektálni lehessen az online marketingre és a webes jelenségekre, mert egy dinamikus környezetben vagyunk: ami igaz ma, az tarthatatlan holnap. Jelenleg itt tartunk, és az is lehet, hogy két év múlva is. Márpedig ha versenyképes akar maradni a magyar piac, akkor erre a folyamatos változásra fel kell készülni és egy másfajta képzést kell kialakítani.

És most térek vissza a fenti keresztrendszerre: plasticman4.jpgaz online marketing tantárgy csak úgy lehet plasztikus, rugalmas és hatékony, ha egy viszonylag jól frissített bevezető kurzus után, minden részterületre más előadót hívunk meg, aki a saját területén kellően friss, naprakész tud maradni. A tankönyvek helyett, a félévnyi szavatossági idejű rapid jegyzetek és ezek blogban korrigált kiegészítései (egyetemi intranetes, vagy teljesen open source) jelenthetnek megoldást, vagyis blogkönyvek. Feladatként pedig óriási részben a projekt-alapú tanítási módszer, rengeteg konkrét feladattal, esettanulmánnyal felejtve a pulpitust, padot és pergameneket. Más-más előadóknál a viszonylagos egységességet, kellő mélységet nem lehet garantálni. Amit lehet, az a konkrét szempontrendszerek kidolgozása: mi alapján állítsa össze a felkért előadó a témakört (időegységek, eszközök, módszertan és még ezt is rugalmasan kezelve).

De ennél is továbbmegyek, meglátásom szerint, az egyetlen igazi terep az internetes marketing képzéshez az maga a munkahely, naponta változó megbízásokkal, igényekkel, trendekkel. Ezért rögtön az első éves képzés első hetében már munkahelyi gyakorlattal kell összefűzni a szakirányú oktatást, és ne csodálkozzunk, ha a munkahelyi, nem akkreditált belső képzés messze modernebb és jobb színvonalú mint a hivatalos, pecséttel elismert főiskolai, egyetemi képzés (ha van!). Ami viszont egyértelműen ahhoz a következtetéshez vezet, hogy _nincs_ olyan foglalkozás, hogy online marketing professzor teljes munkaidőben, mert egy félév sem kell hozzá, hogy idegen legyen a saját szakterületén. Online marketinget tanítani csak azok tudnak hitelesen, jól, versenyképesen, akik a rendes piaci, ügynökségi munkájukból szakítanak erre időt, részmunkaidőben oktatnak, megbízásos alapon. És hozzáteszem, az online marketing kutatókra is ez áll: ha nem forognak a fogaskerekek közt, nincsenek benne a ‘bizniszben,’ azt az irdatlan mennyiségű digitális adatot, amit egyre jobban fel tudunk halmozni, tökéletesen félre is értelmezhetik – persze akkor is, ha benne vannak, ez tény, de akkor a próba – tévedés elve alapján legalább közelebbről tudják korrigálni a saját hipotéziseiket.

Rendkívül érdekel a szakmabeliek, oktatók meglátása. Senki ne fogja vissza magát a kommentároktól, szerintem, egy nagyon fontos témáról van szó, és fontos a szakmai diskurzus is ebben a témakörben, ami stílusosan, legyen digitális. Elvégre hosszú távon az offline és online eszközöket kombináló integrált marketingről van szó, és arról, hogy mennyire vagyunk/ leszünk szinkronban a saját piacunkkal, ahogy egyre nő az internethasználat, és remélhetőleg, a tényleges kihasználtság.

Posted in Integrált marketing, magyar, Magyarország, Marketing, Online marketing, online stratégia, reklám, USA | 5 hozzászólás »

Honnan jött a YouTube ötlete? Cici és cunami

Posted by BizBigyó - október 22, 2006

A YouTube-ról sokat cikkeztek a felvásárlás óta, és a cikkek java része két alapítót emlegetett. Persze volt egy harmadik is, Karim, aki valaha együtt dolgozott Chaddel és Stevennel a PayPalnél. Ő az, aki inkább visszament az egyetemre (Stanford), hogy befejezze a tanulmányait, és nem vett fel fizetést, csak nem hivatalos tanácsadóként megtartotta a tulajdonosi jogát (ami mellékesen több mint akár Chadé, akár Stevené).

Nemcsak azt tartja fontosnak, hogy az emberek tudják, hogy a YouTube-ot hárman alapították, hanem azt is, hogy ő volt az ötlet forrása (a kockázati tőkés szerint nagyon-nagyon kreatív, de semmivel sem lehetett rávenni arra, hogy a biznisz szférában maradjon, és abbahagyja a tanulást). És az ötlet honnan jött? Röviden cici és cunami. Egyrészt a cunami, másrészt Janet Jackson véletlenül kificcenő cickója. Idézem:

Karim says his idea for what became YouTube sprang from two very different events in 2004: Janet Jackson’s “wardrobe malfunction,” during a Super Bowl show, and the Asian tsunami.

(a ‘Wardrobe-malfunction,’ vagyis a ‘Nem szuperáló ruhásszekrény’ kifejezés Janet szabaddá vált jobb melle kapcsán, 2004-ben elnyerte az év kifejezése díjat is).

Karim stílszerűen sok kis videót készített már a kávéházi ötletelés elején. Ebből megtudhatjuk, hogy sokáig csak 50-60 film került a weboldalra, de az sem olyan minőségben, amit szívesen néztek volna ők maguk. ‘Ilyesfajta felvételek, amit most csinálsz,’ szót oda Karimnak a társa.

A sok családi meg iskolai dömpingfilm kiszűrésére a Google jobb keresője, kimunkált algoritmusa lehet a megoldás. Az akvizíció óta már vannak apróbb változások, de a legjobb a jó kereshetőség lenne. Nincs megoldva a találatok sorrendezése, mivel a címkék is felhasználói gyártmányok. Persze ez rejtőzködés, szerzői jogok kijátszása szempontból ideális, és a felhasználói szabadság is jó dolog, csak akkor kellemetlen a hiányosság, ha épp keresnénk valami eredeti videoklipet, és nem egy ‘szereztünk-egy-kamerát’ kollégiumi változatot.

Jawed Karim

Született 1979, Kelet-Németország, aztán 1 év múlva már az amerikai vadnyugat emigránsa

Posted in Google, Közösségi Oldalak, Keresés, USA, videó, YouTube | Leave a Comment »

Videós önéletrajz az online CV kommunikáció eszközeként: Aleksey tündöklése és…

Posted by BizBigyó - október 21, 2006

Bukása? Nem tudni. 11 oldalas önéletrajzát és 6 perces videós önreklámozását küldte el egy Yale egyetemista (bizonyos Aleksey Vayner) különböző Wall Street-i cégeknek, írja a New York Times. Az egyik HR-es annyira viccesen gusztustalannak vagy gusztustalanul viccesnek találta, hogy felnyomta a YouTube-ra. Sikerkalauz zselatinban.

A videós önéletrajz nem új műfaj, és már az sem, hogy az önéletrajzod végében megadod a honlapod vagy a szakmai blogod URL címét. Tényleg nem a régi típusú találkozások adják a jövőbeli fejvadászat, álláskeresés, munkahelyváltás alapját. A rich media (hang- és képi effektek) ugyanúgy megváltoztatja azt is, hogy hogyan tudunk sikeresen állást vagy új alkalmazottat szerezni. Ott van hozzá alapvetően a Google keresés, a MySpace/iwiw, és minden, ami többlet infót ad, a személyes találkozáson kívül, illetve azt megelőzően. Jó tehát a saját bejáratú kisfilm összeállítása, csak ne legyen túl mortal combat a póz, mert a közönség azonnal kiherél. De Aleksey-en ez nem találhat fogást.

Egyszerűen nincs még kész az a szakma, nincs olyan gondosan mixelt ügynökség, ami nyíltan felvállalja, hogy abban segít neked, hogy ha rád keresnek az interneten, akkor a lehető legjobb, legeladhatóbb és -vállalhatóbb arcodat lássák. Kéne hozzá egy HR-es, egy keresőmarketinges, egy designer, egy videofilm készítésében jártasabb ember (mondjuk jobb mint a lagzikra meghívott ‘rendezők’), egy, az adott területen jártas szakmai konzulens, meg egy nem létező webpszichológus. Hm, az már 5,5 ember. Ez így összeadva elég drága szolgáltatás lesz, ha beindul. Aleksey példájában viszont valami ilyesfajta szolgáltatás igénye fogalmazódik meg.
Ezt a szakmát mondjuk Online CV kommunikációnak vagy fejlesztésnek lehetne hívni, és ha valaminek van jövője, ez az.

De mi is van Aleksey-jel, akiről még nem tudni, hogy a ‘hogy kell csinálni’ vagy a ‘hogy nem szabad csinálni’ példája lesz.
A lent látható filmből megismerhetjük Aleksey sikerről vallott nézeteit, tánctudását, erőtől duzzadó body buildingezését, valótlan símutatványait, karatés téglatörését, de leginkább robotikus elszántságát, hogy kitűnjön a tengernyi jelentkező közül álmai állásának elnyerése érdekében. A Fox TV-nek nyilatkozó PR-os szakember szerint ez a legnárcisztikusabb, legegoistább, leghiúbb bemutatkozás, amit eddig látott, és a srácnál tökéletesebb befektetési bankárt nehezebb lenne találni. Épp ezért nem is érti, hogy Aleksey miért nem a jó oldaláról látja a nem kért hírnevet, és miért fenyegetőzik perrel.

Aleksey videofelvételének címe: Semmi sem lehetetlen/ Impossible is nothing

És mit mond nekünk Mr Bankár?

A sikerhez nélkülözhetetlen a fizikai jóllét és a megfelelő energiaszint (eközben Aleksey irtózatos súlyokat nyom ki, hol egyedül, hol 3 edző segítségével). A bukás kizárt, edzd a szellemedet, told kijjebb a határokat stb. Aztán a sikerkalauz mondatai jönnek: A sikeres emberek nem szerencsések, hanem nagyon specifikus mintákban gondolkoznak, amely hozzásegíti őket a lehetőségek sikeres megragadásához. Kitartóak, türelmesek és figyelnek a részletekre stb. stb.
Utána jön a tőzsdecápás rész: “Amikor kicsi voltam, a teniszedzőm azt mondta, hogy nem tudok futni. Amikor már tudtam futni, azt mondta, hogy nem jók a reakcióim, nem lesz belőlem jó játékos.” (Aleksey megvető hm-mel kíséri, a képek jó teniszezőként mutatják). “Aki kételkedik a sikereidben, azt zárd ki az életedből. Ne foglalkozz a lúzerekkel. ”

Aztán jön a dögös csávó rész:
“Szívvel csináld a sikert, ha dolgozol dolgozz, ha edzel, edzz, ha táncolsz, táncolj.” És itt egy cicifixes lánnyal (Nansi Xuval) megindul a csipőmozgás fekete feszülős naciban (valahogy a Fiestás gyerek meg SchNorbi keverékeként).
Az összefoglalás: ‘a siker mentális dolog, nem fizikai’ (khm, eddig kizárólag a pasi fizikai kondijához kapcsolódtak a felvételek). Végül szétzúz egy téglarakást, szemüvegben, fehér ruciban, ahogy kell. Felcsendül a klasszikus zene, crescendo, feliratok. Most még hírnek számít egy ilyen eset, de néhány év múlva, szerintem, szakállas vicc lesz.

Posted in interjú, kockázatelemzés, Marketing, Online marketing, online stratégia, USA, videóhirdetés/ videóreklám, YouTube | Leave a Comment »